Futaki Géza (SZDSZ)

1993. szeptember 5.

DR. FUTAKI GÉZA (SZDSZ): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök úr! Törvényjavaslatunk az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítésével, illetve annak módosításával kapcsolatos. Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy akkor, amikor pályázat jelenik meg az újságban - akár a mai napon is például -, egyet felmutatok (az újságpéldányt felmutatja), hogy úgy lehet az Állami Vagyonügynökség által értékesítésre felkínált vagyontárgyra pályázni, hogy - idézem - "Zárt, cégjelzés nélküli borítékban a fent megadott címre el kell küldeni vagy el kell juttatni a pályázati anyagot." Ebből az egészből a "zárt, cégjelzés nélküli boríték" az érdekes. Tudniillik a tapasztalatok szerint ezt a "zárt, cégjelzés nélküli boríték"-ot - mondjuk - egy péntek délután négyórai határidő-lejárat után több esetben vagy éjszaka, vagy másnap valakik felbontják és a pályázati ajánlatok ismeretének birtokában egy jobb ajánlatot csúsztatnak a saját borítékukba. Hogy ezt bizonyítsam, az ÁVÜ-től kértem információt. Tudomásuk szerint legalább egy tucat olyan esetben történt nyomozás, amikor ez az említett visszaélés megtörtént. Nem is csodálhatjuk, hogy ez előfordul, hiszen általában a benyújtási határidő és az úgynevezett tenderbontás - már a hivatalos tenderbontás - között több nap eltelik. Vagy például szintén a mai újságból vett idézet szerint: "A benyújtási határidőtől számított 30 napon belül értesítik a nyertes pályázót." Ezért a következő javaslatot tesszük - részletet szeretnék felolvasni: A pályázatot vagy az ajánlatot annak benyújtása előtt oldalanként közjegyzői hitelesítő záradékkal kell ellátni, egyidejűleg a másolatát közjegyzőnél letétbe kell helyezni. Az eredményhirdetés után 15 napon belül összehasonlítást lehet kérni a közjegyzőtől, és az igénylőnek igazolást ad ki a közjegyző, hogy az eredetileg benyújtott pályázati szöveggel egyezik-e a felbontott szöveg. A törvényjavaslat benyújtásának az az indoka, hogy a jelenlegi szabályozás nem részletezi a pályázat vagy ajánlattétel során beérkezett iratok kezelését, nem tartalmazza titkosságuk garanciáit. A privatizáció során túlságosan nagy tét forog kockán ahhoz, hogy a pályázatok vagy ajánlattételek kezelése, elbírálása minden garanciális formalitástól mentes vagy teljes egészében az ÁVÜ belső szabályozása által meghatározott legyen. A pályázaton részt vevők és a közvélemény is azt igényli, hogy minden esetben biztosak lehessenek abban, hogy ugyanaz a pályázat vagy ajánlat kerül elbírálásra, amelyet eredetileg be is nyújtottak. Milyen következményekkel járhat az, hogyha hozzájutnak a konkurens pályázók adataihoz és így - jogtalan helyzeti előnyüket kihasználva - megnyerik a tendert vagy a pályázatot? Egyrészt, ha meg tudja vásárolni a megemelt díjon a bizonyos vagyontárgyat, akkor olyan tőkekoncentráció valósul meg, ami nem kívánatos, hiszen olyanok jutnak általában ilyen lehetőséghez, akiknek vagy olyan anyagi eszközük van, amivel el tudják azt érni, hogy megtekinthessék a többi pályázati anyagot, vagy akiknek olyan érdekszférájukban vannak emberek, akik ezt teljesítik. Mi van akkor, hogyha túlígért a többi pályázón a pályázatot felbontó, és hozzájut a vagyontárgyhoz, de nem tudja kifizetni, mert aránytalanul magas árat írt be a pályázatba? Természetesen ez akadályozza a privatizációt. Az a bizonyos üzem vagy vagyontárgy később kerül működésbe, több ember, vagy sokszor sok száz vagy sok ezer ember emiatt nem állhat újból munkába, és ez rendkívül káros a gazdaságra nézve. Harmadszor pedig megemlíteném azt az erkölcsi kárt, amit, sajnos, már tapasztalunk - a privatizációval kapcsolatos visszaélések szinte napirenden szerepelnek a sajtóban és általában a köztudatban -, tehát a javaslatunk mindenképpen hozzá kíván járulni a privatizáció tisztaságának a biztosításához. A törvényjavaslatunk szövege mellett természetesen más megoldás is elképzelhető, hogy erre a viszszaélésre ne kerüljön sor. Külföldön alkalmaznak ilyen módszereket, és én híve is vagyok ennek. Tehát a törvényjavaslat vitájakor én javaslom, hogy fontoljuk majd meg az úgynevezett azonnali tenderbontást. Amikor lejárt a pályázati határidő - például délután négy órakor -, akkor ott, a pályázók jelenlétében rögtön fel kelljen bontani a pályázati anyagokat, és megállapítani, mindenki számára áttekinthetővé tenni, hogy ki milyen ajánlatot tett.