Schiffer János (MSZP)
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Én is vegyes érzelmekkel készültem a mai részletes vitára. A kulturális bizottság ülése után úgy gondoltam, hogy élesen tudom bemutatni azt az ellentétet, ami a módosító javaslatok elutasítása és a kívánt cél között van, mármint az, hogy nyitottabb, nyilvánosabb, ellenőrizhetőbb alapítványi rendszer jöjjön létre. Szomorúan kellett tapasztalnom a kulturális bizottság ülésén, hogy azon módosító javaslataim, amiket én beadtam - ellentétben az SZDSZ-szel, én megpróbáltam javítani a magam lehetőségeivel ezt a törvényjavaslatot, most már értem, hogy miért voltak olyan visszafogottak a vitában, és miért volt olyan kevés módosító javaslatuk, szemben a korábbi megszólalásaikkal -, szóval úgy ítélem meg, hogy mégis lehet itt valamit tenni. Módosító javaslataim jelentős része arról szólt, hogy nyilvánosabbak legyenek az alapítványokkal, köztestületekkel, közhasznú társaságokkal kapcsolatos intézkedések, hogy ezek hozzáférhetők legyenek mindenki számára, ne lehessen semmi, ezzel kapcsolatos adatokat eltitkolni. Módosító javaslataim másik része pedig azt célozta volna, hogy egységes rendszer jöjjön létre. Tehát ne legyen az, amit a törvényjavaslat benyújtásakor még prognosztizálni lehetett, hogy lesz kormány-magánalapítvány és lesz kormány-közalapítvány. Ne lehessen az, hogy amit tegnapelőtt csinált, az még magánalapítvány, amit holnapután csinál, az már lehet, hogy közalapítvány lesz. Többek között erre adtam be javaslatot, hogy tulajdonképpen kötelező legyen a közcélú alapítványoknak - amik Kormány vagy önkormányzat által lettek létrehozva - átalakulniuk közalapítvánnyá. Akkor az Igazságügyi Minisztérium szakértői azt mondták, hogy erre nincs mód, mert ez visszamenő hatályú lenne. Én nagyon örültem annak a hangulatváltásnak, amit az Igazságügyi Minisztériumban e megjegyzés mutatott, tehát annak, hogy visszamenő hatályú kérdésektől nagyon óvakodnak; ugyanakkor elmondtam, hogy ez nem visszamenő hatályú, hanem egy kvázi kötelező átalakulás, amire ennek a Parlamentnek az időszakában is alkotmányos törvény is került már elfogadásra, tehát nem okoz problémát. Örömmel kell megállapítani, hogy amikor ma átnéztem az együttes jelentést, ha nem is abban a formában, amiben többen is tettünk javaslatot, de mégis egy megnyugtató formában az alkotmányügyi bizottság csatlakozó módosító javaslata alapján mód lesz, illetve mód van - ha ezt majd a tisztelt Ház is el fogja fogadni, és én ezt remélem, és erre szeretném felhívni a figyelmet -, hogy azok az alapítványok, amelyek azzal a céllal jöttek létre, hogy közcélú alapítványok legyenek, azoknak kötelező, illetve nem kötelező, hanem azok a törvény hatályától fogva közalapítványok lesznek. Azért fontos ez, mert azt hiszem, hogy a törvény egész szerkezete, amelyik egy szilárdabb, ellenőrizhetőbb rendszert tűz maga elé, pont a közalapítványnál nagyon fontos, hogy ezek a biztosítékok megvalósuljanak. A másik javaslatom összefügg azzal, amit Eörsi Mátyás is mondott: én a törvényjavaslatba egy moratóriumot kívántam volna beépíteni, ami azt célozta volna, hogy vagyont ne lehessen átadni addig, amíg a kincstári vagyonra vonatkozó irányelvek elfogadásra nem kerülnek. (18.10) Sajnos, e javaslatomat nem támogatták. Fel tudom tételezni azt, hogy azért nem támogatják, mert ezek az ügyek még nem bonyolódtak le, s addig egy ilyen moratórium nem célszerű. Én mindenesetre most egy csatlakozó módosító javaslatot nyújtottam be, és erre szeretném a tisztelt Ház jelen lévő tagjainak figyelmét felhívni, és kérem, hogy adják át a figyelemfelhívást. Én azt gondolom, nagyon fontos lenne az, hogy a közalapítványok vagyonjuttatásának nyilvánossága megvalósuljon, nagyon fontos az, hogy ez ellenőrizhető módon történjen. Én azt javaslom a csatlakozó módosító javaslatomban, hogy az éves költségvetési terv kapcsán fogalmazódjanak meg azok a vagyonátadások, amelyek alapítványi célra rendeltetnek. Úgy gondolom, mivel itt közfeladatok ellátásáról van szó, a közfeladatokhoz kapcsolódó feladat költségigényes; azt egy költségvetési törvény egyensúlyának kialakításakor lehet megítélni, hogy erre van lehetőség vagy nincs lehetőség. A költségvetési törvény úgyis nagyobb figyelmet kap, tehát így érvényesülhet a gazdálkodási szempont, érvényesül a nyilvánosság kérdése is. Szeretném tehát felhívni a tisztelt Ház figyelmét, hogy amikor ennek a csatlakozó módosító javaslatnak a szavazására sor kerül, ez a cél van a javaslat mögött. Kérem szépen majd, hogy támogassák. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)