Mádi László (Fidesz)

1993. július 6.

MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ): Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Vállaj Szabolcs-Szatmár-Bereg megye patinás települése, amely hajdan több mint 3000 lelket számlált. A települést a XVIII. században a Magyarországra betelepülő sváb polgárok és parasztok alapították, akik egészen a II. világháborúig híven tartották kultúrájukat, szokásukat. A trianoni békeszerződés azonban elszakította őket a határ túloldalára szakadt szomszédos településektől, majd az 50-es évek viszonyai tovább növelték gondjaikat. Ma is itt áll a megye egyik legszebb római katolikus temploma. Noha tudjuk, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mily gazdag szép templomokban és egyedülálló műemlékekben, de eközben a lakosság száma mintegy 1100 főre apadt. Az új általános iskolába - ezen a valamikor oly gazdag és népes településen - már mindössze csak 92 fő jár. Tudva azt, hogy ezen a falun keresztül vezet a Nagykárolyt és Nyírbátort összekötő régi hadiút, és ezért nagyobb beruházásra nem lenne szükség, tudva azt, hogy a határ menti térségek fejlődésének talán legfontosabb záloga a határátkelőhelyek nyitása és a gazdasági kapcsolatok ösztönzése, valamint tudva azt, hogy a Kormány fogékony a nemzetiségi és kisebbségi problémák iránt, kérdezem a következőket. 1. A román fél részéről vannak-e problémák a határátkelőhely nyitása ügyében, ha igen, ez mikorra oldható meg? 2. Elfogadhatónak tartja-e a Kormány, hogy az ott élő emberek, egy-két kilométerre lakó rokonaik meglátogatásához 60-80 kilométert kell hogy utazzanak? 3. A Kormány mikorra ígéri a vállaji személyforgalmi határátkelőhely megnyitását? Ha 1994-re - mint a korábbi információból értesültem róla -, akkor benne van-e a készülődő új, jövő évi költségvetési törvény tervezetében? Várom államtitkár úr válaszát. Köszönöm. (Szórványos taps.)