Gáspár Miklós (KDNP)
DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy először is örömömet fejezzem ki afölött, hogy ezt a mindenki által nagyon várt törvényjavaslatot tárgyalja a Parlament. Mindannyiunk előtt ismert, hogy a korábbi gazdasági bűncselekmények a tervutasításos rendszerhez kötődtek, ezért a piacgazdaság viszonyai között nem alkalmazhatók. Az 1993. évi XVII. törvény hatályon kívül helyezte ugyan az elavult bűncselekményeket, az új társadalmi-gazdasági viszonyokra épülő, a piacgazdaság nem kívánt hatásaként jelentkező magatartásokra, büntetőjogi üldözésére azonban a meglevő tényállások nem mindig alkalmasak, a klasszikus vagyon elleni bűncselekmények - például: lopás, csalás, sikkasztás - a gazdasági visszaéléseknek csak egy részében alkalmazhatók. Azt hiszem, az senki előtt nem kétséges, hogy a gazdasági bűncselekmények új tényállásait tartalmazó módosításra már korábban is szükség lett volna. A kialakuló piacgazdaság viszonyai között igen hamar megjelentek annak nem kívánt negatív hatásai is. Talán túlzás nélkül állíthatom, hogy a gazdasági bűncselekmények meghatározásának mikéntje - különösen az, hogy mely területeket kíván a büntetőjog szabályozási körébe vonni - egyaránt érdeklődésre tart számot azok körében, akiket felháborítanak a közelmúlt gazdasági visszaélései, és azoknál is, akik a gazdasági élet aktív szereplői. A jogi szabályozás hézagait kihasználó ügyeskedők gyakran követnek el olyan, a társadalom erkölcsi rosszallását kiváltó cselekményeket, amelyek káros hatásuk miatt már büntetőjogi következménnyel kellene hogy járjanak. Ez az "átmeneti" állapot azt is eredményezi, hogy a bűnüldöző szervek elbizonytalanodnak és olyankor sem kezdeményeznek büntetőeljárást, amikor ez a jelenlegi rendelkezések szerint is megengedhető volna. Ha a törvényhozás nem késlekedik, reagálhattunk volna sok olyan gazdasági visszaélésre, amely megfelelő büntetőjogi tényállások hiányában a büntetőjog eszközeivel szankcionálatlan maradt. Úgy érzem, hogy jelenleg a gazdaság területén jelen lévő bűnözés egyik elősegítője a jogi, s ezen belül a büntetőjogi szabályozás kielégítetlen volta. Éppen ezért, amikor üdvözlöm e törvényjavaslatot, meg kell említenem azt is, hogy kissé elkésettnek tartom a Kormány részéről azt, hogy ez év áprilisában terjesztette javaslatát a Parlament elé, az Országgyűlés részéről pedig azt, hogy e rendkívül fontos törvényjavaslat tárgyalását csak most kezdte meg. Mindannyiunk előtt ismert, hogy milyen viszszaélések történtek a privatizáció, az állami vállalatok, szövetkezetek átalakulása során. A gazdasági társaságokba bevitt nem pénzbeli hozzájárulás, azaz apport értékének mikénti megjelölése nagyban befolyásolta az abban részt vevő személyek tulajdoni hányadának alakulását. Az apporttal elkövetett visszaélésekre ez ideig csak a polgári jog eszközei álltak rendelkezésre. E törvényjavaslat szigorú büntetést helyez kilátásba arra az esetre, ha valaki közreműködik abban, hogy a nem vagyoni hozzájárulása értéken alul vagy értéken felül kerüljön megjelölésre. Nyilván pusztán a büntethetőség ténye is számos személyt fog visszatartani attól, hogy a törvénytelen spekulációnak ezt a formáját válassza. De említhetném a gazdasági tevékenységhez felvett hitelek más célra történő felhasználását is, amely szintén büntetőjogi védelmet kap a törvényjavaslat szerint. Nem értek volna bennünket olyan, a külföldi fórumokon is megjelenő kritikák, hogy Magyarország otthont ad a nemzetközi szervezett bűnözésből eredő pénzek tisztára mosásának, ha a nemzetközi bűnözést leginkább érintő területeken, így a javaslatban is szereplő, a kábítószer-kereskedelemből, fegyvercsempészésből és terrorizmussal összefüggésben elkövetett bűncselekményekből származó pénz tisztára mosását már korábban büntetendővé nyilvánítjuk. Jónak tartjuk a törvényjavaslatnak a hitelezők védelmét erősítő rendelkezéseit, így különösen a hitelezési csalás tényállásának a beiktatását és a tartozás fedezetének elvonása bűncselekményének újraszabályozását. A fogyasztók büntetőjogi védelmének a kiterjesztése is aktuális problémára, az országot elárasztó rossz minőségű termékeknek a fogyasztót megtévesztő módon való forgalomba hozatalára reagál. (12.30) A piacgazdaság szabályai szerint működő üzleti élet és a modern bankrendszer szükségessé teszi az üzleti titok, a banktitok büntetőjogi védelmének megteremtését. Figyelembe veszi a javaslat az utóbbi években megjelent, ez ideig ismeretlen, új elkövetési magatartásokat is, így a tőzsdei visszaéléseket rendeli büntetni a bennfentes értékpapír-kereskedelem bűncselekményénél; új tényállás a számítógépes csalás, a bankkártya-hamisítás is. A törvényjavaslat a gazdasági bűncselekmények újraszabályozása mellett módosítja a robbanóanyagokra, a robbantószerre és a lőfegyverre vonatkozó büntetőjogi tényállásokat is. Örömmel látjuk, hogy külön tényállást tartalmaz az illegális fegyverkereskedelemre: szigorúan rendeli büntetni a szervezett fegyverkereskedelmet, és azt, ha valaki üzletszerűen folytat nemzetközi fegyverkereskedelmet. A Kereszténydemokrata Néppárt a törvényjavaslatot támogatja. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy a gazdasági problémákat önmagában jogi eszközökkel - legkevésbé a büntetőjog eszközeivel - nem lehet megoldani. A Büntető Törvénykönyv gazdasági jellegű szabályairól azonban nem lehet lemondani, és a gazdasági kriminalitás elleni harcnak fontos állomása a jó törvények meghozatala is. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)