Pohankovics István (EKgP)

1993. június 14.

DR. POHANKOVICS ISTVÁN ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Ilkei Képviselő Úr! A turizmusban is érvényesül, hogy a piacgazdaság, a privát tulajdonon alapuló társadalmi- gazdasági berendezkedés a karakterisztikusan megváltoztatott állami funkciókat élte tovább. A turizmusban is az állami tulajdon és a központi irányítás dominanciája helyébe a vállalkozások fejlődése lép, a piaci anomáliák mérséklését előmozdító új típusú állami szerepvállalás. A hazai és a külföldi vendégforgalom szervezése, a piaci igényekhez igazodó kínálat kialakítása hosszabb távon egyértelműen a vállalkozó szféra feladata. A turizmus a privatizációban élen jár, a privatizációs koncepció korlátozásoktól mentes, az állami vállalatok turisztikai piaci részesedése gyors ütemben csökken. Az állam új típusú szerepvállalásának középpontjában a turisztikai politika céljainak meghatározása, a kínálat integrált szervezése, a vállalkozói magatartás befolyásolása - mint például vállalkozásösztönzés vagy szakmai követelményrendszer befolyásolása - áll. Az alapvető infrastruktúra kiépítése és a kiépülésnek az elősegítése szintén az új típusú állami feladatok egyike. (14.50) Ugyanígy új feladat a széles értelemben vett promóció, a turisztikai értékek feltárása, nemzeti marketing és propaganda, a külföldi nemzeti képviselet. Nagyrészt előttünk álló feladat ehhez az intézményi, jogi, szervezeti kereteknek a kialakítása. Ezért az új típusú szerepvállalás az átmenetet követően, a feltételek kialakulásával együtt érvényesül karakterisztikusan. A turisztikai politika, a piaci alapon nem szervezhető célok megvalósításának alapvető eszköze, az idegenforgalmi alap. Ez a jövőben költségvetési és költségvetésen kívüli forrásból képződik. Az alap a térben és időben egymásra épülő turisztikai nonprofit feladatok koordinált finanszírozásának hatékony és viszonylag szolid mértékű eszköze. Az alap a következő állami feladatokra használható fel: az ország turisztikai arculatát kialakító nemzeti, regionális propagandára, marketingre, fontosabb infrastrukturális fejlesztésekre, nemzeti súlyú rendezvények ösztönzésére, ifjúsági, szociális, falusi turizmus támogatására, kutatásra, szakemberképzésre. Amint azt minden bizonnyal tudja, képviselő úr, a Népjóléti Minisztériummal, a Környezetvédelmi Minisztériummal egyetemben elkészült a turizmus fejlesztési koncepciója. Egy potenciális kitörési pont a gazdaság számára - valóban úgy, ahogy azt említette -, biztos piaccal rendelkező, jelentős devizaszerző, munkahelyteremtő és a gazdaság szerkezetét javító tényező az idegenforgalom. Az éleződő nemzetközi versenyben valóban bekövetkeztek visszaesések - ahogy azt jelezte az elmúlt évről képviselő úr. Az 1996. évi expo sikeres megrendezése sokat lendíthet a turizmus súlyának növelésében, reális turisztikai országkép kialakításában, valamint a szükséges fejlesztésekhez a szakmailag megalapozott javaslatok kidolgozásában. Mindez az idegenforgalmi alap súlyának, szerepének növelését jelenti. A javaslatok kidolgozásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni az ország gazdasági helyzetét sem, tehát több milliárdról álmodni aligha lehet. A jövő évi költségvetés kapcsán már egyértelműek, hogy mik a reális mérethatárok, amelyekben az ország gondolkodhat a központi pénzalapok tekintetében, a turizmust, idegenforgalmat segítendő alap nagyságát megtervezve. A Kormány a turizmus fejlesztési koncepcióját olyan üzleti ajánlatnak tekinti, ahol minden forint ráfordítás nagyságrendekkel nagyobb hozamot produkál a nemzetgazdaság számára. Európa főleg mediterrán országaiban - Spanyolország, Portugália, Törökország, Ciprus -, ahol a turizmus megkapta a kellő figyelmet, a modernizációnak kiemelkedően fontos tényezőjévé vált. Néhány konkrétumot a pénzügyi eszközök köréről. A decentralizált pénzügyi alapok keretében idegenforgalmi alapra, környezetvédelmi alapra, kereskedelemfejlesztési alapra, valamint a foglalkoztatási és területfejlesztési alapra számíthat az idegenforgalomban vállalkozó új kezdeményezés. Adózási kedvezmény, 300000 forintig adómentesség van a falusi turizmusra. A társasági adótörvénynek az első öt évre, illetve a második öt évre vonatkozó adókedvezményei a külföldiek számára egy kisebb mértékű vegyes vállalati forma létesítésével is realitást jelentenek az adó mérséklésében e tevékenység terén. Az általános forgalmi adónál a falusi turizmus esetében szintén egy egyszerűsített átalányadózás van, valamint az áfa mértéke kedvezményes a nem legmagasabb minőségi kategóriájú szálláshelyek esetében. Az idegenforgalmi helyi adóbevételekhez kétegységnyi támogatást ad a költségvetés. Ezek az eszközök azok, amelyekkel ma számolni lehet. Az tény, hogy egy rövidebb nyári ciklus, az árak és a tulajdonosok mentalitása, illetve a rövid távú tervezése zavarokat okozhat, ehhez azonban csak a tulajdonos tud hozzászólni, és a környezeti feltételek megteremtésében mindent meg kell tenni - gondolok itt meglévő úthálózatra, telefonhálózatra, az említett közbiztonság megteremtésére, arra a nyári két-három hónapra, amikor a frekventált helyeken nagy tömegben fordul meg a külföldi, és a vízminőség sem egy utolsó feladat. Fontos dolog az ország számára, hogy új területeket fedezzen fel belföldieknek és külföldieknek egyaránt, hiszen az a három-négy hely, amely korábban tömegszerű idegenforgalmat és tömegszerű bevételt jelentett, nem lehet egy nívós, hosszú távú idegenforgalom, turisztika folytatásának eszköze. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)