Schamschula György (MDF)

1993. szeptember 6.

DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Képviselő Hölgyek! A Tiszamenti Regionális Vízművek nyíregyházi üzemigazgatóságának önállósulása tárgyában a miniszterelnök úrhoz intézett interpellációjukra a következő választ van módomban megadni. A nyíregyházi üzemigazgatóság önállósulásának kérelmezése óta valóban hosszú idő telt el. Azóta több levélváltás, személyes megbeszélés is történt, azonban elsősorban a törvényi előírások által szabott feltételek hiánya, illetve az időközbeni újabb szabályozások hatálybalépése miatt a szervezet kérdésében nem lehetett végleges döntést kialakítani. A késleltető tényezők közül meg kell említenem, hogy elsősorban már a kérelem benyújtásának idején sem tudta a vállalat teljesíteni azt a követelményt, hogy az önállósuló egységet olyan mértékben lássa el induló vagyonnal, hogy működése legalább az első 12 hónapban zavartalan legyen. A vagyon megosztása esetén mind az önállósuló, mind a megmaradó állami vállalat rövid időn belül működésképtelenné vált volna, ezáltal megengedhetetlen veszélyhelyzetbe hozta volna a térség közműves ivóvízellátását, a fogyasztókat. Másrészről: csak ez év áprilisában, az önkormányzati tulajdonba adásról szóló törvény végrehajtása kapcsán született döntés a nyíregyházi regionális vízi közmű tulajdonlásának kérdésében. (15.40) Akkor a Belügyminisztérium fellebbezés alapján, másodfokon úgy döntött, hogy a vízi közmű állami tulajdonban marad. Harmadrészt: időközben, mint azt a képviselő urak is említették, változás következett be a tulajdonosi jogkör gyakorlásának kérdésében is. A múlt év őszétől a regionális vízművek átkerültek az Állami Vagyonkezelő Részvénytársasághoz, és a törvény arra kötelezte e vállalatokat, hogy 1993. február 28-áig készítsék el átalakulási tervüket. Az átalakulási tervek elkészültek. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság az idén augusztusban döntött a Regionális Vízművek részvénytársasági formában történő működtetéséről. Ezt megelőzően a Tiszamenti Regionális Vízműveknél - ezen belül a nyíregyházi üzemigazgatóságnál is - sor került az átalakulási terv érdek- képviseleti véleményezésére. A többségi dolgozói vélemény figyelembevételével döntött az ÁV Rt. a vállalat egyben történő részvénytársasággá alakításáról. Ami pedig a Regionális Vízművek működésére vonatkozó szakmai koncepciót illeti, el kell mondanom, hogy csak olyan szervezeti átalakításokat tudunk támogatni, amelyek először is: nem eredményezik a vízdíjak jelentős növekedését a fogyasztók többségénél; másodszor: közgazdaságilag ésszerűek és nem vezetnek a fennmaradó vállalat ellehetetlenüléséhez; harmadszor: a szolgáltatások nagyobb műszaki egységben történő kezelésével megfelelő szolgáltatási biztonságot teremtenek. Az eddigi tapasztalatok - köztük a nyíregyházi üzemigazgatóság példája is - azt mutatják, hogy általában az önállósulási törekvés ott jelentkezett, ahol a vízszolgáltatás az általánosnál jobb teljesítményű, gazdasági adottságai kedvezőbbek. Ha minden ilyen egység kiválik az adott szervezeti keretből, akkor nemcsak a vállalat többi részét hozza hátrányos helyzetbe, hanem a térség azon fogyasztóit is, akiknek nincs választási lehetőségük és eszközük a döntés befolyásolására. Ezért a jövő útja a szolgáltatások nagyobb egységben történő kezelése: így mód nyílik a nagyobb régiókban a vízdíjak egalizálására, a túlzott mértékű, indokolatlan eltérések keletkezésének megakadályozására. A szolgáltató költséggazdálkodását és működését pedig az önkormányzatoknak kell ellenőrizniük, hatást gyakorolva ezáltal is a szolgáltatási díjak alakulására. Az eddigi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy az említett szakmai követelményeknek a nyíregyházi üzemigazgatóság önállósulási törekvése nem felel meg. Olyan megoldást, amely a többségi érdek sérelmével járna, nem tudunk támogatni. Ugyanakkor magam is úgy ítélem meg, hogy a Regionális Vízművek szervezetét valóban nem lehet egy kaptafára húzni. Ezt figyelembe véve az ÁV Rt. az öt regionális részvénytársaságra stratégiai tanulmányt készít, amely megalapozza egy racionális szervezeti rendszer kialakítását is. Az én véleményem szerint a Tiszamenti Regionális Vízművek átalakítása, belső átszervezése, valamint egyes funkciók, tevékenységek földrajzi átcsoportosítása nem ütközik sem szakmai ellenérvbe, sem koncepcionális akadályba. Az a véleményem tehát, hogy a problémákat így kell kezelni, így kell megoldani a vállalat egységének egybentartása mellett és a szolgáltatási terület csökkentése nélkül. Kérem szépen, hogy fogadják el válaszomat. (Gyér taps a jobb oldalról.)