Fodor Gábor (Fidesz)

1993. október 25.

DR. FODOR GÁBOR (FIDESZ): Köszönöm szépen a szót, Elnök Úr. Kedves Képviselőtársaim! Elöljáróban szeretném én is leszögezni azt, hogy a Tarnóczky-Rudics-féle indítványt, amelynek tárgyalását ma reggel a tisztelt Ház megkezdte, mi is támogatjuk, helyesnek és fontosnak tartjuk azt, hogy egy ilyen indítvány a Ház elé került, és fontosnak tartjuk a közalkalmazottak jogviszonyáról szóló törvény ilyen irányú módosítását. Helyénvalónak tartjuk tehát, de én is azzal szeretném kezdeni a rövid hozzászólásomat, amelyet már ellenzéki képviselőtársaim, Szigethy István és Tompa Sándor, is megemlített, nevezetesen azzal, hogy nagyon fontosnak tartanánk, hogyha egységesen gondolkodnánk azért erről a törvényről, és vélhetően az elkövetkezendő időben még várható módosítások nem egymással szemben, egymást ütve következnének be, hanem egymással összhangban. Államtitkár úrnak a felszólalása sem volt teljesen megnyugtató e téren számomra az előzőekben, hiszen tudomásunk van arról - ahogy már többen az előterjesztők is megemlítették -, hogy a Munkaügyi Minisztériumban folyik egy komolyabb átdolgozása ennek a törvénynek, ami úgy tudom, az utolsó fázisban is van, és e héten vagy a jövő héten várható az elkészülte. Mindenképpen javasolnánk azért az ezzel való összhangnak a megteremtését, s azt hiszem, nem sok jóra vezetne az, hogyha rendszeresen havonta, kéthavonta vagy félévente az ügyben kellene összeülnünk, hogy olyan indítványokat kellene előterjeszteni, amelyek ugyanazt a témakört próbálják módosítani. Még egyszer hangsúlyozva tehát - támogatva és fontosnak tartva ezt az indítványt - egyúttal nagyon lényegesnek tartanánk ennek az összhangnak a megteremtését. Erre szeretném a tárca s a képviselőtársak figyelmét is nyomatékosan felhívni. A másik téma, ami megint csak egy kicsit a körülményeivel, illetve a módosításnak az elfogadásával és meghozatala jellegével kapcsolatos, az pedig az, hogy ugyancsak tudjuk jól, itt olyan húsba vágó kérdésekről van szó, mint a közalkalmazottaknak a fizetése, elsősorban a különböző bérosztályokba való besorolása, és bizony ezekben a kérdésekben az érdek-képviseleti szervek véleményének a kikérése kulcsfontosságú, és nemcsak politikailag fontos, hanem törvény által előírt is. Mi tehát nagyon-nagyon szeretnénk javasolni az előterjesztőknek, a tisztelt Háznak, az ezzel foglalkozó megfelelő bizottságnak is - és természetesen a tárcának is -, amelyek másfajta módosításokon is dolgoznak, hogy bizony az érdekképviseletekkel előzetesen, e módosítások beterjesztését megelőzően egyeztessenek, és alakítsanak ki összhangot a különböző szakszervezetekkel, mert ez ugyancsak nagyon fontos lenne. Azt hiszem, nem kell különösebben hangsúlyoznom azt, amire utaltam e pont bevezetésekor, ennek a területnek az érzékenységét, és azt, hogy nagyon sok embert tényleg a mindennapi megélhetés gondjaival kapcsolatban érint ez a terület. Ezt tehát - ugyancsak nyomatékosan - szeretném aláhúzni. Most nagyon röviden szeretnék néhány szót magáról a javaslatról szólni, és azért hangsúlyozom a rövidséget, hiszen az előttem szóló képviselőtársak már ugyancsak boncolgatták ennek a javaslatnak az előnyeit és hátrányait. Én nem szeretném megismételni azt, amit ők mondtak, csak néhány pontot szeretnék kiemelni, amit én magam fontosnak tartok, és nem utolsósorban még egyszer aláhúznám azt, hogy tényleg fontosnak tartom ezt a javaslatot, tehát úgy érzem, hogy a kritikai megjegyzéseket én is csak óvatosan és finoman akarom megtenni, hiszen jóval fontosabb, hogy ez a javaslat a Ház által minél hamarabb elfogadásra kerüljön. Először is tehát, amivel kapcsolatban én mindenképpen kritikai megjegyzést szeretnék tenni, az pontosan a 13. havi illetménynek a szabályozási módja itt a törvényjavaslatban. Nagyon fontosnak tartanám, hogyha a munkavégzésnek és a jogviszonynak a kérdését világosan elválasztanánk itt, úgy érzem, hogy ez itt összekeveredik, tehát a jogviszony attól még folyamatosan létezik, hogy a munkavégzés adott esetben nem történik meg - akár a gyes, akár a betegszabadság vagy bármi más módon -, tehát a jogviszony ugyanúgy, folytonosan létezik, és erre nagyon szeretném felhívni a javaslattevőknek a figyelmét is. Tudomásom szerint erre egyébként több döntés volt munkaügyi bíróságokon is, amelyek hasonló szellemben fogantak. Másfelől ugyancsak szeretném felhívni az előterjesztőknek a figyelmét a hatály kérdésére. Hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény milyen hatályú, ez egy régóta folytatódó vita, hiszen a kérdés itt az, hogy a magániskolákra vagy akár az egyházi iskolákra milyen módon terjed ez ki. Nagyon sokaknak nyomatékos kérése az, hogy ez kiterjedtebb módon kerüljön szabályozásra, mások ez ellen érvelnek. Itt komoly vita van ugyancsak, ez a javaslat - nem tudom, hogy mennyire szándékosan - kerüli ezt a kérdést, tehát úgy gondolom, ezzel is mindenképpen kellene az elkövetkezendőkben foglalkoznunk, ugyanis fontos a hatály problémája is. Szeretném egyúttal - a kritikai megjegyzések mellett - kiemelni azt, hogy nagyon előremutatónak és helyesnek tartom a magam részéről egyébként a B/l, B/2 kategóriának az ilyen módon való bevezetését, ahogy az előterjesztők javasolják. Szerintem ez nagyon sok problémát alkalmas lesz majd orvosolni, és ugyancsak helyesnek tartom az F kategória egyfajta szigorítását. Mindannyian tudjuk, akik e téren találkoztunk pedagógusokkal vagy egyáltalán olyan szervezetekkel, amelyek valamilyen módon az oktatásban érintettek, és ilyen módon kerülnek a közalkalmazotti jogviszonyt szabályozó törvény sajátosságaival szembe, hogy nagyon sok feszültséget teremtett az egyszakos, kétszakos tanárdiplomának a problémája és ennek a besorolása ebbe a kategóriarendszerbe. Úgy vélem, hogy ez a javaslat e téren is előremutató, tehát alkalmas arra, hogy megoldja ezeket az anomáliákat. Végezetül annyit szeretnék csak mondani e rövid kritikai megjegyzések után, hogy én tehát nagyon helyesnek tartom, s nagyon örülök annak, hogy itt van előttünk ez a törvényjavaslat, de úgy vélem, nagyon fontos lett volna, hogy ez hamarabb kerüljön elénk, hiszen eléggé kicsúsztunk már az időből, a kérdés az, mennyire lehet ezt megnyugtatóan szabályozni a hátralévő hónapokban. Tudjuk azt is mindannyian, ezek a kérdések, amelyekről most beszélünk, nem újsütetűek és nem új keletűek, bizony tavasz végén, nyár elején a törvényi vitában és már azt megelőzően is fölmerültek, sőt szó volt arról, hogy beterjesztésre kerülnek. Máig sem tudjuk miért, ez nem történt meg. Azt hiszem, sokkal inkább előbbre lennénk, hogyha már ez akkor megtörtént volna, és nem most kellene - egy elég komoly felháborodás és ellenérzés után - módosítanunk ezt a törvényt. Ennek a jegyében és a tapasztalatok fényében szeretném még egyszer nyomatékosan felkérni tehát a tárcát és az ezzel foglalkozó parlamenti bizottságokat, hogy alapos egyeztetésre törekedve a Munkaügyi Minisztérium készülő tervezeteivel és a művelődési tárcával együttesen koordinálva, komplexen gondolkozzanak a szóban forgó törvényről. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)