Géczi József Alajos (MSZP)
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Egyrészt a miniszter úrtól én nem vontam meg ezt a jogát, hogy 30 nappal később válaszoljon, másrészt ennek az interpellációnak azért van előtörténete. Ugyanezt az interpellációt - vagy legalábbis hasonló témában - én már tavasszal is beadtam, és arra is voltam kíváncsi, hogy változott-e azóta a miniszter úr álláspontja ebben a kérdésben, másrészt pedig a felvezető szöveg eltérése - gondolom - belefér a Házszabályba. Itt a kérdésekről van szó, valóban a kérdéseknél, a megfogalmazásnál voltak eltérések, de voltaképpen ugyanarra a kérdésre kérdeztem rá három mondatban, és mind a három akörül mozgott, hogy az átalakult szövetkezetekhez mi a kormányzat viszonya, másrészt mi a viszonya azokhoz a kistermelőkhöz, kistulajdonosokhoz, akik a szétesett szövetkezetek helyén magukban vannak, hogy ezek újra valamilyen integrátort találjanak, és egyáltalán elinduljanak valami felé, mert legtöbbjüknek eszközük sincsen arra, hogy a földjüket megműveljék. Hogyan támogatja tehát a kormányzat ezeknek az embereknek az összefogását - és nem is akarom kimondani - a szövetkezését, mert most nagyon sokféle más társulás, integráció is elképzelhető. Én azt gondolom, hogy miniszter úrnak módjában volt válaszolni, ezt meg is tette. A szövetkezeteknek a problémája olyannyira közismert, és olyannyira itt van előttünk, hogy itt a kérdéseknek az abszolút egyformasága nem hiszem, hogy feltétel lenne egy tartalmi válasz adásához. A másik, amit szeretnék mondani, hogy a termelő típusú szövetkezetekhez való viszonynál kettős félreértés volt a miniszter úr és a kormányzat részéről, legalábbis tavasz óta ezt lehet tapasztalni. Egyrészt ezeket az átalakult szövetkezeteket termelő típusú szövetkezeteknek tartják, holott ha megnéznénk, ezek tevékenységének a döntő többsége már szolgáltatás és valamilyen közvetítő munka. Azt hiszem, az lenne az egyik feladata a kormányzatnak, hogy nem azt mondani ezeknek a szövetkezeteknek, hogy egyébként nektek nincsen jövőtök, hanem erősíteni azt a tendenciát, hogy ezek a szövetkezetek valóban korszerű, szolgáltató típusú szövetkezetekké váljanak. A miniszter úr tavasszal megüzente, hogy ezeknek a szövetkezeteknek nincs jövője, és azt hiszem, ha egy miniszter ilyent mond, az beláthatatlan hatással jár kint a társadalomban. Mivelhogy a szövetkezetek jelentős részénél a bejegyzés még mindig nem történt meg, ezért esélyegyenlőségről azért sem lehet beszélni, mert ezek a szövetkezetek egyszerűen lebegnek. Végül pedig azzal fejezném be, engem már voltaképpen - bevallom őszintén - nem is annyira az átalakult szövetkezetek sorsa érdekel - bár természetesen az is nagyon érdekel -, de úgy látom, hogy ezek a folyamatok már visszafordíthatatlanok, és ezeknek a szövetkezeteknek a nagyobbik része néhány éven belül ilyen állami hozzáállás mellett fel fog bomlani. Engem már az érdekel, hogy milyen új típusú integrációval lehetne azt a sok kistulajdonost segíteni abban, hogy elinduljon a gazdálkodásban, és itt a döntő kérdés már az, hogy ez hogyan hat majd a falura, hiszen ha ezeknek az embereknek nem lesz ott egzisztenciájuk, akkor bizony foghatják a vándorbotjukat. Mindezekre tekintettel engem a miniszter úr válasza ebben a kérdésben nem elégített ki, és ezért a válaszát nem tudom elfogadni. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.)