Gyurkó János (MDF)

1993. október 25.

DR. GYURKÓ JÁNOS környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Képviselő Úr! A csatornázásról először. A céltámogatási rendszer 1992-ig alanyi jogon segítette a települések csatornázási beruházásait. '93-ban a célokat rangsorolták: így a sérülékeny vízbázisokon levő települések beruházásai a hetedik, a nem sérülékeny vízbázisokon levő települések hasonló beruházásai a nyolcadik helyre szorultak. A '94. évi, a támogatások körére készült új tervezetben a vízvédelmi beruházások kikerültek a célok köréből. Ez ellen tárcánk fellépett egyébként. Mindez a balatoni vízminőség védelme tekintetében kedvezőtlen hatású, hiszen a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-kapacitás fejlesztésének tervezett felgyorsítása ellen hat. Ugyanakkor a Kormány egy nem régi határozata, ez év decemberi határidővel, intézkedési terv készítésére kötelezi a tárcánkat a '94-ben megindítandó legsürgősebb vízminőség-védelmi munkálatok meghatározása céljából. Ezen intézkedési terv kialakításakor az illetékes társminisztériumok bevonásával vizsgáljuk, hogy mit lehet tenni az ellentmondás feloldása érdekében. Tehát a csatornahálózat bővítéséhez és a szennyvíztisztító- kapacitás növeléséhez szükséges pénzügyi fedezet előteremtése érdekében. A természetes partokra vonatkozó kérdésre azt válaszolhatom, hogy ezek védelmét, megóvását biztosítani kívánjuk. Egyetértve a képviselő úrral úgy, hogy a nádas, természetes partszakaszok megóvása vízminőségi szempontból is igen fontos. Ennek érdekében meg kívánjuk tiltani a tó medrének és természetes partjainak feltöltéssel történő kiépítését. Erről a már említett balatoni törvényben szeretnénk rendelkezni. A már meglévő, kővel vagy betonnal kiépített partok előtt feltöltéssel nem lehet természetes vagy ahhoz hasonló partot utólag kialakítani. Azonban azt tervezzük, hogy a déli parton a több kilométer hosszúságú nyílegyenes betonpartok helyenkénti visszabontásával természetesnek ható, nem kibetonozott szakaszokat, öblöket alakítunk ki. Ezek egyrészt oldanák az épített part bántó merevségét, másrészt a partfal előtt a hullámzás által fölhalmozott szennyeződések megkötését, kivetődését is lehetővé tennék. A horgászturizmus fejlesztésére vonatkozóan azt tudom mondani, hogy ehhez a tó eredeti halállományának mennyiségi és minőségi rekonstrukcióját, az idegen fajok betelepítési tilalmát, az ívóhelyek védelmét, rekonstrukcióját és a halászati tevékenység jelentős korlátozását is biztosítani kell. Mindez ökológiai tekintetben is szükséges lenne. Ezért ezen célok megvalósításával a már említett intézkedési terv is foglalkozik, hasonlóan a készülő balatoni törvényhez. Távlati céljaink közt szerepel a Balaton nemzetközi hírű horgászvízzé fejlesztése. Hiszen - mint azt a képviselő úr is mondta - a horgászat vonzotta speciális idegenforgalom nagyban hozzájárulna a szezon széthúzásához, mert tavasz és ősz a fő horgászati idény. (17.30) A horgászati turizmusból nyerhető idegenforgalmi bevételek pedig bizonnyal meghaladnák a halászat nyereségét. Ugyanakkor a horgászat rendjének, módjának szigorú szabályozása és a fogadási feltételek megteremtése is szükséges. Ennyit tudtam röviden válaszolni a képviselő úr kérdéseire, és köszönöm szépen a lehetőséget, hogy ezt elmondhattam. (Taps.)