Szelényi Zsuzsanna (Fidesz)
SZELÉNYI ZSUZSANNA (FIDESZ): (Szűnni nem akaró derültség, zaj közepette folytatja.) Köszönöm szépen akkor a szót... (Az elnök csenget.) Talán ismeretes, hogy a japán kormány évekkel ezelőtt felajánlotta: Magyarország egy súlyosan környezetszennyezett régiójának rehabilitációjához rendkívül kedvezményes hitelt nyújt, egy mintaprojekt formájában. A program helyszínéül - több pályázó közül - Várpalotát és térségét választották, s ez év elejére az érintett önkormányzatok és iparvállalatok elkészítették projektjeik megvalósítási terveit, amit a japán fél el is fogadott. Sajnálatosan közismert tény, hogy a Várpalota környéki ipartelepek 140 négyzetkilométernyi területe az ország egyik legszennyezettebb vidéke. A levegő kén-dioxid-, por-, ammónia- és nitrogéngáz-tartalma tűrhetetlenül magas, emellett a - szinte nyílt szennyvízcsatornának tekinthető - Séd-Nádor vízrendszer veszélyezteti a befogadó Duna ivóvízkészletét, a térség alatt elhelyezkedő óriási karsztrendszert és a Balaton vízgyűjtőjét is. (15.10) Ennélfogva nemcsak a környék lakói, hanem több mint a fél ország ivóvízkészlete forog veszélyben. A levegő szennyezettsége miatt a környéken lakók körében a tüdő-, illetve a daganatos megbetegedések száma messze meghaladja az országos és a megye más területein mért adatokat, a lakosság több mint egyharmada szenved a légszennyeződésből eredő krónikus megbetegedésekben. A Kormány egy 1992-ben kelt határozat alapján a térség három legnagyobb iparvállalatát, a Nitrokémiai Ipartelepeket, a Péti Nitrogénműveket és az Inotai Alumíniumkohót hosszú távon megtartandónak ítélte. Így az is igen kedvező eleme a japán hitelből megvalósítandó projektnek, hogy a Várpalota, Öskü, Ősi, Tés, Berhida és Balatonalmádi kommunális projektjein kívül az említett vállalatok környezetvédelmi rehabilitációját is tartalmazza. A japán kormány a program 60%-ára nyújtana igen kedvezményes hitelt, aminek a visszafizetésére az érdekelt önkormányzatok garanciát vállaltak. A fennmaradó, körülbelül 5-6 milliárd forintra kellene hosszú távon fedezetet találnia a Kormánynak, amely megoldható volna a területfejlesztési, vízügyi és környezetvédelmi alapokból. Emellett a japán fél azt is igényli, hogy a Kormány garanciát vállaljon a hitel visszafizetésére. A vállalkozást a japán kormány kísérleti jellegűnek tekinti Kelet- Európában. Így több ország versenyzik ezért a hitelért. A döntési határidő a sok halogatás miatt azonban rendkívül közel van. Az eddigi eredmények meglehetősen csekélyek, a Kormány képviselői csupán egy konkrétumokat nem tartalmazó, halovány szándéknyilatkozatot írtak alá a japán partnereikkel, annak ellenére, hogy korábban - szóban - minden érdekelt miniszter messzemenőkig támogatta a programot. Azt kérdezem a miniszter úrtól: mi az oka annak, hogy az illetékes tárcák nem hajlandók a rendelkezésükre álló forrásokból egy ennyire terhelt régió fejlesztésére áldozni a fent leírt egyedülálló támogatás mellett? Miben látja a miniszter úr a garanciát arra, hogy az augusztus eleji végső határidőre a Kormány egyértelmű, pozitív döntést hoz, és a megállapodás megköthető lesz? Amennyiben nem kerül sor szerződéskötésre, és az önkormányzatok, ezáltal Magyarország is, elesik ettől az egyedülálló hitellehetőségtől, milyen forrásból kívánja a kormányzat az említett területek lakóinak gyorsan romló életviszonyait javítani, hogy annak lakosságmegtartó ereje biztosítódjék? Köszönöm szépen. (Kis taps a bal oldalon.)