Petronyák László (MDF)
PETRONYÁK LÁSZLÓ (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem túlzás és nem pusztán szónoki fordulat az az állítás, hogy az előttünk fekvő felsőoktatási törvénytervezet az ország jövője szempontjából meghatározó jelentőségű. Hiszen az ország kultúráját, gazdaságát, tudományát formáló értelmiség képzésének, nevelésének intézményrendszerét újra meghatározó törvényről van szó. És ez az intézményrendszer egyben az ország tudományának, műszaki fejlesztésének, és - ne felejtsük ki, hogy részben - művészetének is bázisa kell legyen. Tisztelt Országgyűlés! E törvény egyik alapvető célja az, hogy az elmúlt évtizedek szétválasztó törekvései után a felsőoktatásnak ez az univerzitás szerepe újra megerősödjön, kiteljesedjen. A mai felsőoktatási intézményrendszer ugyanis mind horizontálisan, mind vertikálisan széttagolt, elaprózott. Nagyon kevés kivételtől eltekintve nincs igazi, európai értelemben vett univerzitásunk, hanem csak egy vagy néhány karból álló szakegyetemeink, szakfőiskoláink vannak. Ennek fő oka, hogy a korábbi rendszer szűk munkaerő- képzési célokkal a különböző szaktárcákhoz rendelte az autonómiájukban erősen korlátozott intézményeket. Ennek következtében a polgári felsőoktatási intézmények ma is öt minisztérium felügyelete, irányítása és finanszírozása alá vannak rendelve. Az alapkutatást és intézményrendszerét, valamint a tudományos minősítést ugyancsak leválasztották az egyetemekről, s az az Akadémia irányításával különült el. Az európai betagozódás egyik alapvető feladata tehát a felsőoktatás területén az egységes felsőoktatási intézményrendszer kialakítása, melynek megvalósítása a következőket kívánja: a többkarú, széles szakkínálatú felsőoktatási intézmények kialakulása az egyes régiók elaprózott intézményeiből; a tudományos továbbképzésnek, minősítésnek az egyetemekre történő visszakerülése; az egyetemi alapkutatás megerősítése; a felsőoktatási autonómia törvényi kiteljesítése és az autonóm intézményrendszernek megfelelő új típusú, egységes, egy tárcához tartzó kormányzati irányítás megvalósítása. Az új típusú irányítás a minisztériumok, felsőoktatási intézmények és a kamarák képviselőiből álló felsőoktatási tanács létrehozásával, a felsőoktatást érintő szakmai, finanszírozási döntésekben való erős jogosítványaival valósulna meg. Ahhoz, hogy ezek a célkitűzések megvalósulhassanak, mihamarabb egységes felsőoktatási irányításra és finanszírozásra van szükség. Akkor érvényesíthető egy egységes nemzeti felsőoktatás-fejlesztési program és felsőoktatás- finanszírozási politika, ha a felsőoktatásra rendelkezésre álló állami támogatási eszközök egy helyre, egy költségvetési fejezetbe kerülnek, és azok elosztásáról egy helyen, a létrehozandó felsőoktatási tanácsban születik döntés. Ez tenné lehetővé a hazai felsőoktatás tudatos, az európaihoz történő felzárkózást szolgáló, strukturális problémákat felszámoló, hatékony fejlesztését. Ennek megfelelően alapvetőnek tartom, hogy a törvény egységes irányításra és finanszírozásra vonatkozó részei minél hamarabb, már 1994-ben teljeskörűen életbe lépjenek. Az erre vonatkozó módosítási javaslatomat már megtettem. Tisztelt Országgyűlés! A felsőoktatási törvény előkészítése több mint két évig tartott. Ez hosszú időnek tűnik, azonban figyelembe kell vennünk, hogy ez a törvény az ország és a nemzet sorsát, a magyar kultúra, társadalom és gazdaság jövőjét meghatározó, értékekkel gazdagon átszőtt rendszer reformját alapozza meg. Ez indokolja a hosszabb előkészítő munkát, amelybe a kormányzat és a felsőoktatási szféra mellett a társadalom széles rétegeit, valamint nemzetközi szakértőket is bevontak. Az elmúlt két évben ezzel együtt a felsőoktatásban korszakos jelentőségű megújulás bontakozott ki, jórészt éppen a felsőoktatási törvény koncepciójának és tervezetének hatására. Ennek itt csak néhány elemét szeretném kiemelni. Az 1991-ben létrehozott felzárkózás az európai felsőoktatáshoz alap - melynek törvénytervezetét a közelmúltban fogadta el az Országgyűlés - világbanki hitel és hazai pénzek felhasználásával olyan forrást teremtett, amely a felsőoktatás európai normáknak megfelelő átstrukturálását és fejlesztését szolgálja. A felsőoktatási hallgatólétszám érzékelhetően növekedik, az 1990. évi 76000-ről +92-re közel 93000-re emelkedett, és ez évben el fogja érni a százezret. Számtalan új, korszerű szak jött létre, a korszerűtlen szakok visszaszorulnak. A kormányzat képviselői, a magyar rektori konferencia, az egyetemek és főiskolák vezetői közösen kidolgozták A magyar felsőoktatás fejlesztése 2000- ig programot. S ami talán a legfontosabb: az elaprózott intézményhálózatban jól kitapintható racionalizálódási, integrációs törekvések indultak meg, jó úton halad a három nagy vidéki egyetemi régió - Szeged, Pécs, Debrecen - intézményeinek egy-egy regionális egyetemmé történő szerveződése. De a budapesti egyetemi szövetségek is kialakultak, s számos vidéki város - így saját körzetem: Szolnok - főiskolái között is integrációt ígérő együttműködés bontakozik ki. Rendkívül fontos, hogy a felsőoktatási törvény megerősítse az intézményhálózat racionalizálódásában megindult folyamatokat. Ezért azt javaslom, hogy a törvény 1. számú, a Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményeit felsoroló melléklete úgy legyen megszerkesztve, hogy annak utolsó részében, 3. pontként legyenek felsorolva az érvényes társasági szerződéssel rendelkező intézményi szövetségek, tagintézményeikkel. Ennek formáját módosító indítványban adtam be. Ugyanebben a módosító indítványban javaslom azt is, hogy a főiskolák között kerüljön felsorolásra a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, valamint a Külkereskedelmi Főiskola szolnoki kihelyezett tagozataiból létrejövő Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, amelynek kormányzati egyeztetése megtörtént, s lényegében csak egy formális kormánydöntés van hátra a jóváhagyáshoz. (19.10) Tisztelt Országgyűlés! Rajtunk múlik, hogy ez a törvény olyan jogi keretet teremt-e az ezredforduló felé haladó magyar felsőoktatás számára, amely egyben elvezet egy európai mércével is korszerű intézményi szerkezethez, és korszerű szakmai tudományos színvonalhoz. Megítélésem szerint e törvénytervezet alkalmas erre, ezért az elmondott észrevételekkel együtt elfogadásra javaslom. Köszönöm. (Szórványos taps.)