Géczi József Alajos (MSZP)
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Először is a pohárcsengetés szempontjából jegyezném meg, hogy nem összevontan, hanem együtt kívánom elmondani két kérdésemet. Mégpedig ezt a paktumot azért kötöttem az utolsó pillanatban államtitkár úrral, mert elmélyedtem az 1890-es évek országgyűlési naplóiban, és azt láttam, hogy a megünneplés körül az akkori viták sem voltak kevésbé - ha úgy tetszik - gyarlóak és hétköznapiak, mégis egy emelkedett ünnep kerekedett ki belőle +96- ban. 1892. szeptember 29-én, csütörtökön, Bánffy Dezső elnöklése alatt az Országgyűlésben Boda Vilmos - évszázaddal ezelőtti képviselőtársam - interpellációt nyújtott be gróf Szapáry Gyula miniszterelnökhöz. Bevezetőjében kifogásolta, hogy ugyan Baross Gábor minisztersége alatt, 1891 decemberében már született egy törvény az ezeréves évforduló megünnepléséről, azóta azonban nem történt semmi. Immáron csak két év és néhány hónap van hátra a magyar állam ezredéves fennállásának megünnepléséig - aggodalmaskodott a képviselő. Ő ekkor még nem tudta, hogy a kiállítás rendezési nehézségei miatt visszamenőlegesen a honfoglalás is egy évet csúszni fog+ Sürgette a képviselő úr a mielőbbi választ, miszerint az ünnep sikere érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy annak egyes részleteiről úgy az intézkedésre hivatottak, mint az ország egész lakossága jó előre, teljes és kimerítő tájékoztatást nyerjenek. Arról is ugyanakkor, hogy hogy áll maga a kiállítás ügye, és mikor terjeszti a miniszterelnök úr az ezeréves fennállás egész ünnepi sorozatát a Képviselőház elé. Megjegyzem: alig háromnegyed évvel később kapott rá a miniszterelnök úrtól választ - ekkor már nem Szapáry gróftól, hanem Wekerle Sándortól -, ugyanazon a napon, amikor egyébként elfogadták, +93 áprilisában, a +92. évi költségvetést, és ugyanezen a napon vitatták meg a néptanítók illetményét is, valamint ezen a napon vitatkoztak a szőlő pusztulásáról. (14.50) Ekkor válaszolt Wekerle Sándor miniszterelnök, mondván, hogy érdemi választ majd a +94. évi költségvetés vitája során fog adni. Végül is - meg kell hogy mondjam - alig egy hónappal az ünnepségsorozat elkezdése előtt, +96 áprilisában már megszülettek azok a törvények, amelyek megfogalmazták, hogy május 2-ával kezdődően milyen országos ünnepségek lesznek. Ezekre tekintettel is meg kívánom jegyezni továbbá, hogy többen kérdezték tőlem, mikor e kérdéseket beadtam, hogy szociális válság, gazdasági válság, +94-es választások, kit érdekel ilyenkor az, hogy mi lesz +96-ban, mondjuk a Csongrád megyei és a Bács megyei lángossütőkön kívül, akiknek nyilván nem mindegy, hogy hol lesz az országos ünnepség helyszíne. Azóta újabb válságjelenségek is mutatkoztak még, és én azt mondom, hogy +94 után bizonyára +95 és +96 jön majd el, és ezért nagyon fontos, hogy a választásokon túltekintve is, a magyar felelős társadalmi erők, civil egyletek, pártok, érdekszervezetek, önkormányzatok és mások előre, idejekorán elkezdjék tervezni azt, hogy hogyan is ünnepeljük majd a honfoglalásunk 1100. évfordulóját. Még olyan önmarcangoló nemzetnek is, mint a magyar, szüksége van mítoszokra, ha másért nem, azért, hogy rombolja őket. Mindezek fényében kérdezem, mi a Kormány álláspontja a magyar honfoglalás 1100. évfordulójának megünnepléséről, az előkészületek időbeni megindításáról? Tervezi-e a Kormány nemzeti emlékbizottság felállításának kezdeményezését? Itt hangsúlyoznám, hogy nemzeti emlékbizottság alatt én nem feltétlenül pártokból és kormányzati képviselőkből álló emlékbizottságot értek, értek alatta olyan köztiszteletű személyiségekből álló bizottságot is, amely nyilván a közvetlen politikai hullámozásoktól függetlenül állhat össze. A világkiállítás helyszíne Budapest, a vidék bekapcsolása azzal is ösztönözhető lenne, ha az országos honfoglalási ünnepségek fő helyszínei között a vidék előkelő helyen szerepelne. Jelentős önkormányzati, polgári és vállalkozói kezdeményezések indultak már el, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy az országos ünnepségek fő helyszíne történelmi mítoszainkban oly fontos Pusztaszer, Ópusztaszer és térsége legyen. Természetesen a történészek között ez a vita ezzel nem dőlne el, hogy hol is volt a honfoglaló országgyűlés. A helyszín megválasztása már csak azért is kiemelkedő kérdés, mert hosszú távra befolyásolja majd a történelmünkhöz való nemzeti viszonyunk további alakulását. További kérdéseim tehát: a Kormány elképzelései szerint hogyan kapcsolódik majd össze a világkiállítás és a honfoglalás megünneplése? Elképzelhetőnek tartja-e a Kormány, hogy a honfoglalási ünnepségek országos színhelyei vidéken, például Pusztaszeren, Ópusztaszeren legyenek? Végül kérdezem, hogy tervezi-e a Kormány a fentiekkel kapcsolatos nemzeti konszenzust megcélzó egyeztetéseket polgári szervezetekkel, szellemi körökkel, önkormányzatokkal, érdekképviseletekkel, pártokkal és személyiségekkel? Államtitkár úr! Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)