G. Nagyné Dr. Maczó Ágnes (független)
G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (FKgP): Tisztelt Elnök Úr! Dávid Ibolya kérdésére szeretnék válaszolni. Feltette azt a kérdést, amire korábban megválaszoltunk Fodor Istvánnal együtt - valószínűleg nem hallotta -, hogy miért tartjuk alkotmányellenesnek az előterjesztést. Több pontjában megindokoltuk, hosszú- hosszú beszédeken át. Nem akarom részletezni, csupán a figyelmét hívnám föl tőmondatokban. A független képviselők státusát illetően az előterjesztés sérti az egyenlő mandátumok elvét; ezt nem indoklom, mert korábban ezt mindketten megtettük. Továbbá a Parlamentben a Parlament fő feladata a törvényhozás és a végrehajtó hatalom ellenőrzése. A jelenlegi Házszabály a végrehajtó hatalom ellenőrzési funkcióját szinte lehetetlenné teszi a Házban. Ugyanis a Kormány tagjainak a képviselőkkel szemben többletjogosítványokat biztosít, többek között akkor, amikor például napirend előtt egy miniszter a Parlamentben elmondhatja a véleményét bizonyos aktuális kérdésről, de egy képviselő nem mondhatja el. Ezáltal a végrehajtó hatalom túlsúlyba kerül itt, a Házban is. Persze, néhány ember, a kivételezettek, elmondhatják. A nyilvánosság kérdésében szintén kifogásokat emeltünk. Erre ő nem válaszolt, pedig elvártuk volna, hiszen a Parlamentben több alkalommal felvetődött folyamatosan és egy másik ügy kapcsán, konkrétan is a tegnapi nap folyamán, hogy a nyilvánosságot bizonyos kérdésekben megkapják, bizonyos kérdésekben nem. Elvileg nyilvános a Parlament este hat után is, sőt éjszaka is követhető, éjfélkor is, bármikor. Elvileg, de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy nem nyilvánosak azok a kérdések, amikről a sajtó, a hatalom nem akar tájékoztatást adni. Egyetlen példát említek. A tegnapi nap folyamán előre felvetettem, hogy a nyilvánosság nem lesz biztosítva. Kérem, ellenőrizzék, képviselőtársaim, a mai sajtót: a Magyar Hírlapot kivéve a tájékoztatás szinte a nullával egyenlő. A tévéhíradó egyáltalán nem mutatta a vitát, sőt a kormánypárti Pesti Hírlap két oldalban népszerűsíti azt a vezetőt, akinek a pártjával kapcsolatban óriási kétségeink merültek fel. Ebből következtetésként csak a figyelmet szeretném felhívni arra, hogy a Rákosi-rendszerben, amikor Bibó Istvánék a kritikáikat mondták el a demokrácia válságáról, egyre nagyobb fotókkal egyre nagyobb cikkek jelentek meg Rákosi Mátyásról. A tegnapi nap folyamán ügyrendi kérdésben én azért kértem szót, mert ismerve a magyar sajtópolitikát és a hatalomnak a sajtóval való viszonyát, erre számítottam. S lám, kérem, ellenőrizzék a sajtót, mindez pontosan beigazolódott. Nem kaptam választ az előadótól arra sem, mi a véleménye arról a kérdésről, hogy a bizottság politikai testület, így a szakmai kérdésekben nem kompetens a véleménynyilvánítása. Itt az önálló képviselői indítványokkal kapcsolatosan részletesen kifejtettem a vezérszónoki beszédemben, hogy egy képviselő, ha benyújt egy önálló törvényjavaslatot, az illetékes bizottság nem szakmailag bírálja el, hanem minden alkalommal nem minden alkalommal, nagy részben politikai döntések születnek. Erre igazolásként újra visszatérnék a székházügyre, amikor természetes volt számomra, hogy az illetékes bizottság elutasította az általános vitát, nem tartotta alkalmasnak az anyagot, úgymond. Sajnálom, hogy előadásában ilyen hosszan ecsetelte a nemzetközi példákat, hisz összehasonlító jogi előadásokra nem igen van szükségünk. Mindenki utána tud nézni, sőt, utána is nézett, aki foglalkozott a kérdéssel. A véleményem az, hogy magyar típusú Házszabályt kell alkotni. Különösen katasztrofális és a régi rendszerre emlékeztet az, amikor a német alkotmánybíróság ítéletét, illetőleg véleményét idézte számunkra. Ismerjük, azt hiszem, mindannyian. Korábban a szovjet alkotmánybíróságokat, meg a különböző hatóságokat hallgattuk, most Dávid Ibolya ismertette a németet. A szakemberek ismerik a nemzetközi példákat. Nincs szükségünk sem fenyegetettségben, sem óvatos jelzésekben arra, hogy a nemzetközi példákat ilyen igazoló aktusként idézze képviselőtársam. Végezetül szó nélkül nem állhatom meg ezt a forgács példáját, hiszen ez teljes mértékben a kisebbségi, illetőleg az ellenzéki jogosítványok semmibe vételére utal. A Parlamentben a demokrácia nem azt jelenti, hogy a többségi jogosítványokkal semmibe veszszük az ellenzéki, a kisebbségi jogosítványokat. Ez a forgács példa a piacon - azt hiszem - elmegy, de itt, a demokratikus Parlamentben nem jogosult erre. Köszönöm szépen. (Szabó Lukács tapsol.)