Kovács Gábor (KDNP)
KOVÁCS GÁBOR (KDNP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közoktatásról szóló törvényjavaslat kialakítása és vitája során a Kereszténydemokrata Néppárt oktatási programjával összhangban egyik legfontosabb célkitűzésünk az volt, hogy a közoktatás rendszere a kor követelményeinek megfelelően alakuljon át. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a szakképzés ne terhelje a közoktatási célú tankötelezettséget vagy a középiskolai oktatást, hanem épüljön rá, azt követően kezdődjön. Ezt számtalan tényező, a közoktatás jelenlegi színvonala, a felesleges túlterhelés, a korai pályaválasztás megszüntetése és még igen sok más szempont indokolja. A szétválasztást a szakképzés viszonylagos költségessége, a közoktatással szemben jelentkező új társadalmi elvárások és az általános műveltség emelésének igénye, de az európai közoktatási tapasztalatok, megállapítások is szükségessé teszik. E tárgyban a törvényjavaslat 7., 20., 27., 29. és 45. �-ában módosító indítványokat tettünk, amelyeknek a többségét az oktatási kormányzat és a Parlament oktatási bizottsága elfogadta, vagy csatlakozó módosító indítványok formájában a tisztelt Ház elé terjesztette. Kérem képviselőtársaimat, hogy ezek elfogadásával járuljanak hozzá ahhoz, hogy a törvényben a felsorolt célkitűzések egyértelműen, ha nem is hiánytalanul teljesítve javaslatainkat, érvényesülhessenek. Véleményünk szerint a javasolt módosítások mind a gyermekek és szüleik, mind a pedagógusok közvetlen érdekeit szolgálják. Kiemelkedően fontosnak tartjuk módosító indítványainknak azt a csoportját, amelyek az ember világnézeti szabadságát szolgálják. A Kereszténydemokrata Néppárt oktatási programja szerint lehetővé kell tenni a közoktatásban, hogy a gyermek szülei szabad és korlátozásmentes választása szerint élvezhesse az Alkotmányban biztosított világnézettel kapcsolatos jogokat. Megítélésünk szerint a törvényjavaslat alkotói már kezdettől ezeket a célkitűzéseket kívánták megvalósítani. Módosító javaslataink az e kérdésekkel foglalkozó pontokat egyértelműbbé és félreérthetetlenné teszik. E javaslatainkat, amelyeket a 14., 17., 81. és a 118. �-ok módosítására tettünk eredeti vagy csatlakozó fogalmazásban, mind a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, mind az oktatási bizottság támogatta. Kérem képviselőtársaimat, hogy ezeket a kiegészítéseket hasonlóan támogatni szíveskedjenek. Módosító javaslataink jelentős része helyre kívánja állítani a közoktatásban az iskola, a tanár tekintélyét, tiszteletét és azt célozza, hogy az ifjú ember nevelésében a szülő és a pedagógus együttműködjenek. Igen nagy szükség van erre annak a célkitűzésnek a megvalósítása érdekében, hogy a gyermek ne tárgya, hanem alanya legyen a nevelő-oktató munkának. Ezeket célozzák a 12., 14., 17., 19., 46. és 59. �-okhoz tett javaslataink. Az általunk javaslatba hozott módosítások, kiegészítések kivétel nélkül azt is el szeretnék érni, hogy a megújuló közoktatás eredményesebben működjön az eddiginél. Szeretnénk, ha a közoktatási kötelezettségeket teljesítő gyermekek művelt, jól nevelt és egymást tekintetbe vevő állampolgáraivá válnának a társadalomnak, akik megbecsülik és képviselik azt az értékrendet, amely bizonyítja Európához tartozásunkat. Ennek a célkitűzésnek a teljesítésében az iskolának döntő szerepe van. Köszönöm figyelmüket! (Taps a jobb oldalon.)