Jánosi György (MSZP)
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hároméves fennállása óta sokszor nevezték már ezt a Parlamentet törvénygyárnak. Sokan azonban azt is hozzátették, olyan törvénygyárként működünk, mely túl sok selejtet gyárt. Nemcsak azért kell minderre emlékeztetnem a tisztelt Házat, mert aktualitást ad a problémának a kedden nyilvánosságra hozott újabb alkotmánybírósági állásfoglalás, hanem azért is, mert újra szembe kell néznünk egy látványos kudarc veszélyével. Félő, hogy a nyári szünet előtt ismét selejtet fog gyártani az Országgyűlés. Egy elhibázott jogszabályt, amit közoktatási törvénynek hívnak. A törvény parlamenti vitája félidejéhez érkezett. Az általános vita már lezárult, s a Ház elnöksége a jövő hétre tervezi a törvény elfogadását. A több mint 800 módosító, illetve csatlakozó módosító indítványt lehet a nagy érdeklődésnek is tulajdonítani, én azonban azt hiszem, hogy emögött egészen más okok állnak. Egyrészt az, hogy a kormánykoalíció a közoktatás fejlesztésére vonatkozó koncepcióját nem egyeztette előzetesen az ellenzéki pártokkal, melyek így a konszenzus, illetve a kompromisszum hiányában egy egészen más logika mentén módosító indítványok tömegével próbálták a saját koncepciójukhoz igazítani a tervezetet. A másik ok az volt, hogy a benyújtott törvényjavaslatot a szakmai, ifjúsági és érdek-képviseleti szervezetekkel sem egyeztette a Kormány, hiszen a szakmai érdekegyeztető kerekasztal már jóval korábban, idő előtt felbomlott. Végül a bizottsági vita során nyilvánvalóvá vált, hogy a Kormány a koalíciós pártokkal sem egyeztette szakmai koncepcióját, aminek következtében a koalíció oldaláról is nagy számban, mintegy 40%-os arányban érkeztek módosító javaslatok. Ezek bizonyos pontokon - iskolaszerkezet, iskolaszék, oktatásfinanszírozás, diákjogok stb. - gyökeresen eltérnek a Kormány tervezetének logikájától. Ez utóbbi különösen fontos a kudarc lehetőségének hangsúlyozásakor, mert a módosító indítványok és a törvény egészének megszavazásakor kettős veszélyt rejt magában. Egyrészt előrevetíti a médiatörvény analógiáját, vagyis azt a veszélyt, hogy a módosító javaslatok megszavazásakor olyan indítványok is támogatást kapnak, melyek a többség számára a végszavazás során elfogadhatatlanná teszik a törvényt. A másik veszély a közalkalmazotti törvény analógiája, mely azzal a kockázattal jár, hogy a módosító javaslatok szétszavazása során a törvény alkalmazását megakadályozó belső ellentmondások is bekerülnek a végső változatba. A kudarc lehetősége valószínűleg döntő szerepet játszott abban, hogy az oktatási, ifjúsági és sportbizottság hosszas vita után végül is támogatta azt a javaslatot, mely 1994 szeptemberére kívánja halasztani a törvény életbelépését. Egyrészt azért, hogy még a hatálybalépés előtt korrigálhatóvá és kiküszöbölhetővé váljanak a törvény esetleges belső ellentmondásai, másrészt azért, hogy a törvény összhangba kerüljön a közoktatás tartalmi szabályozását biztosító nemzeti alaptantervvel és vizsgakövetelményekkel. A pedagógustársadalom ugyanis nem ezt az üres, minden tartalmi elemet nélkülöző törvényt várja a Parlamenttől. Igazi válaszokat a tartalmi kérdésekre vár, mert számára a közoktatás rendszerének megújulása elsősorban a tananyag korszerűsítésével, az oktatás tartalmának megújításával mérhető. Az ezt célzó dokumentumok azonban az oktatási tárca ígérete szerint 1993 őszére készülnek el, így a jogszabályi keretek és a tartalmi elemek összhangja csak szeptember után teremthető meg. Minden amellett szól tehát, hogy a törvény elfogadását a Parlament a nyári szünet utáni időszakra halassza. Az erőltetett ütemű, kierőszakolt szavazási procedúra veszélyeinek elkerülése érdekében a szocialista frakció konkrét intézkedési tervet javasol a Kormánynak és az oktatási tárca vezetőinek. E javaslat értelmében először: a Parlament az őszi ülésszakig függeszsze fel a közoktatási törvénytervezet vitáját. (Derültség, zaj a jobb oldalon.) Másodszor: a kulturális tárca az általa támogatott módosító indítványok felhasználásával készítse el a törvénytervezet új ideiglenes változatát. Harmadszor: az új változat birtokában a minisztérium haladéktalanul kezdje meg az egyeztetést a szakmai, ifjúsági és érdek-képviseleti szervezetekkel. Negyedszer: szakértők bevonásával modellezze a tervezetet, kiszűrve a gyakorlati alkalmazást gátló belső ellentmondásokat. Végül ötödször: a tartalmi szabályozást célzó dokumentumok elkészülte után ősszel hozza vissza a javaslatot az Országgyűlés elé, lehetővé téve, hogy az egyeztető tárgyalások eredményei csatlakozó módosító indítványok formájában tovább javítsák a törvényt. Meggyőződésünk, hogy csak így kerülhető el a közoktatási törvény látványos kudarca, csak így küszöbölhetők ki a törvény korai, kierőszakolt megszavaztatásának veszélyes következményei. Túl nagy a kockázat. Egy átgondolatlan, ellentmondásos törvény elhamarkodott életbeléptetése olyan veszélyes folyamatokat indíthat el, melyek súlyos károkat okozva könnyen visszafordíthatatlanná válnak. A Kormánynak és az oktatási tárca vezetőinek szembe kell nézniük saját felelősségükkel. S ha ezt megteszik, talán figyelemre méltónak találják a szocialista frakció javaslatait. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)