Katona Kálmán (MDF)
KATONA KÁLMÁN, a gazdasági bizottság alelnöke: Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság előadójaként a kisebbségi és a többségi vélemény előadására is vállalkoztam. Azt hiszem, világos, hogy ez meglehetősen hálátlan feladat, mert a kisebbségi vélemény általában hosszabb szokott lenni, mint a többségi. Együtt tárgyaltuk az áfa-módosítást a kompenzációs előterjesztéssel, és az egész bizottság által érzett probléma volt az idő szűkössége, miszerint kevés időnk volt a felkészülésre. Ezt tudjuk, érezzük más kérdéseknél is. Talán majd lesznek boldogabb idők, amikor a Parlamentnek több idő áll rendelkezésére egy- egy törvénytervezet megtárgyalására. Elhangzott egy olyan kérdés a bizottsági vitában, hogy miért nem előzte meg az áfa változtatásának előterjesztése a pótköltségvetést. Erre egyértelmű magyarázatot nem kaptunk, de a gyakorlat azt mutatja, hogy bevárják egymást ezek a tövények. Tehát most már a tárgyalás során párhuzamosan folyik a munka. Így ennek a jelentősége most már eltörpült. Lényeges hatása pedig, a korábbi előadásokból is kiderült, hogy csak jövőre lesz ennek az áfa-módosításnak. Történtek-e intézkedések az adóbehajtás területén? Mert amikor több adót akarunk beszedni, nyilvánvaló, ez a kérdés is megfontolandó. Erre egyértelmű igenlő választ kaptunk a bizottsági vitában. Részben már megtörténtek. Itt elsősorban az áfa-viszszaigénylés automatizmusának megszüntetésére gondoltunk. A másik pedig az előterjesztés 7. �-ában megfogalmazott szerény módosítás, amelyet ha képviselőtársaim megnéznek, akkor ennek nagy jelentősége van, ami úgy szól: készfizetői kezesként szerepel a törvény elfogadása után az adófizetésre kötelezett. Erre kérem, hogy nagyon figyeljenek. További szigorítások is várhatók, mert az adómorál területén valóban sok bepótolnivalónk van. Egy nagyon markáns kisebbségi vélemény elmondására is felkért a bizottság, Pál László szájából hangzott el. Csak idézni tudom, mert annyira tömör és egyedi, hogy azt hiszem, így jó, ha a jegyzőkönyvek megörökítik: abban az esetben - idézem Pál Lászlót -, ha a privatizációs bevételek és az állami vállalatok osztalékaival, behajtásával foglalkozna a Kormány, nem kellene törvénymódosítás. Ehhez sem a Kormány, sem mi nem tettünk kiegészítést. Ez így, azt hiszem, magáért beszél, ahogy elhangzott. Felmerült még az a kérdés, hogy a háromkulcsos, két és fél kulcsos, majd kétkulcsos áfa alakulása során egy fix pont volt, ami nem változott soha, és amiben egységes a gondolkodás a bizottságon belül, hogy az alsó és felső kategória között nagyon nagy a különbség. Felmerült a kérdés, hogy gondolt-e a Kormány arra, hogy a 25%-ot lejjebb vigye, ami hosszú távon természetesen logikusnak látszik. A Kormány előterjesztője erre azt válaszolta, hogy a költségvetés jelenlegi helyzete ezt nem teszi lehetővé, annak ellenére, hogy az egészséges arány valahol a 10 és 20% körül lenne. Tehát a 10 lenne az alsó és a 20 a felső. Remélem, hogy valamikor majd ezt is el fogjuk érni. Szalay Gábor képviselő úr megbízásából el kell mondanom, hogy őt ez a válasz nem elégítette ki. Azt hiszem, ezzel nincs egyedül. Ugyanakkor a számszaki indoklásnál, amikor a Kormány azt mondta, hogy százalékpontonként 3 milliárdot jelentene a visszalépés, akkor a képviselő úr, azt hiszem, hogy rosszul számolt, mert az minimálisan 15 milliárd lenne, tehát lényegesen nagyobb, mint amennyivel most - bizonyos 3 milliárddal - megnőtt a kiadási oldal. Tehát ennyit a csökkentésről. Természetesen még az a kérdés merült fel, hogy miért kell ilyen sűrűn változtatni az adókulcsokat. Nem lenne jobb a stabilitás? Talán nem látta előre a Kormány, hogy ez így lesz? Nem jó az, hogy minden évben változtatunk. Ez valóban nem jó, de jelen esetben egyértelműen nem az előrelátás hiányáról van szó. Bizonyára emlékeznek arra képviselőtársaim, hogy az elmúlt évi költségvetés előterjesztésénél, amikor az áfá-ról volt szó, akkor is 10 és 25%-ról beszéltünk, de az érdekegyeztető tárgyalások, illetve a parlamenti viták során ezzel az alsó szinttel visszamentünk a 0-ra és a 6%-ra. Ennek a szakma által előterjesztett változatnak a helyreállításáról lenne most szó. Nagyon érdekes volt Dragon képviselő úr felvetése, aki azt mondta, hogy miért nem három- vagy négykulcsos, tehát többkulcsos áfá-ban gondolkodunk? Jobban tudná a több kulcs követni a szociális igényeket, az egyes területek támogatását preferálni tudná. Ő hozzátette, hogy nem kimondottan szakmai kérdés, de úgy érzi, a több kulcs jobban kezelhető lenne. Erre egy egyetemi előadásnak beillő nagyon jó választ kaptunk Tardos Márton képviselő úrtól. Én azok kedvéért, akik most nincsenek itt a teremben - hogy majd elolvashassák -, de a képviselőtársaknak is egy nagyon jó kis gondolatmenetet elmondanék. Idézném Tardos Márton képviselő úr válaszát, amely nekem nagyon tetszett, és szeretném megosztani önökkel: Erre a többkulcsos rendszerre azt mondta, hogy az adóelmélet tulajdonképpen csak egy adót ismer, amely nem hatékonyságrontó jellegű, és amely hatékonyságjavító. Ez pedig a földadó és a telekadó, mert itt a tulajdonosokat arra kényszeríti, hogy a rendelkezésünkre álló termelési tényezőt hatékonyan dolgoztassák, működtessék. És azért kényszerítik arra, mert ha parlagon hagyják, akkor is fizetni kell, méghozzá nem is jelentéktelen mértékben. Az összes többi adó zavaró. Kivéve egy, amely csak neutrális és az áfa-típusú adó akkor, ha csak egy adókulcs van. Tulajdonképpen a közgazdasági logika nem úgy szól, hogy miért nem sok, hanem csak kettő, hanem úgy szól, hogy miért nem egy? Az egy mellett az szól, hogy csak a végső fogyasztót bünteti, tehát a gazdálkodót nem bünteti az áfa-típusú adó, csak a fogyasztás fizet adót. Ez a dolog logikája, hogy a fogyasztói szabadság teljes mértékű legyen, és a fogyasztói szabadságban ne legyenek változások. Sajnos, meg kell mondani, hogy a nyugati országok gyakorlatában sem sikerült még ezt a típusú adót bevezetni, de mindenképpen efelé kell mennünk. Tisztelt képviselőtársaim! Végezetül el kell mondanom, hogy a bizottság ezután a vita és értékes eszmecsere után mindkét tervezetet többségi szavazással általános vitára alkalmasnak találta 11 igen és 7 nem ellenében. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)