Gali Ákos (KDNP)

1993. szeptember 6.

DR. GALI ÁKOS, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Azért még távoztában megköszönöm elnök úrnak a szót. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy három megjegyzéssel kezdjem a hozzászólásomat. Az egyik az, hogy lehet, hogy jogszerű, de én nem tartom túlzottan szerencsésnek, ha a vezérszónoki kört kétperces hozzászólásokkal megszakítjuk. Azt hiszem, a múltban is volt már erre kellemetlen példa. A második megjegyzésem az, hogy nem kívánok megismételni általános megállapításokat a büntetőtörvénykezés menetével kapcsolatban. Korábban hasonló büntetőjogi módosító csomag tekintetében ezt személyesen magam is megtettem, illetőleg a Kereszténydemokrata Néppárt is. Nem látom szükségesnek, hogy ezeket megismételjem. Harmadrészt pedig meg kell őszintén mondanom, hogy már kinőttem abból a korból, amikor egy kormánypárti képviselő még azt hiszi, hogy amit mondanak, feltétlenül hatással van a saját kormányára. Éppen ezért nem hiszem, hogy ez a tervezet, ez a módosító csomag most azért került volna a Ház elé, mert a legutóbbi hasonló jellegű csomag tárgyalásakor magam is szorgalmaztam azt, hogy a büntetőjog különös részét, főként a gazdasági bűncselekmények tekintetében szigorúbban, jobban, hatékonyabban fésülje át a Kormány. (11.40) Nos, itt van előttünk ez a törvényjavaslat, amely végül is a gazdaság és a büntetőjog érintkezésével foglalkozik, és jelzi azt, hogy ha mérsékelt tempóban is, de azért folyik az anyagi büntetőjog átállítása. Ennek a törvényjavaslatnak az esetében is több csoportba lehet foglalni azokat a jellemzőket, amelyek mutatják mind a ténybeli, mind a szemléletbeli változást. Új tényállások jelennek meg, már ismert tényállások bővülnek új minősítő körülményekkel, és a magam részéről érdemesnek tartom szemügyre venni a büntetési tételeket is a javaslatban. Mint utaltam rá, ez a javaslat több mint két tucat új vagy lényegesen módosított tényállást tartalmaz. Ezek között vannak olyanok, amelyekre nem szívesen vesztegetnék szót, különösebb kommentárt nem igényelnek, pl. a 15. �- ban a jogosulatlan pénzintézeti tevékenység vagy a 25. �-ban a gazdasági vesztegetés, vagy a 28-31. �-ok, ahol csekk, váltó, bankkártya hamisítását, jogtalan felhasználását kívánja a javaslat büntetni. Néhány más tényállással kapcsolatban azonban engedjék meg, hogy egy-két megjegyzést tegyek, kezdve azzal a törpe kisebbséggel, amely nem a gazdasági bűncselekmények fejezetébe tartozik. A robbanóanyaggal, robbantószerrel, lőfegyverrel, lőszerrel való visszaélés esetén első ránézésre gyakorlatilag a hatályos tényállás kettéválasztásáról volna szó. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a hatályos 263. � (2) bekezdéséhez képest a lőfegyverrel vagy lőszerrel viszszaélés új tényállásában jelentősen bővül az elkövetési magatartások köre. Ugyanakkor teljesen új a fegyvercsempészet tényállása, és mi tagadás, nagyon jól tudjuk, hogy van némi aktualitása a dolognak, igazán nem vitatható, hogy a tervezetbe ez bekerült. A cselekmény súlyát jól jelzi, hogy igen súlyos az alapeseti büntetési tétel, öt évig terjedő szabadságvesztés lenne ez esetben kiszabható. A minősített esetről a későbbiekben szólnék. Ezt követően az új vagy módosított tényállások zöme valóban a gazdasági bűncselekmények körét szaporítja. Úgy kiegészül a rossz minőségű termék forgalomba hozataláról szóló paragrafus. Egyrészt ennek következményeit kiterjeszti a javaslat az egyéni vállalkozóra is a gazdálkodószervezeten túl, másrészt pedig megjelenik egy új (3) bekezdés, amely gyakorlatilag értelmező rendelkezést tartalmaz. Ezzel kapcsolatban meg kell mondanom, hogy én nem vagyok annak a híve, hogy a különösrészi tényállások maguk értelmező rendelkezést tartalmazzanak, főként úgy, hogy erre gyakorlatilag a különös részben megvan a lehetőség minden fejezet végén, sőt az egyes címek végén is. Én erre már 1990-ben az alkotmányügyi bizottságban felhívtam a figyelmet egy hasonló csomag vitája kapcsán, most is megjegyzem, de inkább már a jövőnek jegyzem meg, hogy ha majd boldog utódaink egyszer időt szakítanak arra, hogy újraszerkesszék a Büntető Törvénykönyvet és eltüntessék belőle a lyukakat, eltüntessék belőle az alátöréses paragrafusokat, akkor úgy gondolom, hogy majd erre is oda lehet figyelni. A javaslat 8. �-ával kapcsolatban csak megismételhetem az előbb elmondottakat, emellett persze tény az is, hogy történt egy profiltisztítás, tehát "a felek megállapodásában meghatározott minőségi követelmény" szövegrész elhagyása kiiktatja a polgárjogi elemeket ebből a tényállásból. A 9. és a 10. � rendelkezései a korábbi hamis termékjelzés tényállását váltják fel. Gyakorlatilag szerintem, ellentétben a többi felszólalóval, akárhogy nézem, szűkítésről van szó, hiszen az áru hamis megjelölése alól csak a versenytársat védik. Nem érzem a dolgot arányosnak, kiegyenlítettnek az utána következő "fogyasztó megtévesztése" tényállással, hiszen bár valóban a fogyasztót, a felhasználót védené ez a javasolt tényállás, de szó nélkül hagyja azt a helyzetet, amikor a fogyasztó az áru hamis jelzését valónak elfogadva dől be. Erre az új 296/A. � nem nyújt megoldást. Ebben a miniszter úr értékelését sem osztom. Azért néha mi is betöltünk a módosításokkal üres helyeket. Úgy pl. a javaslat szerint a Btk. 297. �-a - amely korábban a jogosulatlan külkereskedelmi tevékenység tényállását tartalmazta - helyére mindjárt két új tényállás is kerül. Ezek közül a második, a hitelezési csalás az érdekesebb. Nem az újdonsága okán, hanem azért, mert némi erőszakoltságot érzek a (2) bekezdésben; az (1) bekezdés rendben van. Miről is van szó ebben az esetben? Az követi el az (1) bekezdés szerint a hitelezési csalást, aki gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtásának, megszüntetésének vagy a hitelfeltételek megváltoztatásának kedvező elbírálása érdekében valótlan tartalmú vagy hiányos okiratot használ föl vagy ilyen tájékoztatást ad. A (2) bekezdés szerint pedig ugyanígy büntetendő az is, aki meghatározott gazdasági tevékenységhez nyújtott hitelt a céltól eltérően használja fel. Nekem az a meggyőződésem, tisztelt Országgyűlés, hogy ez egy tévedés. Ezt a két cselekményt nemhogy egy paragrafusban, egy lapon nem lehet említeni, hiszen az első bekezdésben a hitelnyújtási szándékot befolyásolja valaki nem korrekt okirattal, nem korrekt tájékoztatással, ehhez képest a második bekezdésben egy jogszerűen megszerzett hitel eltérő felhasználásáról van szó. Úgy gondolom, hogy ennek büntetőjogi következménye nemigen lehet, ha pl. pénzintézet a hitelnyújtó, akkor ellenőrizheti a hitel felhasználását, felmondhatja a hitelszerződést annak összes civiljogi következményével együtt. Én tehát nagyon határozottan megkockáztatom ennek a bekezdésnek az elhagyását a tervezetből. Arról nem beszélve, hogy a tényállásban szűkíteni kellene a lehetséges hitelezői kört, pl. hogy pénzintézeti hitelről van ebben az esetben szó, hiszen gondolom, semmiképpen nem lehet szándékunk a magánszemélyek egymás közötti gazdasági célú hiteleit belevonni ebbe a körbe. Ebben az esetben vagy a vagyon elleni bűncselekmények között szabályozott csalás jöhet szóba, vagy pedig ugyancsak polgárjogi következményei lehetnek az ilyen jellegű összegek eltérő vagy megtévesztés útján történő felhasználásának. Nincsen különösebb gondom az alaptőke vagy törzstőke csorbítása tényállásának módosításával, de helyesnek tartom a változtatást, hiszen itt a "jogtalan kifizetés" szövegrész kikerülése, illetőleg megváltoztatása utal arra, hogy a jogtalan kifizetés egy társaságon belül lehet szimpla adójogi kategória is, nem feltétlenül igényel büntetőjogi következményeket. A javaslat az üzérkedés tényállásának helyére is féltucat új rendelkezést iktat be. Ezek közül - összhangban többekkel - magam is kiemelem a bennfentes értékpapír-kereskedelem tilalmazását mint új tényállást. A többi olyan csalási és titoksértési tényállás, amelyeknek a szükségessége teljességgel világos. A törvényjavaslatban még szereplő tényállások közül kettőt említenék meg: a pénzmosást, illetőleg a hanyag kezelést. Az előbbi teljesen új a büntetőjog különös részében, a másik pedig némileg megváltozva visszakerül az egyszer már megvolt helyére. Azt hiszem, hogy talán csak a legendás Bildad kapitány várta úgy a találkozást a fehér bálnával, mint ahogy Magyarországon a bűnüldözési, igazságszolgáltatási szakemberek várták ezt a pénzmosási tényállást. Sajnálatos módon nem minden alap nélkül. Azt hiszem, hogy az ügyvédek kevésbé örülnek annak, hogy szerepelnek ebben a tényállásban. Az értékelés tekintetében egyetértek mind Szájer Józseffel - tehát hogy nemzetközi kötelezettségeink kényszerítik ki ennek a tényállásnak az elővezetését -, másrészt osztom azokat az aggályokat is, amelyeket Kutrucz Katalin és mások fölvetettek. Ennek ellenére előrelépésnek érzem, hogy ez a tényállás megjelent a magyar büntetőjogban. Itt is felhívnám a figyelmet az alapesetben is magas büntetési tételre. A hanyag kezelés pedig - mint utaltam rá - az alkotmánybíróság kívánalmai szerint megváltozva kerül vissza a törvényjavaslatba. Tisztelt képviselőtársaim! Hozzászólásom elején utaltam arra, hogy a javaslatban az is érdekes, hogy bizonyos minősítő körülmények milyen gyakorisággal jelennek meg. Ha megfigyeljük a javaslatot, akkor két minősítő körülmény jellemzően többször fordul elő, ez a bűnszövetségben való elkövetés, a másik pedig az üzletszerűen történő elkövetés. Nyilvánvaló számunkra, hogy mit jelent ez, jelenti ez a bűnügyi helyzet romlását, illetőleg jelenti ez azt, hogy jelentős mértékben megnőtt a szervezetlen elkövetés, és jelentős mértékben megnőtt a rendszeres haszonszerzési céllal történő elkövetés. Bármilyen hihetetlen, például a hatályos Btk. a robbanóanyaggal, robbantószerrel, lőfegyverrel, lőszerrel való visszaélés esetén nem számol sem a szervezettséggel, sem pedig az üzletszerűséggel. Ennél már csak az szomorúbb, hogy engedelmeskedve a kor parancsának, ennek az Országgyűlésnek a dolga pótolni azt, hogy ezeket a minősítő körülményeket bevegye. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, sajnálom, hogy a következő paragrafust, a sugárzóanyaggal való visszaélés tényállása esetét érintetlenül hagyta a Kormány előterjesztése, hiszen a gyakorlatban ilyen eset is előfordult már. (11.50) Azt kell mondanom tehát, hogy helyesen teszi ezt a javaslat. Az új tényállások közül pedig a pénzmosásnál, a gazdasági vesztegetésnél vagy a bankkártyával való visszaélésnél már eleve maga a javaslat tartalmazza ezeket a minősítő körülményeket. Talán nem árt egy-két szót vesztegetnem a javaslatban szereplő büntetési tételekről: Botorság volna azt hinni, hogy bármilyen szigorú büntetés vagy bármilyen szigorú büntetési nem önmagában jelentős hatással, visszatartó hatással volna a bűnözés alakulására, az azonban tény, hogy egy megfelelő mértékű fenyegetettség még egy relatíve meghatározott büntetési rendszerben is egy nagyon komoly, nagyon határozott, nagyon szükségszerű eleme a tényállásnak. Menet közben jeleztem már egy-két tényállásnál az alapesetben is magasnak tekinthető büntetési tételt - legalábbis az én tudomásom szerint a magyar büntetőjogban ötévi szabadságvesztés büntetéssel fenyegetettség meglehetősen magasnak tekintendő. Ilyet találunk például a pénzmosásnál, vagy ilyet találunk például a tartozás fedezetének elvonásánál, ahol - megmondom őszintén - egy kicsit magasnak is találom ezt, hogyha összehasonlítom a javaslatban szereplő más tényállásokkal, így például a hamisítási tényállásokkal, amik egy piacgazdaságban igen súlyos következményeket kell hogy maguk után vonjanak. Természetesen van ellenpont is: így például a "visszaélés csekkel" tényállásánál maga a javaslat kívánja a jelenleg hatályos szabályozás szerinti egyévi szabadságvesztéssel fenyegetettséget két évre felemelni; más helyen pedig - konkrétan az üzleti titok megsértése esetén - magam fogom javasolni a javaslatban szereplő három év felemelését öt évre, olyan súlyosnak érzem ezt a cselekményt - piacgazdasági körülmények, piacgazdasági viszonyok között. Tisztelt Országgyűlés! Ez a többedik anyagi büntetőjogi törvényjavaslat, amelyet a Parlament tárgyal ebben a ciklusban. Minden kritikai észrevételem mellett, amit tettem, meg kell jegyeznem: mind szemléletében, mind színvonalában az eddigi legegységesebb javaslatcsomag került elénk. Én nem hiszem, hogy a lényeget nem érintő módosítások megvalósítása, kisebb simítások után bárkinek fenntartásai lehetnének az elfogadásával kapcsolatban. Megköszönöm a figyelmüket. (Taps.)