Sipos Imre (EKgP)
DR. SIPOS IMRE (FKgP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Először is elnök úr türelmét kell kérnem, hogy mondandómban néhány gondolat az általános vitához kapcsolódna, de akkor nem tudtam hozzászólásomat megtenni, és úgy gondoltam, hogy ebbe beleszővén módosító javaslataim indoklását, időt takarítunk meg. Egy nagy jelentőségű határozati javaslat az, amit most tárgyalunk, amely alapját képezi az ország elmaradott térségeinek az átlagos fejlettségi szinthez való felzárkózásának. Az egyes régiók infrastruktúra, GDP, az egy főre jutó nemzeti jövedelem, gazdasági szempontok, kulturális és oktatási intézmények, úthálózat, közlekedés termelési adottságok terén jelentős eltérést mutatnak. Az önkormányzatok, gazdálkodószervezetek, vállalkozások igen régóta várják, hogy az 1992. évi kormányhatározat hatályon kívül helyezése után egy új, reálisabb, kedvezőbb besorolási rendszert alkosson az Országgyűlés, hiszen ennek megalkotása előtt nem juthatnak hozzá a már benyújtott, pályázatokon keresztül igényelt, várva várt pénzeszközökhöz sem. A beruházások, fejlesztési folyamatok lelassultak hozzáférhető anyagi eszközök hiányában. Ezért nagyon fontos a határozati javaslat mihamarabb történő elfogadása, amellett, hogy a határozat törvényerőre való emelkedése elindítja azokat a fejlesztési folyamatokat, amelyek felzárkóztatják az országot, az ország eddigi mostoha körülmények között vegetáló térségeit a fejlettebbekhez, megteremti a feltételeket a Nyugat-Európához való felzárkózásunkhoz, és egy jó, kiegyensúlyozott Magyarország-képet kíván kialakítani. Szükségessége és előnyei mellett szeretnék azonban rámutatni azokra a hiányosságokra, amelyeket ki kell küszöbölnünk ahhoz, hogy az országgyűlési határozat minden vonatkozásban elérje célját. Magam részéről ezt módosító javaslataimmal kívánom elérni. 14 módosító indítványt nyújtottam be, amelyből néhányat, számomra a legfontosabbakat szeretnék mondandómban kiemelni. Először is egyoldalúan és diszkriminatív módon kívánja a térségfejlesztésre biztosítandó pénzeszközöket Kelet-Magyarország felé irányítani. Minden térségnek - véleményem szerint - egyformán részesülnie kell a területfejlesztési alapból, az alkalmazott feltételrendszer és a mutatók ezt bizonyítják, még akkor is, ha az ország más régióiban az elmaradottság nagyobb sporaditást, nagyobb mozaikszerű szóródást mutat. Mint hátrányos helyzetű térség képviselője, szenvedő alanya és ismerője vagyok választókerületem, Dél-Somogy, Nagyatád és térsége hátrányos helyzetéből fakadó számtalan negatívumnak. Ezen a területen nem is sporadikusan, hanem összefüggő területi egységben van olyan mérvű elmaradottság az országos átlaghoz képest, amely vetekszik, vagy talán egyes esetekben meg is haladja Kelet-Magyarország helyzetét. Ezt próbáltam a 12785- ös és 12787-es számú módosító javaslatommal korrigálni, amelyben szeretném képviselőtársaim támogatását kérni ezekhez a módosító javaslatokhoz, hogy Kelet-Magyarország mellett Délnyugat-Magyarország is szerepeljen a határozati javaslatban. Gondolok az ezekben a térségekben fellelhető telefonhelyzet tarthatatlan állapotára, a működő tőke más térségbe való elvándorlására, és sorolhatnám tovább ezeket a hátrányokat, nem beszélve az alacsony GDP- értékekről. Nem eshetünk abba a hibába, mint az 1992-es kormányrendelet, hogy még 1988-89-es adatok is szerepet játszottak a térségbe sorolás szempontjából. A 12783-as számú módosító javaslatom szeretné korrigálni a határozati javaslatot oly formában, hogy az elmúlt évi, illetve a tárgyévi adatok szolgáljanak a térségbe sorolás szempontjául, és képezzék ezeknek az adatoknak a teljességét. Úgy alakulhattak ki azok az anomáliák, amelyek teljes egészében hátrányos helyzetű térséget, nevezetesen Nagyatád és Barcs térsége községei egy részét megkülönböztetett módon a hátrányos helyzetűek közé sorolta, jó néhányukat - Nagyatádot, Barcsot, Csokonyavisontát, Görgeteget, Lábodot, Taranybagócsát, Komlósdot, Segesdet és Szulokot - kihagyta a besorolásból. A választókerület két városa, Nagyatád és Barcs inkább csak státusát és lélekszámát tekintve városok, egyébként ugyanolyan hátrányos helyzetű települések, mint a többi térségben. Mindegyikhez tartozik csatolt község is. A lakosság zöme itt is mezőgazdasággal foglalkozik. Itt csatlakoznék Kádár Péter képviselőtársam módosító javaslatához, melyet a magam részéről támogatnék, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma, illetve a külterületi földek aranykorona-értéke igenis kapjon nagy hangsúlyt a hátrányos helyzetű térségbe sorolás esetén. Ezeken a területeken nagyrészt mezőgazdasággal foglalkoznak, és fokozottan mutatja a munkanélküliség aránya a mezőgazdaságnak ezekben a térségekben való alacsony színvonalát. Igen sok a munkanélküli, vagy már a munkanélküli-járadékot sem kapják, hanem csak szociális járadékra jogosultak, és itt szintén szeretném kérni a képviselőtársaim támogatását a 12779-es számú módosító javaslatomhoz, támogassák, hogy az országos munkanélküliségi átlagot 25%-kal való meghaladása esetén azok a térségek kerülhessenek az elmaradott térségek listájára. Helytelennek tartom - és a 12786-os számú módosító javaslatomban erre is kitértem -, hogy megyéket vegyünk alapul, ugyanis egy-egy megyén belül bizonyos térségek igen nagy különbséget mutatnak a fejlettségi színvonal tekintetében, és különbözőképpen reprezentálják ezeket a mutatókat. Gyakorlati példaként említeném Somogy megyének Balaton vidéke és Dél-Somogy vagy Dél- Baranya és Pécs közti hatalmas különbséget. Nem hanyagolható el a jelenleg kialakult helyzet megítélésekor a történelmi háttér sem. Ugyanis az 1950-es évek elején a délnyugati és a nyugati határvidéket az akkori belügyi szervek határövezetnek nyilvánították, amely elzárta ezen térségeket az ország egyéb, akkori mércével mérve fejlettebb területeitől. A határövezet által kialakított hátrány mind a mai napig fellelhető, és a mi kötelességünk ezt az áldatlan helyzetet mihamarabb megszüntetni, illetve enyhíteni az ott élő lakosság gondjait, serkenteni a vállalkozásokat, azok ütemét, lehetőségeit ezeken a területeken. Ezt szeretném a 12 781-es számú módosító javaslatommal megoldani a határozati javaslat 2. szakasz a) pontja (2) bekezdésének a módosításával. Az ipari infrastruktúra igen alacsony szintű, meg kell adni a lehetőséget a különböző vállalkozásoknak az e térségekben történő beruházásokra, melynek egyik igen fontos kritériuma a területfejlesztés. Ez az alapfeltétele a hátrányos helyzetű térségek hatalmas mérvű munkanélkülisége kezelésének és a munkaerő átstrukturálódásának, új munkahelyek teremtésének. (18.00) Ezt szolgálná a 12781-es és a 12782-es számú módosító javaslatom, amellyel a határozati javaslat 2. fejezetének a) pontja (2) bekezdését, illetve a 3. fejezet a) pont (1) bekezdését szeretném módosítani. Nem tartom helyesnek, hogy az ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma egyik alapfeltétele legyen a térségi besorolásnak. Ez a tény egyáltalán nem tükrözi egy terület hátrányos vagy kevésbé hátrányos helyzetét. Ma ugyanis az egészségesivóvíz-ellátás minden állampolgárnak alkotmányos joga. Mint hátrányos helyzetű térség képviselője, magam is szenvedő alanya vagyok a hátrányos helyzetből adódó különböző anomáliáknak és ezek visszahúzó hatásának. Legélesebben jelentkezik a probléma a mezőgazdaság területén, hisz a hátrányos helyzetű térségek többsége mezőgazdasági jellegű, kedvezőtlen termőhelyi adottságú régiók közé tartozik. Ki kell ezeket a térségeket a holtpontról pozitív irányba mozdítanunk, újra exportképessé tenni a mezőgazdaságot, ezt a számunkra igen fontos ágazatot. Úgy a 12786-os számú módosító javaslatommal, melyben a határozati javaslat (2) bekezdés a) pontjának 2. szakaszát egy új ponttal kívánom kiegészíteni, mely szerint a területfejlesztési alapból támogathatók legyenek mindazok a beruházások, amelyek az exportképességet, az exportra való termelést növelik. Mindazonáltal az országgyűlési határozati javaslat alapvető szándékával egyetértek, az imént felsorolt hiányosságokat módosító javaslataimmal szeretném javítani, melyhez kérem képviselőtársaim támogatását. Nem tudok azonban egyetérteni azzal a koncepcióval, hogy eleve meghatározzuk, hogy hány település kerüljön rá a térségi listára, és hány személyt érinthet a javaslat. Nagyon fals eredményt szülhetne, és nem érné el a határozati javaslatunk a célját, hogyha ezt a módosító javaslatot az Országgyűlés esetleg elvetné. Végezetül a határozati javaslatot képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom. Egyetértek az előttem szólókkal, hogy minél előbb, minél rövidebb idő alatt hozzuk meg a határozati javaslatot, emeljük határozati szintre, hogy a várva várt támogatásokat a rászorulók megkaphassák, és hogy ezek a térségek és az ott lévő emberek méltó helyüket megtalálják társadalmunkban és egész Európában. Köszönöm szépen. (Taps a jobbközépen.)