Surján László (KDNP)
DR. SURJÁN LÁSZLÓ népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Amiért szót kérek, az a társadalombiztosítási önkormányzatokkal kapcsolatos néhány probléma. A társadalombiztosítási önkormányzatok - mint tudjuk - munkaadók és munkavállalók képviseletéből állnak össze, és úgy tűnik, hogy a sikeres választás után elhárult minden akadálya annak, hogy ezek az önkormányzatok valóban megkezdjék működésüket. A tisztelt Ház a Kormányt egy korábbi törvényben arra kötelezte, hogy készítse elő az Országos Társadalombiztosítási Főigagatóság megosztását nyugdíjágazat és egészségügyi ágazat tekintetében, és a két új szervezetet úgy hozza létre, hogy azok legkésőbb az önkormányzatok működése megkezdésének napján ugyancsak működni tudjanak. A Kormány ezzel kapcsolatban igen sok egyeztető munkát végzett el, mert az volt a véleménye, hogy nem önhatalmú kormányzati döntésekkel, hanem az érintettek bevonásával kell ezeket a szervezeteket kialakítani. Az előzetes tárgyalások során tulajdonképpen egyetértés mutatkozott abban, hogy az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak a kettéválás után is maradnak olyan funkciói, amelyeket hatékonyság és gazdaságosság egyaránt közös feladatnak tekint. Óriási hiba volna például a járulékbehajtás dolgait külön- külön nyugdíjjárulék és egészségügyi járulék szempontjából két adminisztrációval végezni. Ennek megfelelően megoldást kell találni arra a kérdésre, hogy az egészségügyekért és a nyugdíjügyekért felelős szervezet mi módon működteti ezt a közös részt. Ugyanakkor a Kormánynak tekintetbe kell vennie azt is, hogy a vonatkozó törvény arról szól, hogy az intézmények működési rendjéért az önkormányzatok felelősek. Nem volna méltó tehát egy olyan rendelkezéshalmazzal előállni, amely az önkormányzatok előtt tulajdonképpen eldönti a kérdéseket, és kész helyzetet teremt, avagy arra kényszeríti az újonnan felálló önkormányzatokat, hogy a néhány héttel vagy hónappal azelőtt hozott kormányzati intézkedéseket átalakítsák, és ezért az ott dolgozó embereket egy folyamatos átszervezéssel munkavégzésükben akadályozzák, ezáltal a tényleges feladatokat nehezítsék. Így is elég sok nehézséggel küszködik az az apparátus, amely a nyugdíjak kifizetéséről gondoskodik, és amely az egészségügyet működteti. Ilyen körülmények között a Kormány egyeztetésre törekedett az Érdekegyeztető Tanácson belül is, sőt az önkormányzatokra vonatkozó szavazás lezajlása után összehívtuk a szakszervezeteket, és megtudtuk véleményüket ezzel a kérdéssel kapcsolatban. A vélemények, tisztelt Ház, megoszlottak oly módon, hogy az MSZOSZ és az Autonóm Szakszervezetek támogatták azt a kormányzati javaslatot, miszerint jelenleg egy nagyon kis, de mégis lényeges lépés történhetne meg, nevezetesen az, hogy létrejön a Nyugdíj-igazgatóság, létrejön az egészségbiztosítással kapcsolatos igazgatási szerv is, mintegy a közösből kiválik a nyugdíjjal kapcsolatos rész, a többi még egyben marad, és a további szétválasztás mikéntjét véglegesen az önkormányzatok hozzák. Egy szakszervezet, a Munkástanácsok nagyon határozottan azt képviselte, hogy bízzuk most már ezt a döntési sort az önkormányzatokra. Ehhez azonban törvénymódosításra van szükség, hiszen a Kormányt törvény kötelezi a vonatkozó lépésekre, amelyeket végeredményben elő is készített. A KESZOSZ nevű szervezet azt fejtette ki, hogy nincs még világos álláspontja, de valószínűleg a Munkástanácsokat támogatja, a három másik szakszervezet pedig nem helyeselte a Kormány lépését, de mint reális kompromisszumot elfogadja; tehát nem támogatja, de elfogadja. (10.10) A Kormány múlt csütörtöki ülésén megtárgyalta a kérdést, és ezen napirend előtti felszólalásra hatalmazott fel. Ebben a fölszólalásban kell ismertetnem a Kormány álláspontját, miszerint egyeztető tárgyalásokat kezdeményezünk a hat parlamenti párttal annak tisztázására, hogy a Parlament látja-e értelmét, illetve szükségét a vonatkozó törvényi helyek gyors megváltoztatásának, és a szervezeti változásoknak az önkormányzatok általi végrehajtását támogatja-e, vagy sem. Előkészítettünk egy ilyen irányú rövid törvényjavaslatot. Ennek szövegét is, valamint a kész kormányrendelet szövegét is a hat párt rendelkezésére bocsátottuk, és reméljük, hogy megfelelő szinten egy ilyen egyeztető tárgyalás rövidesen létrejön. Amennyiben a Parlament nem tartja szükségesnek a törvény megváltoztatását, a Kormány kész a vonatkozó kormányrendeletet azonnal meghozni és a szükséges szervezeti lépéseket megtenni. Amennyiben nem, úgy ez majd az önkormányzatok feladata lesz, ahol egy komoly veszély van, vajon meg tudnak-e egyezni az önkormányzatok egymással, vagy sem. Ha úgy dönt a Parlament, hogy az önkormányzatoknak kell ezt a döntést most már végső fázisban meghozni, akkor meg nem egyezés esetén még mindig mód lesz utólagos parlamenti beavatkozásra, de megadjuk a bizalmat az új önkormányzatoknak, hogy hatékonyan, számukra, kedvükre, illetve a legjobbnak tartott megoldás irányában tegyék meg a megfelelő lépéseket. Tisztelt Ház! Ezekről a kérdésekről tartottam szükségesnek önöket informálni. És még legyen szabad egész röviden megjegyeznem, hogy az önkormányzatoknak a munkaadói oldalán is egy vita tört ki, nevezetesen a közalkalmazottak, egyáltalán a költségvetési szervek megfelelő képviseletét illetően. Itt nagyon sokan a paritásos megoldás hívei: az egyes szervezetekre azonos számban jutó képviselő legyen, mások pedig létszám-, illetve befizetési arányhoz szeretnék kötni a delegációarányokat. E tekintetben a KIÉT kéréssel és kérdéssel fordul az Országgyűléshez, miszerint törvényértelmezést lát szükségesnek. Ezek, gondolom, a következő napokban előkerülő kérdések, most csak a teljesség igénye nélkül tartottam szükségesnek megemlíteni. Arra kérem a tisztelt Házat, hogy minden erejével azt segítse elő, hogy az önkormányzatok mihamarabb fölálljanak, és hatékony, az egész ország számára szükséges munkájukat mihamarabb megkezdhessék. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)