Rajkai Zsolt (EKgP)

1993. szeptember 12.

RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal előtt részletes reflexiót fognak majd a tárca képviselőitől hallani. Viszont néhány félreértést szeretnék most eloszlatni, a képviselőtársak által talán hiányos információ vagy nem kellő utánajárás miatt elmondott néhány olyan problémát szeretnék ismertetni a tisztelt Házzal, amely föltétlen ismereteket kíván. Először is a MÁV egészségügyi intézményrendszeréről szeretném azt elmondani, hogy nem áll szándékában sem a tárcának, sem a Kormánynak, hogy kvázi államosítsa a MÁV egészségügyi intézményrendszerét, csupán arról van szó, hogy megfelelő jogi mederbe kell terelni az intézményrendszer működtetését. Történetesen az államháztartási törvény nem teszi lehetővé, hogy a költségvetés által támogatott intézmények bármelyike vállalati rendszerben működjék, ez az egyik ok. A másik ok pedig az, és ez talán sokkal fontosabb, és a hangsúly is ezen van, hogy minden vasúti vagy volt vasúti dolgozónak szeretnénk biztosítani azokat az egészségügyi ellátási jogokat és intézményeket, amelyeket korábban igénybe vett. Hiszen éppen azok az intézmények, illetve vállalkozások, amelyeket több képviselőtársam is említett, a járműjavítás, a járműgyártás, az építési főnökségek és más intézmények, ide sorolva a vendéglátást vagy a vasutas egészségügyi intézményrendszert önmagát is, ezeknek javarésze más gazdálkodási szférába kerül, vállalkozásokká, részvénytársaságokká alakulnak. Amennyiben ezek továbbra is csak a Magyar Államvasutakhoz tartozó egészségügyi ellátást biztosító intézmények maradnának, tehát nem vasút-egészségügyi és nem közös működtetésű, akkor ezek a volt MÁV- vagy vasúti dolgozók kikerülnének abból az ellátási körből, amelyet az ő fillérjeikből is megépített intézményrendszer biztosít. Tehát a célunk az volt az átalakítással, illetve az egészségügyi intézmények jogi keretbe történő beszabályozásával, hogy ezek a dolgozók továbbra is fenntarthassák a jogukat ezekhez az intézményekhez. Tehát éppen ellenkező a célunk, mint ahogy itt több képviselő részéről - Tóth Sándor vagy Tompa Sándor képviselő urak részéről - ez elhangzott. A másik gondolat, amely a MÁV-pályatestek felbontását illeti, s amelyet Tompa Sándor képviselő úr és mások is felemlítettek, nos, való igaz, hogy azon a vonalon, ahol nincs forgalom, sem személyforgalom, sem áruszállítás, teljesen fölösleges üres vonatokat üzemeltetni. Itt valóban szóba kerülhet részleges üzemszünet; de számítva arra, hogy egy gazdasági fellendülés következtében majd szükségessé válik ezeknek a vonalaknak az üzemeltetése, felbontásukról szó sem lehet. Hogy milyen intézkedések alapján és hogyan történt például éppen a bodrogközi kisvasút felbontása, az MSZMP irattárában fellelhető, és kérem képviselőtársaimat, ott nézzenek utána, hogy milyen állami, pártállami döntések következtében fosztottak meg egész országrészeket a vasúti ellátástól. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)