Isépy Tamás (KDNP)
DR. ISÉPY TAMÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A zárszó terjedelmét igyekszem majd hozzáigazítani a törvényjavaslat hosszúságához, tehát rövid leszek, és csak néhány mondatban kívánnék foglalkozni a törvényjavaslattal kapcsolatban előterjesztett módosító indítványokkal. Öt módosító indítvány közül kettő a módosítás egyik legfontosabb kérdésével, a több ingatlant érintő kisajátítási kérelem egy eljárásban való elbírálásával foglalkozott. Az egyik - visszavont - indítvány szerint, ha az ingatlanok több köztársasági megbízott illetékességi területéhez tartoznak, akkor egy eljárást kívánt előírni; a fennmaradó módosító indítvány viszont ellenkező irányú javaslatot tett: az egy kérelemmel érintett több ingatlan esetén is a köztársasági megbízott mérlegelésére kívánja bízni az egy vagy több eljárás alkalmazását. Az egy eljárás kötelező alkalmazását az indokolja, hogy így a köztársasági megbízott és majdan a bíróság a kérelemmel érintett valamennyi ingatlan esetében egyszerre tudja értékelni a kisajátítás indokoltságát alátámasztó és az esetleg azt kizáró körülményeket. És így az egy eljárás előírása a jogbiztonság alapvető követelményét szolgálja. A törvényjavaslat hosszú előkészítése során pedig a jogalkalmazó szervek részéről nem merült fel olyan kifogás, ami az egy eljárásban való döntés túlzott munkaterhét és az ellehetetlenülésének a veszélyét jelezte volna. A kisajátítási peres eljárásoknak a gyorsítására irányuló, de a perrendtartás elveivel összhangban álló javaslatról - dr. Vastagh Pál képviselő úr indítványaival ellentétben - azért nem kívánunk lemondani, mert ha van mód az eljárás akár kisebb mértékű gyorsítására is, úgy véljük, hogy azzal élnünk kell, hiszen a függő jogi helyzet lerövidítése mindkét félnek érdeke. Kárpótlással összefüggő módosító indítványt nyújtott be dr. Lukács Tamás képviselő úr, amely a kisajátítandó ingatlan tulajdonosát megillető kártalanítást attól teszi függővé, hogy a tulajdonos a kisajátított és egyben a kárpótlási árverésre szolgáló földalapba tartozó földrészlet helyett az árverés céljára ugyanolyan értékű csereterületet biztosít. (17.10) Ezt a megoldást nem tartjuk helyesnek, mert a földkijelöléseket és tulajdonba adásokat követően a szövetkezetnek - hacsak a jogosultak a termőföld szerzéséről le nem mondtak - nincs a tulajdonában termőföld, amivel kiegészíthetné az árverési földalapot. Úgy a javasolt módosítás gyakorlatilag patthelyzetet hozna létre. Másrészt a kártalanítás összege a kisajátított földrészlet tulajdonosát mindenképpen megilleti az azonnali és feltétel nélküli kártalanítás alkotmányi szabálya szerint, és a kártalanítási összegre más személyek, akár a kárpótoltak sem tarthatnak igényt, tehát a kártalanítási összeg visszatartására nincs jogalap. Az előadottak alapján az előterjesztő a módosító indítványokat nem tudja támogatni, és kéri, hogy a benyújtott törvényjavaslatot az eredeti szövegezésben az Országgyűlés fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)