Varga Mihály (Fidesz)
VARGA MIHÁLY, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az államtitkár úr röviden indokolta az áfa-módosítás szükségességét, és ez engem is némi rövidségre korlátoz, ösztönöz, hiszen a pótköltségvetés részeként már mi is szóltunk ennek az áfa-módosításnak a kritikájáról, ezért röviden azt is mondhatnám, hogy nem támogatjuk a törvényjavaslatot. Mégis néhány mondattal hadd egészítsem ki frakciónknak ezt az álláspontját. Az áfa-módosítással kapcsolatos vélemény megfogalmazására készülve az ember önkéntelenül is föllapozza a tavalyi áfa-módosítás, akkor a kétkulcsos áfa bevezetésének a vitáját, föllapozza az előző jegyzőkönyveket, és úgy hiszem, néha gyöngyszemekre bukkanhatunk ezekben a jegyzőkönyvekben, hiszen szerintem nem haszontalan dolog sohasem összevetni a korábbi beszédeinket, nyilatkozatainkat, vagy mások nyilatkozatait a jelenlegi módosítással vagy a jelenlegi helyzettel. Így bukkantam a körünkben most sajnos nem lévő Kádár Béla miniszter úrnak azon - már szinte klasszikussá váló - kijelentésére, hogy a magyar gazdaságpolitika általános célja az adócsökkentés. Ezt annak idején az expo-vitában fejtette ki a miniszter úr, cáfolva néhány ellenzéki képviselő akkori állítását. Most az általános adócsökkentés egy újabb elemével van módunk találkozni az áfa-kulcsok változtatásánál. Én azt hiszem, ezzel az idézettel talán utalhatok arra is, hogy az a gazdaságpolitika, amely az expo időszakától, +91 végétől - amikor ezt a törvényjavaslatot elfogadta a Parlament - húzódik egészen idáig, az milyen módon kezelte az adórendszert, milyen módon kezelte az adórendszerbeli változtatásokat. Az áfa-módosítás is egyik eleme annak a csomagnak, amelyet a pénzügyminiszter úr a májusi napirend előtti beszédében ígért. S ha fellapoztuk a tavaly novemberi vitának az elemeit, akkor a következő indokokat láttuk arra, hogy miért van szükség az áfa-kulcsok módosítására. Akkor a miniszteri expozéban három főbb elemét láttuk a módosításnak. Az egyik az volt, hogy az áfa-bevételek csökkentését kell megállapítani, stabilizálni kell ezt a bevételi forrást. A másik ilyen fontos szempont volt akkor, hogy az adóztatás anomáliáinak, tehát a fogyasztási adók és az áfa, az általános forgalmi adó között meglévő differenciának a csökkentésére, a végső fogyasztás adóztatásának az összehangolására van szükség. És volt egy nagyon fontos harmadik érv, hogy növelni kell a végső fogyasztást adóztató adóknak a súlyát a jövedelemtípusú adók csökkentése mellett. Ugyanakkor valamilyen módon közelíteni kell a nyugat-európai gyakorlathoz is, a fejlett országok adóztatási rendszerét tekintve példának. Jórészt akkor is cáfoltuk már ezeket az érveket, hogy pusztán ezekről volt szó +92 végén az áfa módosításakor. Most azonban ennek az áfa-módosításnak a kapcsán szó sincs véleményem szerint ezekről az érvekről. Egyetlenegy nagyon komoly érvet találtam a törvényjavaslat indoklásában, amelyet egyébként egy adóemelésnél joggal vár el az ember, ez pedig így szól az általános indoklás 1. oldalán - hadd idézzem -: "A kedvezményes kulcs 6%- ról 10%-ra való emelésére és a nulla kulcs megszüntetésére irányuló jelen módosító javaslat alapvető célja az állami költségvetés helyzetének megszilárdítása." - Eddig az idézet. Úgy vélem, hogy a törvényjavaslat készítői, előkészítői nem is titkolják már azt a célt, hogy itt tulajonképpen pusztán erről van szó. S igyekszem néhány érvvel alátámasztani, hogy ez az érv sem minden esetben állja meg a helyét. Ehhez nekem is vissza kell mennem néhány szóval a pótköltségvetés tárgyalására, hiszen éppen a pénzügyminiszter úr emelte ki annak jelentőségét, hogy ennek a csomagnak ne külön-külön tekintsük az elemeit, hanem próbáljuk egységes egészként elmondani erről a véleményünket, hiszen nem emelhetők ki - mint ahogy ő mondta - külön-külön ezeknek a részei. Először is én azt a kérdést tenném föl, hogy hol vannak azok az ígéretek, amelyeket ebben a gazdasági csomagban a pénzügyminiszter úr elmondott a gazdasági növekedésről és annak kilátásairól, hiszen ezt ígérte egy olyan gazdaságpolitikai fordulatnak, ami ezt az egész csomagot át fogja majd valamilyen módon hatni. Én úgy vélem, és ezt bővebben kifejtettük már a pótköltségvetés törvényjavaslatának a vitájában, hogy a gazdasági növekedésre utaló semmilyen jellel nem találkoztunk ebben a pótköltségvetésben. Ennek a pótköltségvetésnek a bevételi oldalán három komolyabb bevételi forrás van feltüntetve. Az egyik az általános forgalmi adónak a plusz 6 milliárdos többletbevétele, ami az év végéig van tervezve; van egy 6 milliárdos fogyasztási adó többletbevétel tervezve, ez az időközben május 15- ével hatályba lépett - részben - a jövedéki törvénytől is függ, és van egy olyan bevételi többletforrás megjelölve, amelynek egyelőre valószínűleg készül a törvénymódosítása, ez a 8,8 milliárdos kamatadó bevétel. Ezek a bevételi források többnyire azok helyett a bevételek helyett kerültek betervezésre, amelyeket a tavaly év végi költségvetési törvényjavaslat vitájában az ellenzéki képviselők már elmondtak - én most nem kívánom újra részletezni ezeket; pénzintézeti befizetések elmaradása, privatizációs bevétel elmaradása és így tovább. Van azonban egy nagyon fontos eleme ezeknek a bevételeknek. Ezek nem pusztán gazdasági növekedést valamilyen módon serkentő beruházásokra vagy vállalkozásösztönzésekre, -fejlesztésekre folynak el a pótköltségvetésben, hanem bizony kőkemény olyan kiadásokra, amelyeknek az indokoltságát egy ilyen hiánynál, egy ilyen deficitnél véleményem szerint minden józan bíráló megkérdőjelezheti. Könnyű dolog lenne most egy olyan összehasonlítást tennem, hogyha az áfa- módosítástól elvárt bevételi többlet, az a 6 milliárd forint, amelyet az év végéig tervezett a Kormány, annak egy része, pontosabban a fele, 3 milliárd forint fog feltehetően kompenzációra folyni, vagy ennél több, hogyha azok az előzetesen már jelzett bírálatok, módosító indítványok megszavazásra kerülnek, akkor ettől az intézkedéstől a többletbevétel 3 milliárd forint. (17.50) A 3 millárd forintra a pótköltségvetésben számos olyan tételt találunk, amiből ez nagyon könnyen fedezhető lenne. Most két tételre hadd utaljak: a Hungária Televízió Alapítvány 2 milliárd forinttal, vagy a Magyar Televíziónak adott 1,2 milliárd forinttal. De van jó néhány más bevételi forrás még a hivataloknál és fegyveres testületeknél. Nagyon könnyen mondhatnánk tehát azt, hogy ezek a takarékossági intézkedések, amelyeket egy ilyen helyzetben elvárhatnánk ettől a Kormánytól, semmilyen tekintetben nem teljesülnek. Persze tisztában vagyok vele, hogy ez túlzott lesarkítása lenne ezeknek a dolgoknak, hiszen - mint ahogy előttem Békesi László is elmondotta - az áfa- módosítás irányával mi is egyetértünk. Azonban ebben a helyzetben, ebben a gazdaságpolitikai környezetben ezt semmi esetre sem tudjuk elfogadni és támogatni. Úgy véljük - a FIDESZ parlamenti frakciója úgy véli -, hogy amíg a Kormány nem tesz meg mindent az áldozatvállalás területén a maga területein, addig az állampolgároktól nem várhat el olyan mértékű áldozatvállalást, amely indokolatlan, hangsúlyozom, indokolatlan, hiszen ez a bevételi forrás az év végéig más területről is átcsoportosításra kerülhetne. Összegezve tehát a véleményünket, a beterjesztett indoklást nem támogatjuk, nem értünk vele egyet, és ennek megfelelően fogunk majd szavazni a határozathozatalnál. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)