Isépy Tamás (KDNP)
DR. ISÉPY TAMÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, szükségtelen az Országgyűlés előtt különösen elemezni azt a tényt, hogy a jogállamiságnak a kiépítése a bíróságok hatáskörének és feladatainak lényeges bővítését, sőt az ítélkezés egész struktúrájának átalakulását eredményezte igen rövid időn belül. A kérdést feltevő képviselő úr előtt is, azt hiszem, nem szorul bizonyításra, hogy jelentősen megnőtt a bíróság elé kerülő ügyek mennyisége, és ezen túl a különböző szintű bíróságokon korábban bírósági útra nem tartozó ügycsoportok jelentek meg. Mit tett a kormányzat a növekvő feladatok teljesíthetősége érdekében? Hiszen ebben a Parlamentben kerültek megszavazásra a törvények, tehát a bíróságok helyzetének javítására úgy a személyi, mint az anyagi ellátottságot illetően a lehetőségek korlátain belül a kormányzat mindent megtett. Ezeknek az intézkedéseknek azonban nyilván csak hosszabb távon van jelentősebb hatásuk, különösen a bírói állások betölthetőségét illetően. Hosszabb időt igényel azonban a bíróságok felkészülése is az új feladatok megoldására és a kellő szakmai ismeretek és a gyakorlat elsajátítása. A bírósági szervezeten belül minden új feladatot, valamint a hagyományos ítélkezési területet egyaránt el kell látni. Egyeseket kiemelni csak a többi hátrányára lehet. A munkaügyi ügyszak helyzetét is csak ennek az elvnek a figyelembevételével lehet megítélni. A munkaügyi jogszabályok és az eljárási jogszabályok változása jelentős hatással volt erre az ügyszakra is. Amellett, hogy emelkedett a bíróságokhoz érkező ügyek száma, döntő hatása volt a korábban igen szűk körű fellebbezési lehetőség általánossá tételének is. A megyei bíróságokon csak fokozatosan alakulhatnak ki és alakíthatók ki az ítélkezéshez szükséges speciális ismeretekkel rendelkező fellebbviteli tanácsok. Kétségtelen, hogy a munkaügyi bíróságok leterheltsége jelentős, bár e téren is nem kis eltérés van az egyes bíróságok között. Az egy bíróra eső ügyek menynyisége éppen a fővárosban igen magas, ennek ellenére az éven túli ügyek száma átlagosan 10% alatt van. Országos viszonylatban a perek fele három hónapon belül befejezést nyer. A Fővárosi Bíróságon jelenleg egy szakosított fellebbviteli tanács működik, amely előtt 1993 májusában 337 ügy volt folyamatban. A fellebbezési jog kiterjesztése következtében további négy polgári fellebbviteli tanács is tárgyal részben munkaügyi pereket. Kétségtelen, hogy a munkaügyi viták jelentős része egzisztenciális kérdéseket érint. A bíróság azonban más ügyek rovására és csak jogszabály által elrendelt soronkívüliség esetén részesíthet előnyben egyes ügyeket, egyébként az érkezési sorrendnek megfelelően köteles azokat intézni. A példaként felhozott konkrét ügyekben a bíróság a sorrendiséget betartva járt el, nem volt fizikai lehetősége arra, hogy az újabb tárgyalást korábbi időpontra tűzze ki. (14.20) Most a konkrét kérdések, hogy az állapot tarthatatlan, mert tűrhetetlen+ Elviselhető az állapot - kétségtelenül javítani kell rajta. "Tud-e tenni valamit annak érdekében, hogy a személyi és anyagi feltételek rendelkezésre álljanak?" Az anyagi feltételek vonatkozásában az Országgyűlés szavazta meg a bírák előmeneteléről és javadalmazásáról szóló törvényt, tehát jelenleg a bírák anyagi körülményei olyanok, hogy az egyéb jogi pályák elszívó hatása megszűnőben van, tehát a betöltetlen bírói állások rövidesen betöltésre kerülnek. A technikai feltételek+ A költségvetés és a pótköltségvetés tételeiből láthatja a tisztelt Ház+ (Az elnök csengetéssel figyelmeztet a letelt időre.)+, hogy fokozottan történik a technikai feltételek javulása is. Tehát nyilvánvalóan az átállás időigényes, de a statisztikai adatok szerint, ahogy említettem, három hónapon belül általában befejeződnek az eljárások; az említett ügyekben fizikai lehetetlenség volt a tárgyalás korábbi időpontra való kitűzése. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)