Pohankovics István (EKgP)
DR. POHANKOVICS ISTVÁN ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Tisztelt Mádai Képviselő Úr! Hol keresendő az áram áremelésének oka? című kérdése három témát érint. Az első kérdésre a válasz, hogy a hiányolt szakmai háttéranyagot valóban nem küldte meg a minisztérium a Parlament valamennyi képviselője számára, de ez sehol nem előírt kötelezettség. Egyébként át tudom nyújtani, az Országos Érdekegyeztető Tanács részére ez év áprilisától a szeptember 8-i végső megegyezésig az anyag rendelkezésre áll, és a minisztérium szakmai apparátusa továbbra is rendelkezésre áll a részletes költségtételek bemutatására, a nemzetközi összehasonlításokra, mind a tarifarendszer, mind pedig az olajár vonatkozásában. A tarifarendszer költségszintnek megfelelő átalakításáról minden bizonnyal ismert, hogy a szeptember 8-i érdekegyeztető tanácsülésen megegyezés született. (15.50) A tarifarendszer átalakításának lényege, hogy egy harmadik tarifa belépett a korábbi kéttarifás rendszerbe, 300 kilowattóra havonkénti fogyasztástól, illetve éjszakai áramnál a korábbi 833 kilowattóra havi fogyasztásról 1000-re emelkedett a harmadik tarifa alsó határa. A számítási anyagok mellett meg kívánom jegyezni, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban mind a munkavállalói oldal, mind a munkaadói oldal 5-6%-os általános áremelést javasolt. Vissztérve az olajárra, a Brent kőolaj ára az év folyamán plusz-mínusz 6%- ot ingadozott, a gázolaj ára plusz 6, mínusz 8-at egy középárhoz viszonyítva, a 3,5% kéntartalmú kőolaj ára ingadozott legjobban - de ez törvényszerű -, ez 10, illetve 15%-ot, az 1%-os kéntartalmú kőolajé pedig mínusz 4-et, illetve plusz 5-öt. Ez egyáltalán nem csökkenő tendencia. Nem beszélve arról, amit ön is említett, hogy a hazai energiaellátásban milyen fontos szerepet játszik 100 petajoule értékben a hazai széntermelés, ahol semmiféle költségcsökkentő tendenciát nem lehet kimutatni, egyrészt az ismert hazai költségtényezők inflatorikus áremelkedése, másrészt pedig a bányák műszaki, geológiai adottságai miatt. A második kérdéssel kapcsolatban bizonytalanok vagyunk, hogy iróniának szánta-e képviselő úr ezt a kőolaj világpiaci árából való levezetést, avagy nem ismerte ezeket az adatokat. Az ármozgások szintén függvényszerűen bebizonyíthatók, ahol hetenként a magyar közgazdasági szakirodalom tőzsdei árközléseiből ellenőrizhető, hogy jók-e az átlagszámaink. Reméljük, hogy ezek a szolid ingadozások kellő bizonyítékok arra, hogy a tartós árcsökkentő tendenciák ebből fakadó hazai villamosenergiaár-csökkenést nem tud kimutatni senki, hisz - ahogy jeleztem - nem kizárólag erre az energiahordozó-forrásra jellemző, a másik energiaforrásnál pedig egyáltalán nem lehet költségcsökkenésről beszélni. Utolsó kérdése az, hogy nincs közgazdasági indok, csak a Nemzetközi Valutaalap előírása. Az a véleményünk, hogy kizárólag most közgazdasági indoka volt a lépésnek. A jelenlegi keresztfinanszírozásos rendszerről már többször beszéltünk, ez megszüntetendő, nem lehet az, hogy a lakossági kedvezmények tartósan, hosszú távon a termelőszféra által legyenek megfinanszírozva. Hosszú távon várható ütemezésről valóban volt szó egy SAL-2 megállapodásban, amelyet a Világbank a hitelei folyósításai feltételeként fogalmazott meg, és '95-ig vár el veszteséget megszüntető árakat, várja el a keresztfinanszírozás megszüntetését. A harmadik tömb bevezetése a lakossági energia-, villamosenergia- fogyasztásba - jelzés egyrészt a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek, hogy az ország elindult a vállalásai teljesítésében, másrészt a fogyasztóknak egyfajta takarékosságigénnyel. Minden bizonnyal ismert, hogy a nappali áramnál a harmadik tömb bevezetése, az 5,30-ról 7,50-es egységtarifa, valamint az áfa- rárakódás havi 90-100 forintot jelent, éves szinten 1100 forintot, amelyről tudjuk jól, hogy egy rendes dohányos egyhavi cigarettafogyasztása. Az éjszakai áram mintegy 100000 háztartást érint, ott körülbelül 2500 forint az éves költségnövekmény, százalékosan kimutatva egy kislakásnál 8-10%-os, egy nagyobb lakásnál 10-12%-os, fűtési költségre vetítve. Megítélésünk szerint az egyéb sérelmezett intézkedések, minthogy a nem lakás, hanem garázs, hétvégi ház első tömb, kedvezményezett tömb megszűnik, ez politikailag is, gazdaságilag is érthető. Ezen túl pedig mindenki számára világos, hogy a lakóépületnél ipari, élelmiszer-ipari termelést, szolgáltatást végző személyek átalánydíjas fogyasztásában nem feltétlenül kell a 7 forint 50 filléres kilowattárnál megragadni. Amennyiben a tartós fogyasztás kívánja, az illető átállhat teljesítménydíjas fogyasztásra, és akkor némileg csökkentheti elektromos áramköltségeit. Köszönöm, és kérem a válasz elfogadását. (Taps a jobb oldalon.)