Horváth Aladár (SZDSZ)

1993. június 20.

HORVÁTH ALADÁR (SZDSZ): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Újabb megdöbbentő esemény kapcsán kértem rendkívüli ügyben szót, s kérem szíves figyelmüket. Röviden a tényeket - a sajtóból egyébként értesülhettek róla -: 1993. június 16-án este Egerben három bőrfejű fiatalember inzultálta Oláh Dezső nevű, roma származású fiatalembert, akit - kimenekülve a borozóból - háza előtt ért a baseballütő és a martensbakancs. A fiatalember kómás állapotban fekszik Miskolcon a megyei kórházban. Ráadásul nagyon kevés esély van a felépülésére is. Ez az eset kísértetiesen hasonlít a múlt év őszén Salgótarjánban történt szkinhedatrocitásra, cigányellenes cselekedetre. Minden érdemi előzmény nélkül védtelen cigány ember esett áldozatul a szkinhedterrornak. Az eset kapcsán világossá szeretném tenni minden illetékes számára, hogy azt, ami ma Magyarországon ez ügyben történik, nem lehet tovább tűrni. Nem hiszem, hogy akad akár egyetlen jóérzésű magyar állampolgár, aki elfogadja, hogy megszokott jelenséggé váljon Magyarországon a tisztán rasszista indítékú erőszak. S akik bagatellizálni, netán eltussolni próbálják ezeknek az eseményeknek a súlyát, illetőleg ezeket az eseményeket, gondoljanak bele egy pillanatra abba, hogy mit jelent állandó félelemben és fenyegetettségben élni embereknek csak azért, mert egy etnikai kisebbség tagjaként születtek, és odatartozásuk külső jegyek alapján is felismerhető. Mit jelent az a tudat, hogy nem számíthatnak azoknak a szervezeteknek és intézményeknek a hathatós védelmére, amelyeknek az lenne a feladatuk, hogy biztonságot nyújtsanak számukra? Évek óta köztudott, hogy Egerben a szkinhedideológiájú fiatalok szervezkednek. Legális szervezetet hoztak létre Nemzeti Ifjak Szövetsége néven. Ma már saját újságjuk is van. Egyébként a salgótarjáni ügy szálai is ide vezettek, jól emlékeznek rá tisztelt képviselőtársaim, hogy az egyik bűnelkövető az egri katonai középiskolába járt. És most ismét Egerben sújtott le a rasszista indítékú erőszak jelképévé vált baseballütő. Az a kérdésem, hogy hogyan tud ezekkel az eseményekkel, ezekkel az esetekkel elszámolni a magyar rendőrség. És azok, akik újra és újra felmentik ezeket a fiatalokat, vagy azok, akik a nyilvánvalóan rasszista, fasisztoid bűncselekményeket garázdasággá szelídítik. A Magyar Köztársaság bírósága még senkit nem ítélt el a Btk. 156. �-a alapján, noha erre jócskán lett volna lehetősége. Az egri önkormányzat nemrég közzétett vizsgálati anyagában például az szerepel, hogy nincs Egerben bőrfejű szerveződés. Azt hiszem, hogy a történtek után még az idegenforgalmi nevezetességű városunkba látogató vendégek is elgondolkodnak. A kérdésem továbbá az, hogy mikor fog álljt parancsolni a Magyar Köztársaság demokratikus Kormánya, a magyar igazságszolgáltatás az egyre burjánzó faji diszkriminációnak. Felhívni kívánom a tisztelt képviselőtársakat, a Kormány illetékeseit, hogy tegyenek meg mindent az erőszak megakadályozása érdekében, ha még erre van lehetőség. Holnap talán nem lesz. S itt szólítom meg a magyar társadalom cigány és nem cigány nemzetiségű állampolgárait, lépjenek fel közösen a mindannyiunk békéjét és biztonságát veszélyeztető jelenségekkel szemben. Ne engedjék feláldozni közös jövőnket. Köszönöm türelmüket. (Taps.)