Kálmán Attila (MDF)

1993. október 25.

DR. KÁLMÁN ATTILA művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A közoktatási törvény 4. �-ának (4) bekezdése szerint az állami és a helyi önkormányzati nevelési, oktatási intézményben lehetővé kell tenni, hogy a szülő vallási meggyőződésének megfelelően a tanuló az iskolában az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, előmeneteli értesítések, bizonyítvány kiadása az egyházi jogi személy feladata. Az iskola, a kollégium, illetve az óvoda köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges technikai és adminisztrációs lehetőségeket. (18.50) Tehát a törvény nem rendelkezik közvetlenül a hitoktatás órarendbe iktatásáról, de annak tilalmáról sem. Tehát nem törvénytelen az sem, ha a hittanórát délelőtt a többi óra közé, elé vagy után illesztik, de az sem törvénytelen, ha délutánra teszik. Ez függ a helyi tárgyi és személyi feltételektől, a hitoktatásra járók arányától, az igazgató, a tantestület, az iskolaszék és a hitoktatók hozzáállásától. A Salgótarjánban nyilatkozó munkatársunkkal beszéltem. Határozottan állította, hogy ő nem így fogalmazott. Valószínűleg azt érthették félre, amikor azt mondta, hogy törvény szerint a hitoktatás nem része az iskola pedagógiai programjának.* De ez nem azonos az órarenddel. A közoktatási törvény 13. �-ának (3) bekezdése is hangsúlyozza, hogy a szülő joga igényelni, hogy az állami, illetve önkormányzati iskolában a hit- és vallásgyakorlást lehetővé tegyék. Véleményem szerint az iskola akkor jár el helyesen, ha a hitoktatást oly módon biztosítja, hogy az a lehető legkevesebb nehézséget okozza az igénybe vevőknek, de a többieknek is. A törvény 39. �-ának (1) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A 60. � (4) bekezdése pedig kimondja: az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Tekintettel arra, hogy február 28-áig valamennyi iskolában kötelező létrehozni az iskolaszéket, amelyben a szülők befolyása jelentős lesz, várhatóan ezt a kérdést is sikerül valamennyi résztvevő számára elfogadhatóan rendezni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)