Horváth László (EKgP)

1993. szeptember 19.

DR. HORVÁTH LÁSZLÓ (FKgP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A történelmi Független Kisgazdapárt és a történelmi Független Kisgazdapárthoz csatlakozott képviselők nevében elfogadva, hogy dr. Böröcz István frakcióvezető úr a 36-os kisgazda-képviselőcsoport nevében szólt - amelyhez mi is tartozunk -, az eddig elhangzottakon túl az indítvánnyal kapcsolatos véleményünket a következőkkel kívánjuk egyértelműbbé, határozottabbá tenni, kerülve a feltételes módot és elhagyva a kérdőjeleket: Mindenekelőtt nézzük meg az alkotmánybírósági határozatot, illetve határozatokat, mert érdemes egy mondatban megemlíteni, hogy a kárpótlási törvénnyel kapcsolatosan volt már alkotmánybírósági határozat, amely, mint tudjuk, nem hagyta jóvá a termőföldnek szánt különleges státust. Ezzel a döntéssel ma sem értünk egyet, véleményünk szerint ez a döntés a legfőbb oka ama, a kárpótlással kapcsolatosan előforduló anomáliáknak, de tudomásul vesszük, hogy az alkotmánybírósági döntés elfogadása hozzátartozik jogállamiságunkhoz. Erre is figyelemmel, ami a kárpótlási törvény 24. �-át illető alkotmánybírósági határozatot illeti, eddig sok szó esett arról, mit utasított el az Alkotmánybíróság, ezért én most megfordítom, nézzük meg, mit fogadott el. Elfogadta, hogy a reprivatizáció helyett alkotmányos eljárás a kárpótlás, hivatkozva a nováció mint jogtechnikai fogalom, eszköz alkotmányosságára, hivatkozva az osztó igazságra és hivatkozva a konkuráló alkotmányos feladatokra. Idéztem az Alkotmánybíróságot. A határozat elfogadja, hogy a törvény itt tulajdoni sérelmekről beszél, s nem tulajdoni igényeket elégít ki. Megállapítja, hogy a tulajdoni sérelmek orvoslása rendkívüli, és egyszeri történelmi körülmények között folyik egy újabb tulajdoni rendszerváltás részeként. Az Alkotmány preambuluma feladatként tűzi ki a parlamentáris demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való átmenetet. Ennek során nemcsak a múlt rendszerek által okozott tulajdoni sérelmek orvoslása történik, hanem az egykori társadalmi tulajdon lebontásával új, egyenjogú tulajdoni formákból álló tulajdoni struktúrát kell létrehozni. A törvényhozó alkotmányosan jár el, ha - mint a kárpótlási törvény teszi - tekintettel van az ország anyagi teherbíró képességére, ha az átalakulás terheiből egy csoportot sem hagy ki, valamint ha a kedvezményezettekre is arányos terhet ró. Tehát új jogcímen új tulajdonosok eredeti tulajdonszerzése következik be. Az Alkotmánybíróság szerint az átalakulás egészébe illesztés lehetővé teszi, hogy a törvényhozó az egyes tulajdoni sérelmek eredeti jogi természetét figyelmen kívül hagyja, s lényegében az Alkotmánybíróság ezt nevezi novációnak, vagyis a kárpótlás nem eredeti igények szerint történik, hanem az új helyzet feladatai és lehetőségei közé illesztve, figyelembe véve az átalakulás terheinek elosztását is. Ez a meggondolás nemcsak a részleges kárpótlást teszi megengedhetővé, hanem azt is, hogy a kárpótlási törvényhozás az eredeti jogcímektől teljesen függetlenítse a kárpótlást, s ily módon a kárpótlás a tulajdon helyébe lépett igen különböző igényeket rendezi. Az Alkotmánybíróság ama megállapításának viszont, hogy a kárpótlás a nováció révén az új helyzet feladatai és lehetőségei között történik, ellentmond a szövetkezetekkel kapcsolatos, az indokolás 18/a. és c. pontjában kifejezett véleménye, mely szerint a kárpótlási törvényben foglaltak sértik a szövetkezetek tulajdonjogát. Fel kell tennem a kérdést: a nováció, az új helyzet a szövetkezetekre nem érvényes? Másrészt indokolatlan is a földkijelölésekkel kapcsolatosan az utalványokat említeni, ugyanis a kijelölések csak a kárpótlási igények figyelembevételével történtek, nem az utalvánnyal növelt érték alapján. Úgy vélem, a szövetkezetekre az utalvánnyal való fizetéssel sem származik hátrány, hiszen ezért ugyanazt a kárpótlási jegyet kapják meg, mint a kárpótlási jeggyel történő vásárláskor. Ami az alkotmánybírósági határozat 18/b. pontjában foglaltatik, ezzel egyetértünk, tulajdonképpen erről szól most a tárgyalt indítvány, ezt a kérdést oldja meg szerintünk - két kisebb módosítással, mely már a részletes vitának lehet a tárgya - jól és alkotmányosan. Egyébként szükségszerűen e pontban ismételten megbotlik a logika a föld különleges státusa kérdésén. Maga az Alkotmánybíróság is, miközben határozatban utasította el, hogy létezne ilyen, indokolásának e pontjában maga is hivatkozik rá, magyarázva a mezőgazdaság különleges kezelését, majd a d. pontban egyértelműen alkotmányosnak fogadja el a mezőgazdasági vállalkozói támogatást. Miközben nem vitatom az alkotmánybírósági határozat jogi megalapozottságát, el kell mondanom: az Alkotmánybíróság földdel kapcsolatos határozatát, sőt határozatait az érintetteknek lehetetlenség elmagyarázni. (18.40) Egyrészt mert nehéz elfogadni azt, hogy a kártételre a tulajdoni sérelmek megfogalmazásával, a novációval borítsunk fátylat, ugyanakkor a jogtalan szerzéssel lett új tulajdonos már alkotmányos tulajdonosként védendő, s kivonandó a parlamenti döntés alól még a termőföld vonatkozásában is, amely igazán nem saját szerzeménye. Továbbá egy zalai parasztot nem vigasztal, hogy Szabolcsban vagy bárhol, lakóhelyétől távol kaphatna földet, illetve, hogy éppen ő a lakóhelyén nem juthat termőföldhöz, mert ahhoz, hogy a licitálásban a beáramló nagyokkal szemben helytálljon, nincs lehetősége. Sőt ezt tartja diszkriminációnak, ezt tartja alkotmányellenesnek. Ezért is fájlaljuk, fájlalom a köztársasági elnök úr aggályával kapcsolatos újabb, e tárgyú alkotmánybírósági döntést, amellyel a '93. évi I. törvényt is hatályon kívül helyezte, s ezzel valóban és ennek következtében is mára már bekövetkezett az az állapot, amelyre fél éve még csak hivatkoztak: a kisemmizések sorozata, a spekulánsok igazsága. Mindezen a helyzeten javíthat a Horváth Béla képviselőtársunk által benyújtott indítvány részben közvetlenül, részben közvetve. Ezért alapjaiban támogatjuk, s kérjük az Országgyűléstől annak mihamarabbi elfogadását, különös tekintettel arra, hogy az indítvány tulajdonképpen az Alkotmánybíróság elvárására az Alkotmánybíróság által is alkotmányosnak ítélt eszközzel él, jogegyenlőséget teremt, legalábbis az alkotmánybírósági határozatokhoz képest, és, sajnos, még mindig nem a valósághoz, az igazsághoz képest - de ez már nem az indítvány hibája. Horváth Béla képviselőtársunk indítványa megoldja azt a célt is, hogy a privatizáció felgyorsuljon, és azt is, hogy ezzel a vállalkozói alapon 1 millió forintig terjedhető támogatásban is jogegyenlőség legyen, s mindez ne állami támogatás, hanem a kárpótlás mértékének különleges szempontok szerinti megállapításaként történjen. És nem véletlenül fogalmaztam úgy, hogy 1 millióig terjedhető, mert az előző felszólalásokban igencsak figyelmen kívül hagyták, hogy a kárpótlási törvény 3. és 4. �-ai alapján ennek a támogatásnak az 1 millió csak a felső határa. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) (Dr. Horváth Józsefet Juhász Péter váltja fel a jegyzői székben.)