Dragon Pál (EKgP)
DRAGON PÁL (FKgP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Igazából most kéne ezt a vitát kezdeni, amikor már jól bemelegedtünk, és akkor kiderül, hogy az embernek csak négy perc áll a rendelkezésére. Éppen ezért nagyon röviden pontokba szedtem én is mondanivalómat. Elsőként szeretném említeni, hogy Petrenkó János képviselőtársammal ellentétben én a beszámolót el tudom fogadni, és a beszámolónak - ha lenne idő részemről is elemezni, akkor - el tudnám mondani azokat a pontjait, ahol igenis számos pozitív lehetőséget tartalmaz. De szeretném azért elmondani, ami szorosan a beszámolóhoz tartozik, hogy ilyen nehéz körülmények között, mint ahonnan indultunk +90-ben, így kiépíteni a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerét, nem volt egy kis feladat. Talán ezt Petrenkó János képviselőtársam is méltathatná, hiszen ő egy menedzser típusú ember, és tudja, hogy egy vállalatot milyen nehéz megszervezni. Akkor egy országot, egy ország gazdasági rendszerét, illetve foglalkoztatáspolitikáját talán még ennél is nehezebb. Mindenesetre kiépültek az intézményrendszeren belül a munkaügyi központok, a munkaügyi központokkal kapcsolatban 192 helyi központ, amely aktív tevékenységet folytat és alakít ki mindazokkal a társadalmi szervezetekkel, amelyek hozzá fordulnak. Így elhangzottak itt képviselőtársaim felszólalásában a munkahelyteremtő klubok, az alapítványok, és számos civil szervezettel való munkakapcsolat kiépítése is. Nagyon szeretnék szólni arról, amit szinte valamennyi képviselőtársam említett, a foglalkoztatáspolitika átfogó kezeléséről. Én teljes mértékig egyetértek a FIDESZ képviselőjével abban, hogy a foglalkoztatáspolitika kezelésénél prioritást kell adni minden minisztériumban és minden területen a munkanélküliség kezelésének. Én viszont a beszámolóban, a miniszteri expozéban találtam erre való utalásokat, úgyhogy én remélem, hogy amit a miniszteri expozéban hallhattunk, hogy megkezdődtek az erre vonatkozó tárcaközi egyeztetések, ezek ki fognak szélesedni, és valóban egyre inkább prioritása lesz a munkanélküliség kezelésének minden minisztérium kötelékében. Teljesen egyetértek Kósáné Kovács Márta (sic) felszólalásával, hogy a törvényi részt pontosabban ki kell emelni. De ez is erre a részre vonatkozik tulajdonképpen, hogy az átfogóbb kezelés legyen. Amikor Pál László képviselőtársunk ezt a gazdasági bizottságban felvetette, hogy határozat szülessék, és nagyobb jelentőséggel bírjon ez, én Pál Lászlót ebben a gazdasági bizottságban is támogattam. Úgy gondolom, hogy ez a kérdés valahol pártokon felüli kérdés, tehát ezt így kell kezelnünk, és én így értettem és így értelmeztem a miniszteri beszámolót is, hogy a folyamatok ebbe az irányba mutatnak. Az idő nagyon szorít. Pár szót szeretnék szólni az ellenőrzés fontosságáról is. Az ellenőrzés fontosságával kapcsolatban nagyon sok helyen felvetik nekünk, hogy a munkanélküli-segély csak kifizetésre kerül, de nincs mögötte a megfelelő ellenőrzés, és nagyon sokan felveszik úgy a munkanélküli-segélyt, hogy valójában feketén mellette még dolgoznak. Tehát van még feladat - amit már méltattam - a kiépült intézményrendszernek is. A jövő lehetőségei között én nagyon szeretném megemlíteni, hogy örömmel üdvözöltem a beszámolóból azt a részt, hogy nagyobb teret kíván nyújtani a kisvállalkozók felé. Kiemeli a beszámoló, hogy míg a nagyvállalatok nem tudják megtartani a munkaerőt, addig a kisvállalkozók még ezek között a nehéz körülmények között is egyre inkább meg tudják tartani, sőt fejleszteni. Örülök annak, hogy most a prioritások valóban ebbe az irányba mutatnak, hogy a kisvállalkozóknak kedvezményeket kell juttatni, hogy minél több munkaerőt tudjanak foglalkoztatni. Tudom, hogy vége, de elnök úr, még fél percet csak Kósáné Kovács Mártának (közbeszólások: Magda), hogy ne mindenben értsek vele egyet, nagyon támadta a koalíciós pártok agrárprogramját és politikáját, és hogy voltak olyan pártok, amelyek azt mondták, hogy a mezőgazdaság még fogadni is tud munkaerőt, olyanokat, akik az iparból kiszorulnak. Emlékszem én is ilyen programokra, ilyen felszólalásokra, de ehhez hozzá kell tennem, hogy a körülmények messze nem alakultak úgy. Akik ezeket a kijelentéseket tették, pártok, köztük sokunk, azok arra alapoztak, hogy a földeket, miként 1945-ben, néhány hónap alatt ki lehet osztani, és akkor valóban elkezdődhet egy olyan termelés, amely termelés, amely ágazat legalább meg tudja tartani az ezzel foglalkozni kívánókat. Hogy ez nem következett be, azért nem ezek az előzetes programok a felelősek minden vonatkozásban, hiszen a magyar mezőgazdaságnak át kellene fordulni egy olyan irányba, amely már nemcsak a nagyüzemi termeléssel, a gabonatermeléssel és egyéb nagyüzemi növényekkel, hanem a munkaigényes kultúrákkal foglalkozik. Ha ebben az irányban el tudtunk volna mozdulni, akkor igenis a mezőgazdaság megmutathatta volna, hogy mire képes. Elnök úr, nagyon köszönöm a hosszabbítás lehetőségét, és képviselőtársaim, a figyelmet. (Taps az FKgP padsoraiban.)