Boross Péter

1993. július 1.

DR. BOROSS PÉTER belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nyolc hónap telt el és nyolc hónapig működött egy képviselőkből, zömében ellenzéki képviselőkből álló csoport, és nyolc hónapi, nyolchavi, nyilván kutatásokkal eltelt időszak eredményeit hallhattuk Mécs Imre képviselő úr tolmácsolásában. Megértem visszafogott hangját. Megértem azt is, hogy olyan mellékmondatok is szerepelnek vagy szerepeltek felolvasásában, amely mellékmondatok tompítani voltak hivatottak egyes megállapításokat. Ismert írástechnika ez. (9.30) A magam részéről azért értek vele egyet - már ezzel a módszerrel -, mert hisz nyolc hónap után ilyen eredményt tárni az ország közvéleménye elé, az enyhén szólva is arra utal, hogy nem sok olyan meggyőző tényt sikerült feltárni, amely tényeket pedig megelőlegeztek azokban a viharokban, amelyek közvetlenül október 23-a után e Házban verbálisan megjelentek, és amelyeket keltettek. Én nem kívánom minősíteni Iványi képviselő úr felolvasását. Azért nem, mert úgy érzem, ez nem a tárgyhoz tartozik, és némiképpen zavarhatja a tisztelt Ház képviselőit - és talán a televízió nézőit is -, hogy két televíziós csatorna vagy két televíziós műsor közötti vita itt ilyen fogalmazásban, az egyik érdekeinek képviseletében a Ház elé kerüljön. (Közbeszólások a bal oldalról: Nem erről van szó.) Ez nem a Ház műfaja. (Közbeszólások a jobb oldalról: Így van! - Taps.) Úgy vélem, ha valaki más most felállna és elmondaná a másik oldal véleményét, akkor ennek a Háznak szükségképpen nem nemes küldetését kellene teljesítenie, vagy nem azt teljesítené, hanem valami egészen más ügy szolgálatába állna. Szeretném azonban a két képviselő úr figyelmét felhívni arra, hogy minden vitának van stílusa - és az egyik: lojalitás a másik féllel szemben. Ezt úgy értem, hogy ha gondos szerkesztéssel - és pláne nyolchavi munka után - elkészül egy felolvasás itt, a Házban, célszerű lett volna nekem - legalább nekem, de ha nem nekem, másnak - két órával korábban átadni ezt a jelentést (Közbeszólások a bal oldalról: Miért?!)+, hogy arra való reflexióm egyértelmű és teljes körű lehessen. Így szokás vitatkozni+ (Közbeszólások a jobb oldalról: Így van! - Közbeszólások a bal oldalról.) Nem kötelező, kívülről- belülről fakadó kötelezettség ez. Én fordítva így tettem volna, uraim+ (Közbeszólások a bal oldalról: Soha!) Ha ebben nem értünk egyet, akkor még sok minden másban sem értünk egyet, de hát, ezt tudjuk. (Zaj.) Az elhangzottakkal kapcsolatban, és tényleg, csak kiragadásszerűen+ Idegesek az urak! (Derültség a jobb oldalon. - Közbeszólások a bal oldalról.) Meglepetésként ért engem a FIDESZ képviselőinek a részvétele: most hallottam először, hogy a FIDESZ azonosult a vizsgálattal, a jelentéssel és részt vett benne. Magam nem találkoztam, és nem is tudtam arról, hogy FIDESZ- képviselők is részt vesznek. Azt mondta képviselő úr, hogy a hisztéria elkerülésére történik mindez. Emlékeztetném arra az időszakra, amikor a hisztéria kitört, és arra is, hogy kik váltották ki a hisztériát. (Zaj.) Ha ezt az akkor keltett hisztéria felülvizsgálatának vélhetem, nyolc hónap múlva, akkor mélységesen egyetértek azzal, hogy a hisztériát minden körülmények között el kell kerülni. Remélem, a jövőre vonatkozó konzekvencialevonást is takarnak ezek a mondatok. Én nem tudok olyan ügyekkel vitatkozni, amelyeket szűk körben tárgyaltunk, és nagyon hosszú volna: hogy kell-e egy vezetőt értesíteni arról, hogy ilyen vagy olyan veszélyek leselkednek rá, amikor megjelenik valamelyik köztéren. Én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy sehol a világon nem szokás megmondani, és nálunk erre is volt példa, magas méltóság esetén, hogy fegyveres merénylettel fenyegették meg. Aki egy kicsit rendelkezik azzal a készséggel, hogy felmérje a lelkiállapotát annak, aki szónoki emelvényre áll ilyen információ birtokában, annak számára, azt hiszem, világos a válasz: el kell hárítani a veszélyt. Abban mélységesen egyetértek. Az előzetes figyelmeztetés olyan fokú naivitás, ami a biztonsági gyakorlatban való ismerethiányra utal. Az a kérdése képviselő úrnak - csak kiragadom -, hogy miért nem indított nyomozást a rendőrség+ Úgy vélem, képviselő úr nem jogász, tehát elkövethet ilyen természetű tévedést, már ugyanis, hogy mikor lehet nyomozást indítania a rendőrségnek. Tisztelt Ház! Volt egy ünnepi nagygyűlés, és ezen az ünnepi nagygyűlésen megjelent 8-10000 ember. Ezen az ünnepi nagygyűlésen odasodródott, odajött egy szkinhedcsoport is, aminek a létszáma a száz főt nem haladta meg - akármilyen becslésekbe bonyolódik valaki. Csak manipulációs szándéknak lehet tulajdonítani, hogy a 8-10000 és a száz olyan természetű beállítást kap az ország közvéleménye előtt, hogy ez egy szkinhedtüntetés volt, és részt vettek benne mások is. Ez az a manipuláció, amelyik első pillanattól kezdve meghatározta az ügy kezelését. Hölgyeim és uraim! Ott, a téren több ezer ember tüntetett - sajnálatos módon és elítélhető módon - a köztársasági elnök ellen, és ebben a tüntetésben és ezekben a megnyilatkozásokban elhanyagolható szerepük volt - bár igyekeztek túldimenzionálni - azoknak a kopasz gyerekeknek, akik részt vettek a kiabálásban. (Zaj, közbeszólások, fütty a bal oldalról.) Három horogkeresztet is felfedeztek, sapkán - éretlen gyerekek sapkáján. (Közbeszólások a bal oldalról.) Ezt be lehet mutatni százszor, ismételten egymás után, és ebből kialakítani a közvéleményben azt a képet, hogy fasiszta tüntetés volt a téren. Ezt átvették annak idején a külföldi lapok. Én erre annak idején válaszoltam itt, a tisztelt Házban: az ország hitelét rontó, ilyen manipulációk előbb-utóbb kifulladnak - és ezt a kifulladást érzem én Mécs Imre úr szolid hangú előadásában. (Taps a jobb oldalon.) Minden keveredett itt. Minden. A későbbiek során megjelent Torgyán úr a négy rendőrrel - a négy eltávolított rendőrrel -, akiknek természetes módon volt a lelkében harag feletteseikkel szemben - Torgyán úr számára eladható úgy volt, ha személyem is belekeveredik ebbe. És a bizottság - mellőzve az önmegtartóztatást - erre a négy rendőrre is lecsapott. Kár volt. Nem az a probléma ugyanis, hogy ez a négy rendőr mit mond énrólam, személy szerint: ez a négy rendőr a bajtársait árulta el. A bajtársát árulta el: a másik rendőrt. Akinek van valami érzéke egy testület sajátos törvényei iránt, az fel tudja mérni, hogy ez milyen súlyos tett - attól teljesen függetlenül, hogy valótlanságok tömegét is állították. Szerintem a parlamenti csoportot a jó ízlése visszatarthatta volna attól, hogy ezt a négy rendőrt meghallgassa. (Közbeszólások a bal oldalról.) Én természetesnek veszem azt is, hogy itt további keveredések voltak. Sajnálom, én nem ismerem a körülményeket, a hátterét sem, indokait sem, de Gadó György képviselő úr neve is valóban felmerült. Ahogy én - felületesen - az eseményeket figyelemmel kísértem, ő cáfolta is, de elég erős hangok hangzottak el. Kétségkívül egészen sajátságos tünet ebben a menetben, hogy a bizottság felolvasott nevein kívül Gadó képviselő úr és Torgyán képviselő úr neve is úgy egybekapcsolódik - impressziókat bizonyára kelt másokban is+ (Derültség, taps a jobb oldalról. - Zaj, közbeszólások a bal oldalról.) Volt itt sok minden. Volt, átéltünk már Hanákné-ügyet, átéltünk hordóügyet, átéltünk ilyen ügyet is, és át fogunk élni - ha a stíluson nincs változtatás - egyéb ilyen ügyeket is. Tisztelt Ház! Itt veszélyekről esett szó. Nem kellene végre eldönteni, hogy egy közszereplést vállaló politikus - vagy akár közjogi méltóság - számára is mi minősíthető veszélynek egy demokráciában? (9.40) Vajon ha kifütyülik csak, nem fenyegetik semmiféle módon a biztonságát, veszélynek tekinthető-e? Ha a tisztelt Ház ilyen törvényt hozna. Akkor azt jelentené, de úgy vélem, hogy nagyot botlana a demokrácia általános szabályainak útvesztőiben, mert erre példa sehol nincs. Weizsäcker úr nem sokkal később Göncz Árpád úrnál sokkal veszélyeztetettebb szituációba került, csak Németországban másféle hagyományok vagy másféle szokások szerint ítélték meg ezt az ügyet. Kérem tehát, ha ez veszély volt, akkor erkölcsileg az hitelesíthette volna ezt a kezdeményezést, ha azt megelőzően a Sportcsarnokban a miniszterelnök elleni tüntetés is hasonló indulatokat és csoportképzési ösztönöket váltott volna ki. Nem történt meg. (Taps a jobb oldalon.) Úgy vélem, ebben némi vagy valami tendenciának kell lenni. Én bámulattal láttam, de egy kezdődő politikai románc előszelének is, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Szocialista Párt (Zaj a bal oldalon.) képviselőiből állt a gerinc, amely az egészet mozgatta. (Zaj a bal oldalon.) Hogy egy harmadik ezt a szépen induló románcot érzelmeiben megbontotta, vagy megbontotta-e, ez irányban nekem nincsen közelebbi információm. (Zaj a bal oldalon.) Azt azonban szükségesnek tartom némi malíciával hangsúlyozni, hogy jó ügy érdekében összefogni az egy természetes törekvés. Ilyen kérdésben közös platformot kiépíteni, úgy vélem, politikai közéletünket jellemzően is, van ebben valami lehangoló. Hölgyeim és uraim! S gyakran - gyakran - egyik, kicsit odébb álló csoporttól elhangzik, hogy a Magyar Demokrata Fórum vagy a Kormány egyes körei itt bizonyos, hát tőlük balra álló szervezetekkel kacsingatnak össze. Ez vádként. Én felelősséggel kijelentem, magam részéről legalábbis, hogy pontosan a dolgok megítélésében megnyilvánuló felfogásbéli különbség miatt mi sem áll távolabb személy szerint éntőlem, hogy ilyen közeledésnek részese legyek. Egy ilyen közeledés legfeljebb akkor képzelhető el, ha vitáink tárgyilagosak, tárgyszerűek és sportszerűek lennének. Én erre semmi esélyt nem látok. Ebből következően klasszikus ellenzéki megmozdulásnak tűnik ez az én szememben, klasszikus, Kormány vagy a Kormány egyik tagja elleni támadásnak, így is indult, ilyen indulatokból, mellékesen az ország tekintélyének lejáratásával járt külföldön, de ez alárendelt, nemcsak ebben az ügyben, más ügyekben is. És természetes dolog, hogy egy ilyen ellenzéki megnyilatkozás igyekszik minél nagyobb publicitást szerezni magának, sajnálatos módon a torzító elemek hangsúlyozott érvényesítését sem mellőzve. Én tehát ebben az ügyben - tisztelt Ház - nem látok semmi intézkednivalót. Egyet láttam, igen, bizonyos rendezvények engedélyezése ügyében, párhuzamos rendezvények ügyében intézkedtem, és jogértelmezést adtam a rendőrségnek. Ezt az egyet nem részletezem. Többféle más jogértelmezést is kellett adni. A tisztelt Ház időközben elfogadta bizonyos emblémák tiltásáról szóló törvényt, amelyik olyan helyzetet tett egyértelművé, amely korábban nem volt. Még egyre hívom fel a figyelmet. Hölgyeim és uraim! Én láttam a Magyar Televízióban - miután én nyolc hónapig nemigen tudtam ezzel az üggyel hasonló intenzitással foglalkozni - azt az öt fiút, akik között volt, aki még rágógumit is rágott, meg a hatodikat, aki a zászlót lengette. Én is láttam. Ha ötször mutatták egymás után, akkor is csak hatan voltak, de szorozzuk meg őket 10-zel vagy 15-tel. (Derültség.) Tisztelt Ház! Akinek ilyen látványtól remegni kezd a nadrágja, az vizsgálja felül politikai közéletre való alkalmasságát. (Derültség, taps a jobb oldalon.) Ebben az országban e pillanatban 30-40-50 szélsőbaloldali fiatal tüntet, mondjuk, Kuba mellett. Kérdezem én: kivált-e ehhez hasonló reakciókat a másik oldalról? (Közbeszólás a bal oldalon: Úgy vélem, igen.) Úgy vélem, hogy a tárgyilagos ítélkezés ezt az összehasonlítást nem teszi irreálissá. Én ezzel az üggyel nem kívánok a továbbiakban foglalkozni, ha nem válik számomra kötelezővé. Az, hogy ez után a parlamenti előadás után még délben sajtótájékoztató lesz: bizonyára ott elhangzanak olyan mondatok, amelyek itt nem, és lehet, hogy arra kényszerülök, hogy még egyszer hasonló fórumon magam is a részletekre vonatkozóan is választ adjak, pláne az előadmány birtokában. Én a magam részéről úgy hiszem, nem fogjuk megúszni politikai személyiségek elleni tüntetést egyik oldalon, a másik oldalon sem, füttyszót sem fogunk megúszni a jövőre vonatkozóan, de füttyszóért való rendőrségi rohamot ne igényeljünk, nagyon kérek mindenkit, mert ennek következményeit, úgy hiszem, a jelentést készítők nem mérték fel kellő tárgyilagossággal. Én nem kívánok mindehhez többet hozzáfűzni. Még egyszer hangsúlyozom: az akkorinál, a nyolc hónappal előbbinél szolidabb hangnemet én teljes mértékben megértem. Még talán azt a szándékot is megértem, ami mögötte húzódott Mécs Imre úr részéről. De emlékeztetek arra, hogy ebből igazán botrány akkor volt, amikor nagyon sok felelőtlen mondat hangzott el itt, a Házban tavaly októberben, nem gyarapítván az ország jó hírét kifelé. Ezt kéne a jövőben elkerülni. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)