Nagy András (SZDSZ)

1993. október 25.

NAGY ANDRÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Egy 1990-es kereskedelmi miniszteri rendelet - amely az üzletek működéséről szól - vonatkozó paragrafusa a következőket tartalmazza: ha az üzlet bejáratától számított 200 méteres körzetben alsó- és középfokú oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint gyermekintézmény működik, akkor - ide nem értve a melegkonyhás vendéglátó-ipari üzleteket - kimért szeszes ital forgalmazása tilos. Hangsúlyoznom kell, hogy a rendelet szellemiségével és céljával alapvetően, azt hiszem, mindenki egyetért: ifjúságvédelmi és egyéb szempontokból rendkívül fontos. Ugyanakkor a rendelet a gyakorlati életben problémákat okoz. Azok az üzletek tudniillik, az ilyen jellegű üzletek, amelyek működtek már korábban, e rendelet értelmében nem működhetnek, vagy pedig több millió forintos beruházásra vannak kötelezve. Azoknak az üzleteknek a tevékenysége, amelyek 1990 után is jogszerűen működtek, de utólag épült melléjük ifjúsági, oktatási vagy egészségügyi intézet vagy intézmény, jogellenessé vált, és nem működhetnek tovább. Mindezt csak azért mondtam el, mert - még egyszer hangsúlyozva, hogy a rendelet szelleme megfelelő - úgy gondolom, helyes lenne továbbgondolni ezt, és lehetőség szerint valamilyen egyedi elbírálási jogkört adni a helyi önkormányzatoknak. Mire alapozom mindezt? Egyetlenegy város: Baja város településszerkezetét néztem át ilyen szempontból, és azt láttam, hogy a városi belterületek több mint 70%-ában nem működhetnek jogszerűen italkimérést szolgáló üzletek, az iskolák, illetve egészségügyi intézmények sűrűsége miatt - ami alapvetően jó. Ebből következően csak egyetlen kérdésem van, államtitkár úr: van-e akadálya annak, hogy az önkormányzat saját hatáskörében intézkedhessen a fent említett problémában, és adott esetben egyedi felmentést adhasson vagy pedig egyedi elbírálás szempontjai szerint adjon működési engedélyt? Várom válaszát. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)