Győriványi Sándor (független)
DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKgP): Köszönöm, Elnök Úr. Mélyen tisztelt Országgyűlés! A 8983-as számú törvényjavaslat bizonyos értelemben és szellemében magában foglalja az 1848. augusztus 23-i, az 1915. évi XIX. számú, majd az 1939. évi II. számú, az 1960. évi IV. számú, az 1976. évi I. számú, illetve az 1990. évi XXI. számú törvényekben rögzített kötelezettségeket, megállapításokat, valamint az ország fegyveres védelmével kapcsolatos alapvető kérdéseket. Mindezekből következik a törvényjavaslat gyengéje és erőssége, mivel készítői részben ragaszkodtak a hagyományos sablonhoz, de annak pozitívumai mellett átvették a negatívumait is. A törvényjavaslat mint tárgyalási alap elfogadható. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy formai és tartalmi vonatkozásban számos hibája van, melyek közé sorolható a redundancia, amely az összanyagmennyiségre, a paragrafusok számára és a mondatszerkesztésekre egyaránt vonatkozik, értelmezési problémák, a logikai felépítés, tartalmi hiányosságok és az áttekinthetőség, a kezelhetőség és alkalmazhatóság hiánya. A törvényjavaslat legszembetűnőbb és alapvető hiányossága abból adódik, hogy a már említett elődtörvények egyes részeinek nyílt vagy burkolt átvétele mellett az 1960. évi IV. az 1976. évi I., de főként az 1990. évi XXI. törvénnyel módosított szervezeti változásokhoz kénytelen igazodni. Ebből viszont számos olyan ellentmondás keletkezik, amelynek feloldása például az Alkotmánybíróság 48/1991. IX. 26-i alkotmánybírósági határozatával csak látszólagos és a gyakorlati életben állandó konfliktusok forrása. Ebből következőleg a honvédelmi, de különösen a katonai feladatok végrehajtása, végrehajthatósága deformálódhat tartalomban, hatékonyságban, időben egyaránt. A katonai jellegű feladatok végrehajtásánál ugyanis a hierarchiából következőleg nem mindig lehet meditálni az irányítás vagy a vezetés fogalmán és értelmezésén. Az esetek többségében ezt a rendelkezésre álló idő, időtartam sem teszi lehetővé. Tehát létrejön olyan permanens bizonytalansági tényező, amely negatív kihatással lehet a végrehajtás minőségére és eredményességére. A törvényjavaslat jelenlegi 10 fejezetét bővíteni kellene mintegy 15 fejezetre, s ezzel egy időben csökkenteni kellene a paragrafusok számát, különösen azokban az esetekben, ahol értelemszerűen az adott paragrafus alacsonyabb jogszabállyal kiváltható, valamint előre látható, hogy előbb-utóbb változásra szorul, s elegendő csupán egy utalás rögzítése, megemlítése. A fejezetek bővítése, valamint a paragrafusok csökkentése nem öncélú feladatként jelentkezik, hanem a törvénytervezet áttekinthetősége, kezelhetősége, értelmezhetősége, illetve az összfelépítés logikai rendezése érdekében. (11.40) Ez a munka nagy figyelmet, körültekintést és különféle szakemberek együttműködését igényli, de bizonyíthatóan pozitív hatással jár. Például a II. fejezet a honvédelem irányításával foglalkozik 17 paragrafusban. A fejezet ugyanakkor tartalmazza az irányításban részt vevő szervezeteket, az irányításban részt vevő személyeket, az irányításban résztvevők feladatait. A felsorolások rendkívül hézagosak, felületesen összeállítottak, helyenként ellentmondóak és nem egyértelműek. Rögtön az elején a 6. �-ban a köztársasági elnök funkcióiból kimaradt egy sor alpont, amely a békeidő feladataira, jogosultságára vonatkozik. Mivel a II. fejezet 4. � (1) pontja a honvédelem s ezen belül a fegyveres erők irányításának kérdéseivel a békeidőre vonatkozva foglalkozik, a rendkívüli állapot időszakának irányításával pedig a IX. fejezet, így a hatáskörök, jogkörök, feladatok és felelősségek elmosódnak, vagy tetszés szerint értelmezhetők. A IX. fejezetben például a köztársasági elnök helyettesítéséről van említés, és csupán jóindulatú értelmezésként fogható fel személye a Honvédelmi Tanács elnökeként. Nem teljesen tisztázott a törvényjavaslatban a honvédelmi miniszter, a honvédség parancsnoka és a vezérkari főnök jogállása. Bizonyos értelemben tisztázatlan a vezérkari főnök és a határőrség országos parancsnoka közti kapcsolat is. A 24. � (3) pontja értelmében ugyanis a honvédelmi egységek egyes feladataira való felkészítésnek követelményeit a honvédség vezérkari főnöke határozza meg, a követelmények teljesítését pedig a honvédelmi miniszter által kijelölt "magas rendfokozatú" katona folyamatosan ellenőrzi. Ilyen törvény, illetve ilyen rendelkezés példátlan két fegyveres testület között, súrlódásokra és hézagokra ad lehetőséget. Ez is indokolja, hogy a határőrség határvédelmi egységei a honvédséghez tartozzanak. Váratlan mozgósítási gyakorlat - 28. � (3) pontja - azért nem lehetséges, mivel a beállításokról éves terv készül és jóváhagyásra kerül. A törvényjavaslathoz tartozó részletes indoklás túlságosan terjengős. Azt igazolja, hogy a törvényjavaslathoz külön útmutató szükséges, mert az egyes pontokat vagy paragrafusokat csak kiegészítő magyarázatokkal lehet értelmezni. Például a 7., 8. �-hoz kapcsolódó (3) bekezdés végén a magyarázó rész foglalkozik és kitér az ország légterének szándékos (?) megsértése esetén teendő tevékenységekre, a nagyobb légikötelékek számszaki meghatározására s annak kifejlesztésére, hogy az utóbbi esetben már a légvédelem alkalmazása szükséges. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez a fejezetrész játék a szavakkal, hiszen egy gép esetén is a légvédelemhez tartozó erők alkalmazására kerül sor, hiszen a felderítő eszközök, célkövető eszközök akkor is a légvédelemhez tartoznak, ha egy gép elleni akcióról vagy például 10 elleni akcióról van szó. Az meg csak a teljesen laikusoknak szól, hogy figyelembe kell venni a korszerű légi támadóeszközök földközeli repülési magasságát és nagy sebességét, a felderítés, az elektronikus zavarás lehetőségét, mivel nagy magasságból is lehet váratlanul támadni, helikopterekkel kis sebességgel is lehet váratlanul támadni. Az elektronikus zavarás alkalmazásának kérdése nem illik bele a paragrafus indoklásába, mert egy hasonló tevékenységgel végrehajtott váratlan támadás már olyan tervezést és előkészítést igényel, amely túlnő a váratlansági tényezőn, hiszen például az aktív vagy passzív zavarási lehetőségek jóval a harctevékenység megkezdése előtt kezdetüket veszik. Lásd az öbölháborút, ahol a szövetségesek a légicsapás megindítása előtt órákkal megkezdték a felderítő, híradó és tűzvezető eszközök zavarását. Összességében - megítélésem szerint - az anyag elfogadható alapul szolgálhat egy jól kidolgozandó honvédelmi törvényhez, de mivel számos hibát tartalmaz, ezért célszerű lenne átdolgozni, bevonva az interdiszciplináris tudományterületeket átfogni képes szakembereket is. A részletkérdésekről a részletes vitában kívánok szólni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a balközépen.)