Böröcz István (EKgP)
DR. BÖRÖCZ ISTVÁN, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának a vezetője: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretnék reagálni Katona Béla igen tisztelt képviselőtársam rendkívül erőteljes megfogalmazására, miszerint alkotmányellenesség húzódna meg a javaslat mögött, illetve ilyenfajta szándék és törekvés lenne egyenlő a javaslattal. Szeretném megnyugtatni, hogy semmilyen körülmények között nem fogunk olyan törvényi megoldást megszavazni, amelyik alkotmányellenes - ezt mindenképpen el fogjuk kerülni. Semmiképpen nem akarunk olyan megoldást elfogadni, amelyik az általa vázolt módon igazságtalannak minősíthető. Rátérve a felszólalásomra, mindenekelőtt én magam is, és gondolom, a frakcióm is szeretnénk nagyra értékelni Horváth Bélának azt a gyors reagálását, melyet még tavasszal a törvényjavaslat első változatának a benyújtásával produkált az Alkotmánybíróság márciusi határozatát követően. Teszem ezt azért, mert némiképpen hiányoltuk, hogy a törvény eredeti előterjesztője nem terjesztett elő javaslatot, és bár - ahogy az előbb hallottuk - bizottsági üléseken elhangzottak kormány-állásfoglalások, azért igazából összefüggően még mi sem ismerjük valójában a Kormány tényleges állásfoglalását a javaslattal kapcsolatban. Az általunk felvázolható és az Alkotmánybíróság határozatából kitűnő probléma kettős. Egyrészt az Alkotmánybíróság - ahogy itt a mai felszólalásokból is kitűnt - egyik oldalról a földkárpótoltak és a nem földkárpótoltak között az utalvány miatt, diszkriminációra hivatkozva, alkotmányellenességet állapított meg; a másik oldalról - és erről talán itt kevesebb szó hangzott el ma - az utalvány felhasználása esetén földvásárlásnál alkotmányellenesnek minősítette a vételi jogot az Alkotmánybíróság, azaz a földárverésen történő utalványnyal való részvétel, hasonlóan a kárpótlási jegyhez, annak szabályai és módszerei szerint azon az áron - ez alkotmányellenes az Alkotmánybíróság megállapítása szerint. Mi arra törekszünk, hogy egyrészt kiküszöböljük az alkotmányellenességet, másrészt pedig - és ezt nem rejthetjük véka alá - semmiképpen nem szeretnénk feladni azt a megoldást, hogy a földkárpótoltak az 1 millió forintig terjedő értékhatárig ne szerezhessenek földtulajdont. Akkor rátérnénk Horváth Béla javaslatára, amely javaslat a felmerült alkotmányossági problémáknak legalábbis egy részét megpróbálja kezelni, de úgy véljük, hogy nem teljes körűen, s amely az alkotmányossági kifogás egy bizonyos részére álláspontunk szerint nem vagy nem kielégítő megoldást talál. Úgy tűnik, hogy a diszkrimináció problémáját kezeli valamilyen módon ez a törvényjavaslat, tehát a földkárpótoltak és a nem földkárpótoltak között az utalványosi rendszer kiterjesztésével elvileg megszünteti a diszkriminációt. (11.10) Ezzel a megoldási csomaggal kapcsolatban is lesznek majd esetleg a részletekbe menő észrevételeink, de, mondjuk globálisan, ez egy elfogadható megoldás. Nem derül ki ugyanakkor egyértelműen és világosan az előttünk fekvő törvényjavaslatból, Horváth Béla törvényjavaslatából - illetve csak bizonyos, áttételesen megfogalmazott utalások vannak erre vonatkozóan -, hogy az általa megfogalmazott, úgynevezett kárpótlási utalvány földvásárlásra, a földárverésen való részvételre, a kárpótlási jegyhez hasonló módon, felhasználható-e vagy sem. Természetesen ez egyértelművé tehető a törvényjavaslatban: egy módosító indítvánnyal - vagy több módosító indítvánnyal - meg lehet világosan és egyértelműen fogalmazni. A gondot ott érezzük, hogy ha világosan és egyértelműen meg is fogalmazzuk, hogy a Horváth Béla-féle kárpótlási utalvány alkalmas kvázi kárpótlási jegyként földvásárlásra, termőföldvásárlásra, földárverésen való részvételre, és kárpótlási jegyként működik ez a kárpótlási utalvány, nem vagyunk benne biztosak, hogy itt bizonyos alkotmányossági kifogások nem merülhetnek-e fel a jövőben. Egészen egyértelművé szeretnénk tenni: mindenképpen el akarjuk kerülni, hogy esetleg egy elfogadott törvényjavaslatot követően, néhány hónap múlva az Alkotmánybíróság újra alkotmányellenesnek minősítse valamelyik megoldást, amit esetleg elfogadnánk ebben a törvényben. Teljes mértékben meg szeretnénk tehát győződni arról - és ez irányban konzultációkat folytattunk és folytatunk -, hogy a Horváth Béla-féle indítvány, amennyiben ez a bizonyos kárpótlási utalvány, kvázi kárpótlási jegyként működve, földvásárlásra is alkalmas - azaz vételi joggal is párosul -, akkor biztos nem szabad, hogy ez alkotmányellenes legyen. És hogyha ezzel kapcsolatban a kételyeink, aggályaink nem oszlathatók el, akkor egyértelműen más megoldást kell keresni. Úgy gondoljuk, ebben az esetben nem az utalványosi, formális módszer lehet az igazán kivezető út, hanem a kárpótlás mértékének - méghozzá a degressziómentes sávnak - a megemelése. Természetesen ebben az esetben módosítani kell a degressziós sávokat: adott esetben a sávok számát csökkenteni lehet; illetve hozzá lehet nyúlni a százalékokhoz is. Úgy gondoljuk, hogy egyrészt az a nagyságrend, amit Fekete Gyula képviselőtársunk említett a Horváth Béla-féle indítvány kapcsán felmerülő többletutalvány összmennyiségét illetően, az egy alábecsült mennyiség, másrészt a Horváth Béla-féle indítvány többletutalvány-mennyisége is egy lényegesen nagyobb mennyiség. Ugyanakkor, ha a degressziómentes sáv megemelése mellett döntünk, és ilyen módon próbáljuk kiiktatni az utalványt, számításaink szerint igazából komoly nagyságrendi eltérés a Horváth Béla-féle indítványban szereplő kárpótlási utalvány többlet-összmennyisége és a degressziómentes sáv megemeléséből adódó többlet kárpótlási jegy összmennyisége között nincs. Nincs tehát nagyságrendi különbség, legfeljebb egy 5-10-15%-os arányú különbségről lehet csak szó. A degressziómentes sáv határát - hangsúlyozom: amennyiben a kárpótlási utalvány az alkotmányosság próbáját nem bírná ki - megközelítően abban az arányban vagy abban a mértékben szeretnénk megfogalmazni, amely mértéket Horváth Béla a kárpótlási utalvány felső határaként megjelöl. Összességében úgy gondoljuk, hogy mindenképpen - újra hangsúlyozom - feltétlenül alkotmányos megoldást kell találni, olyan alkotmányos megoldást, amely - és most itt a mi szempontjainkat, a harminchatos frakció szempontjait hangsúlyozom, de úgy gondolom, ezek sokkal áttételesebb szempontok is - a földkárpótoltak esetén az egymillió forintig terjedő földvásárlási lehetőséget továbbra is fenn tudja tartani a törvényben. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)