Józsa Fábián (MDF)
DR. JÓZSA FÁBIÁN belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A tegnapi ülésnapon lefolytatott parlamenti vita hevessége után azt hittem, nagyobb érdeklődésre tart számot a zárszó. (Az ülésteremben kevés képviselő tartózkodik.) Mindenesetre remélem, mire a határozathozatalra kerül sor, addigra kiegészül a Ház. Mint eddig minden alkalommal, amikor az önkormányzatok beruházásainak támogatásáról, akár a támogatási célokról, akár az összegekről kellett döntenie az Országgyűlésnek, most is nagy vita kerekedett. Ugyanez jellemzi a határozathozatal előtt álló törvényjavaslatot is. Ez mutatja a tisztelt Ház érzékenységét az önkormányzatok problémái iránt. A különböző részletek körül keletkezett higgadt és indulatos vélemények mellett képviselőtársaim mindig visszanyúlnak az önkormányzati törvényhez, amely a céltámogatások esetében alanyi jogot rendelt a támogatások mellé. Nem vagyok tévedésben, kedves képviselőtársaim, amikor a címzett támogatásokról szóló törvényjavaslat zárszavában a céltámogatásokról szólok. A csekély körű, a helyi önkormányzatok induló beruházásaihoz 1993-ban nyújtható címzett támogatás... Elnézést kérek, megismétlem a mondatot. A hozzászólások mindegyike kitért ugyanis arra, hogy milyen csekély körű a helyi önkormányzatok induló beruházásaihoz 1993-ban nyújtható címzett támogatás. Ez igaz, éspedig a céltámogatásokhoz kötődő alanyi jog következménye. A hozzászólásokhoz fűzött válaszaim sorát ezért azzal kezdem, elismerve, hogy a most elosztásra kerülő 0,7 milliárd forint címzett támogatás az 1993. évi össztámogatásnak, a 28,7 milliárd forintnak igen szerény része, hogy megerősítem képviselőtársaim hozzászólásának azt a részét, amiben azt is bemutatták, hogy ezzel a minimális mértékű idei támogatással a következő évek költségvetését terhelő, összesen 5,6 milliárd forint elosztásáról döntenek. Nem érdektelen talán azt sem megemlíteni, hogy az idei támogatási keretből e 700 millió forinttal együtt - figyelembe véve a folyamatban levő beruházásokat - összesen 11,9 milliárd forintot használhatnak fel az önkormányzatok címzett támogatásként. Tehát addig, amíg az összes címzett támogatás 11,9 milliárd forint, addig az új, induló, tehát a most kezdődő beruházások támogatását jelenti a 700 millió forint. Az is elhangzott, csak nem ebben az összefüggésben, hogy a korábbi döntések az idei, már említett összegű fedezetet 21 milliárd forinttal terhelték, ami a következő évben még ennél is nagyobb arányú elkötelezettséget fog jelenteni. Ennek kapcsán szükséges kitérnem Schiffer János képviselőtársam azon véleményére, mely szerint az önkormányzatok nem tudják, hogy az 1994-es céltámogatást nem fogják megkapni. Tájékoztatom önöket, hogy a Kormány - törvényi kötelezettségének eleget téve - tájékoztatta az önkormányzatokat az 1994. évi költségvetési törvényjavaslatnak az őket érintő részéről, így arról is, hogy szűkíteni javasolja a támogatási célok körét, továbbá, hogy az úgynevezett ígérvényes körben 1994-ben nem két év, hanem egy év igényelt támogatását kaphatják meg. Ugyan nem a költségvetési törvényjavaslat érdekében kell most érvelnem, de azért megjegyzem, hogy az eddigi kötelezettségvállalás töretlen teljesítéséhez csak a folyamatban levő beruházásokra több mint 50 milliárd forint központi támogatásra volna szükség 1994-ben. Megnyugtatónak tartom azt, hogy az önkormányzatok vannak olyan helyzetben, hogy a támogatás sajátforrás-vonzatát maguk garantálni tudják. A másik oldala a felvetéseknek a jelen törvényjavaslatban támogatni javasolt beruházások száma, ami mindössze 21. Tisztelt képviselőtársaim! Ha az idei döntéseink kihatását összegezzük, akkor kiderül, hogy a magyar önkormányzatoknak mintegy kétharmada érintett a címzett és céltámogatási körben, figyelemmel arra is, hogy egyre több beruházásnál egy-egy forrás mögött több önkormányzat közös beruházása húzódik meg. Azt kell tehát mondanom, hogy e támogatási formában a 3170 magyar önkormányzat több mint kétharmada részesül a központi költségvetésből. Itt szeretnék reagálni arra is, hogy milyen arányú a megyék és a főváros részesedése a támogatásokból. Elsőként említem, hogy a főváros és a megyei jogú városok a költségigényes szennyvíztisztító beruházásaikhoz nem igényelhetnek céltámogatást. Megemlítem továbbá azt is, hogy a megyei önkormányzatok nem részesei a teljes önkormányzati bevételi struktúrának. Nem kívánom gazdálkodásuk szabályozásának nehézségeit most levezetni, elég, ha ezek közül egyet említek. A települési önkományzatok a térségi feladat ellátását szolgáló intézményt gyakorlatilag bármikor átadhatják működtetésre a megyei önkormányzatoknak úgy, hogy ahhoz csak a feladat ellátásához egyébként köztudottan általában nem elegendő normatív hozzájárulást viszi magával az intézmény. Nem áll mögötte tehát sem helyi adóbevétel, sem átengedett személyi jövedelemadó, sem települési önkormányzati egyéb saját bevételi forrás. Ugyanakkor a hatásköri törvény ellátja őket a kötelező feladatokkal. Az előzőekben említett bevételi struktúra tehát nem teszi lehetővé, hogy önállóan költségigényes térségi feladatokat ellátó intézményeket valósítsanak meg ezek az önkormányzatok. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a vitában felmerült kérdésekre egyenként válaszoljak. Csenger település ügye. A rendszertörvény melléklete, ami a célok tartalmát határozza meg, szennyvíztisztító mű építéséről szól. Ennek folyamatát a finanszírozási rendszer is az építéshez, mint feladathoz köti, amely szerint a támogatás lehívása a kivitelező számlái alapján történik. Csengeren már kész a szennyvíztisztító, vállalati beruházásként valósult meg. A vásárlást, tehát már a kész mű megvásárlását a rendszertörvény a címzett támogatások között teszi lehetővé, nem történt tehát törvénysértő előterjesztés a Kormány részéről ebben az esetben. (16.30) Képviselői észrevétel volt, hogy az 1993. évi L. törvény csupán az általános iskolák címzett támogatással történő építési lehetőségeinek vizsgálatát írja elő. Az idézett törvény 2. � (2) bekezdése úgy szól, hogy a nevezett iskolák finanszírozását 1993-tól az új címzett támogatások között kell folytatni, és a támogatás összegéről az 1993-ban kezdődő új címzett támogatási igényeket jóváhagyó, azaz a jelen törvényben kell rendelkezni. És végül a szentendrei szennyvíztisztító támogatásának kisebbségi vélemény megfogalmazásához is elvezető vitájához. Tisztelt Országgyűlés! Én azt hiszem, hogy a tegnapi ülésnapon e tekintetben példátlan dolog történt, amikor két frakció vezérszónoka a vezérszónoklatot arra használta fel, hogy csak és kizárólag erről az egy beruházás kérdéséről beszéljen, nem pedig az egész törvényjavaslatról. Ezzel együtt azt kell mondanom, hogy megértve és valóban átérezve a felvetett kérdés súlyát, a szentendrei szennyvíztisztító korszerűsítésének ügyét, ami valóban halaszthatatlan, nagyon fontos feladat, azt kell mondanom, mégis, előzetes jelzésünknek megfelelően "nem"-et fogok mondani az erre vonatkozó módosító indítványra. Miért? Azért, mert a javaslat egyrészt törvénytelen, másrészt igazságtalan, harmadrészt pedig lehetetlen volna. Törvénytelen azért, mert, mint ahogy már korábban is jeleztük, az adott kérdés a céltámogatások körébe tartozik, amelyek tekintetében egyébként az igénylő önkormányzatnak alanyi joga áll fenn a támogatás elnyerésére, és a céltámogatási körbe tartozó pályázat nem szerepelhet a címzett támogatások között. Hogyha itt kivételt tennénk, abban az esetben valamennyi magyar település, amely hasonló igénnyel lépett fel, hasonló pályázatot nyújtott be és esetleg nem nyert kielégítést, joggal pályázhatna a címzett támogatások körében támogatásra. Igazságtalan volna a megoldás, mert addig, amíg a céltámogatások körében az önkormányzatnak 40% saját erőt kell produkálnia, addig a módosító indítványban szereplő megoldás szerint itt az önkormányzat semmiféle saját erőt nem tenne le, tehát a támogatni kívánt beruházás 100%-ban állami beruházási körből valósulna meg. Ez az összes többi, ilyen mű létesítésére pályázó önkormányzattal szemben azt hiszem, hogy nagyon nagy igazságtalanság, akiknek viszont 40% saját erőt kellett produkálniuk ahhoz, hogy érvényes pályázatot terjeszthessenek elő. De megfordítva a dolgot, igazságtalan volna ez a megoldás a szentendrei önkormányzat, illetőleg a szentendrei és a pomázi önkormányzat és az ott élő lakosság szempontjából is, mert jelen esetben egy regionális szennyvíztisztító műről van szó, és egy regionális szennyvíztisztító mű beruházásának a teljes költségvonzatát és finanszírozási vonzatát, bonyolítási vonzatát nem vállalhatja ez a két település, tehát az ott élők szempontjából is igazságtalan volna. A harmadik dolog viszont, ami a perdöntő érv lehet e tekintetben, hogy lehetetlen volna a beruházásnak az önkormányzati körben és ezen belül címzett támogatással megsegítve történő megvalósítása, ugyanis ez a bizonyos szennyvíztisztító mű, amelynek a rekonstrukciójáról a jelen pályázatban szó van, jelenleg is állami tulajdon, nem önkormányzati tulajdon, következésképp az önkormányzat nem eszközölhet rajta korszerűsítési beruházást, azt csak az illetékes állami szervek tehetik meg. Megítélésem szerint a közeljövőben, belátható időn belül meg is kell tennünk, azonban semmiféleképpen nem ennek a törvénynek a kérdése ez az ügy, hanem más állami döntést, más kormányzati döntést igényel. Tisztelt Országgyűlés! Bár a tegnapi vitában nem merült fel, azonban nekem az ellenzéki képviselők jelezték azt, hogy egy pályázat elkallódott az elbírálás, az előzetes kormányzati előkészítés során, nevezetesen az esztergomi kisegítő iskolának a pályázata. Ezzel kapcsolatban elmondom a tisztelt Háznak, hogy az ügyben vizsgálatot rendeltem el annak kivizsgálására, hogy hol történt mulasztás, de meg kell mondanom, hogy nem volt teljes a pályázat. A pályázat érdemi elbírálásához szükséges építési engedély hiányzott belőle, úgyhogy abban az esetben, hogyha rendben megérkezett volna, akkor sem lehetett volna pozitív módon elbírálni. A további szempont lehet az ügy eldöntésénél az is, hogy a címzett támogatások körében nincsen alanyi jog, tehát az egész törvény elbírálása szempontjából ennek az egy pályázati ügynek nincsen perdöntő hatása. Más volna a helyzet a céltámogatási körben, viszont természetesen abban az esetben, hogyha megismétlik a pályázatot, immár kiegészítve az építési engedéllyel is, akkor a következő évben ezt figyelembe fogjuk venni. Tisztelt Országgyűlés! 1993 az átmenet éve a rendszertörvény és ezen belül a címzett támogatási ügyek alkalmazásában is. Ez az átmeneti helyzet az oka annak, hogy az ez évi támogatásról csak most, szeptember hónap végén történik döntés. A továbbiakban, mint azt képviselőtársaim jól ismerik, a költségvetési törvényhez kötődik a mindenkori címzett támogatási törvényjavaslat benyújtásának a határideje, amit a Kormány három hónap alatt köteles benyújtani a költségvetési törvény hatálybalépését követően. Tehát ez azt jelenti, hogy 1994-ben okszerűen március 31-ét megelőzően a törvényjavaslatnak meg kell érkeznie a tisztelt Házhoz. Ez a terület sem kivétel az alól, hogy a törvényi szabályozás és a működés jogi feltételei fokozatosan alakulnak ki, következményként magukban hordozva az átmeneti helyzetek következetlenségeit, feszültségeit. E törvény megalkotásával is megítélésem szerint azonban eggyel csökken a jövőben megoldandó problémák száma. Kérem önöket, hogy az elmondottak figyelembevételével hozzák meg döntésüket a helyi önkormányzatok 1993. évi új, induló címzett támogatásáról, továbbá a felülvizsgált kórház-rekonstrukciókról. Kérem, hogy támogassák az előterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.)