Zsiros Géza (EKgP)
DR. ZSIROS GÉZA (FKgP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt már van, aki azt mondja, hogy ne tegyem, de hadd nyugtassam meg képviselőtársaimat, nem e törvény kapcsán kívánok szólni. Más törvényről lett légyen szó, és mint az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, teszem a kötelességemet. Nevezetesen a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatban. Képviselőtársaim! Hölgyeim és uraim! A következőkről van szó. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága beterjesztett törvényjavaslatot, ennek az általános vitája jelenleg is a Ház előtt van. Ebből eredően kötelességem bejelenteni, hogy ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását kérem elhalasztani. Ennek oka pedig a következő, s ezt ismertetném szó szerint. Egy feljegyzés készült a szövetkezeti törvény módosításának alapelveiről, s ez a következőket tartalmazza. Ismertetni fogom. A Parlament mezőgazdasági bizottságát alkotó pártok és a függetlenek képviselőiből alakult ad hoc bizottság 1993. július 7-én megtárgyalta, milyen elvek szerint tudják kölcsönösen elfogadni a szövetkezeti törvény megváltoztatását. Nem volt érdemi nézeteltérés az alábbiakban. 1.Az üzletrész-tulajdonos az első üzletrész-értékesítés esetén csak a névérték feletti bevételből köteles forrásadót fizetni. 2.A vevőt befektetési kedvezmény illeti meg külön törvényben meghatározott mértékig, ha saját szövetkezetének üzletrészét vásárolja meg. A kívülálló üzletrész-tulajdonost, amennyiben a szövetkezet, illetve a tagjai elővásárlási joggal nem kívánnak élni, a tagokkal azonos mértékű befektetési kedvezmény illesse meg, ha az üzletrész vásárlása az általa folytatott és az adóhatóságnál bejelentett vállalkozás érdekeit szolgálja. 3.Célszerűnek tartanánk, ha a szövetkezeti üzletrészvagyon tartalékba helyezése esetén adókedvezményt élvezne. 4.(Az elnök a mikrofont kopogtatja.) A leválás helyett a jelenlegi szétválási szabályok könnyítését tartják célszerűnek.