Szigethy István (SZDSZ)

1993. október 31.

DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai délután is bizonyította, hogy ezzel a költségvetéssel valami nagyon nagy baj van, hogy az Országgyűlés csak így tudja tárgyalni. Nagyon örülök, hogy Becker Pál képviselő úr időközben átült az államtitkári székébe, mert így kicsit szimbolizálta is azt, hogy milyen abszurd helyzetbe került a Parlament a jelenlegi helyzetben. A költségvetési törvénynek kimondottan a közjogi vonatkozásairól, hadd ne mondjam: a közjogi abszurdumairól szeretnék most beszélni, ezért iratkoztam most föl, és a Szabad Demokraták Szövetségének a többi képviselője a mai vitából ezért lépett vissza. Nem tudunk miről tárgyalni. A Házszabály 28. � (2) bekezdése értelmében a javaslatokat, az önálló indítványokat indokolással együtt írásban legalább 30 nappal az ülés előtt az Országgyűlés elnökénél kell benyújtani. Sürgős tárgyalás esetén a javaslatot a sürgősség kérésével egyidejűleg kell benyújtani. Valóban, az Országgyűlés kapott egy írásbeli előterjesztést, de a miniszteri expozéban elhangzott, hogy az már elavult, mintegy 100 milliárd forinttal nagyobb a várható költségvetési hiány. Ennek megfelelő kormányelőterjesztés nincs. Az államháztartási törvény tartalmazza, hogy a költségvetést a Kormánynak kell az Országgyűlés elé terjesztenie. Természetesen az államháztartási törvény nem tartalmazza azt az abszurd lehetőséget, hogy a költségvetés előterjesztését nem lehet kiadni gebinbe. Ilyen nincs. Mi történt? Az elmúlt hét elején Szabó Iván pénzügyminiszter a televízióban még arról nyilatkozott, hogy képviselői jogával élve képviselői módosító indítványt fog előterjeszteni a Szabó Iván pénzügyminiszter által előterjesztett költségvetési törvényjavaslathoz. Nem akarok ennek az abszurditásával foglalkozni, hogy ugyanaz az ember hogyan adhat be módosító indítványt a saját maga által előterjesztett törvényjavaslathoz. Valószínűleg ennek az abszurditását érezte is, hiszen végül is nem ő, hanem a minisztérium politikai államtitkára terjesztett elő egy módosítási javaslatcsomagot. Nos, jogilag előterjesztheti-e? Igen, előterjesztheti, hiszen ő is képviselő, és a képviselőt megilleti a módosító indítvány előterjesztésének a joga. De miért terjesztheti elő? Miért nem tiltja valami? Azért, mert ismételten a Kormány egyik legsúlyosabb közjogi mulasztásának a csapdájába estünk. Miről van szó? Az Alkotmány 39. � (2) bekezdése értelmében: "A Kormány tagjai a Kormánynak és az Országgyűlésnek felelősek, tevékenységükről kötelesek a Kormánynak és az Országgyűlésnek beszámolni." Most jön a lényeg: "A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásának módját törvény szabályozza." Nos, megszületett az államtitkári törvény - nagyon gyorsan - még 1990 májusában. Ennek a törvénynek az indokolása tartalmazta, hogy rövidesen a Kormány a Parlament elé terjeszti a miniszteri jogállásról és a felelősségről szóló törvényjavaslatot is. Itt vagyunk a ciklus végén, 1993 novemberében, és se híre, se hamva ennek a törvényjavaslatnak. Magyarországon az a képtelen közjogi helyzet állt elő, hogy a miniszterek jogállását, felelősségét jogszabály nem szabályozza. Miért nem szabályozza? Azért nem szabályozza, mert a Kormány nem vett annyi fáradságot, hogy ezt az alapvetően fontos kérdést 1993 végéig előterjessze. Ebből a joghézagból nem lehet levonni azt a közjogi következtetést, hogy ha már nincs szabályozva a miniszteri jogállás és a miniszteri felelősség, abban az esetben a miniszter vagy az államtitkár képviselőként azt tehet, amit akar. Abszolút ellentmondás van abban a helyzetben, bármelyik normális demokráciában képtelenségnek tűnne, hogy egy miniszter vagy egy politikai államtitkár a saját kormányának a javaslatával szemben terjesztene elő módosító indítványt. Jogában áll, mondjon le, lépjen ki a Kormányból, előterjesztheti. Az megint másik kérdés, hogy ezen is vita volt korábban, hogy kormánypárti képviselő mennyiben terjeszthet elő, mennyiben nem terjeszthet elő ilyen indítványt, ebben is megoszlottak a vélemények, de ez sokkal súlyosabb. A Kormány a döntéseit testületileg hozza, a Kormány tagja nem terjeszthet elő a Kormánynyal szemben ellentétes indítványt akkor sem, hogyha ezt tételes jogszabály nem tiltja. Ez az egyik kérdés. A másik kérdés, ami ehhez kapcsolódik. A költségvetési módosítás mintegy 100 milliárd forint nagyságrendű - óriási pénz. Soós Károly Attila nemrégiben arról beszélt, hogy 1990 nyarán még azért terjesztett elő a Kormány módosító javaslatot az adótörvényekhez, hogy az IMF által megkívánt 10 milliárd forintos hiányt ne lépjük túl. (17.00) Most ez az elegáns gesztussal előterjesztett plusz 100 milliárd forint ennek a tízszerese. S ezt elő lehet terjeszteni anélkül, hogy a Kormány ezért felelősséget vállalna. Közjogi képtelenség az, hogy a Kormány nem terjeszt elő olyan törvényjavaslatot, amelyben előterjesztené azt, hogy ennyi a várható költségvetési hiány, és ennek megfelelően kellene a költségvetést a Kormányt támogató erőknek megszavazniuk. Nincs ilyen. A költségvetési törvény nem erről szól. Most tehát van egy olyan helyzet, hogy van egy Kormányhoz tartozó politikai államtitkár által előterjesztett csomag, amely formálisan képviselői indítvány. Tartalmában ugyan a Kormány javaslata minden valószínűség szerint, bár ezt senki nem tudja, hiszen a Kormány erről hivatalosan nem nyilatkozott. Nem azt mondta, hogy ez az én előterjesztésem. Fölvetődik az a kérdés: ezért ki felel? 100 milliárd forint óriási pénz. Ezért áthárítható-e a Kormánynak a költségvetés-előterjesztési kormányzati felelőssége a Parlamentre? Mert most egy parlamenti képviselő terjesztette elő ezt a javaslatot. Politikailag a Kormány mondhatja akár azt is, hogy mossa ezért a kezeit. Képtelenség. Tehát ebben az egész helyzetben a mostani állapot az, hogy van egy olyan előterjesztett költségvetési törvényjavaslat, amely valóban írásban elő lett terjesztve, amelyről már az expozékor, tehát a vita megindításakor a miniszter azt mondja, hogy elavult, ehelyett semmiféle új kormány-előterjesztés nincs. Hanem ehelyett van egy olyan, Kormányhoz tartozó politikai államtitkár által előterjesztett költségvetési indítvány, módosítási indítvány, amely ezt a költségvetési előterjesztést teljes egészében megváltoztatja. Azt hiszem, a jelenlegi helyzetben lehet jogszabályok szavaira hivatkozni, lehet hivatkozni arra, hogy a miniszteri jogállás nincs szabályozva Magyarországon. Óriási baj, hogy nincs szabályozva Magyarországon. Azt hiszem, ezzel egyedül állunk Európában, talán a világon is. Egy ilyen helyzetben erre a joghézagra hivatkozni, hogy nincs, ami tételesen tiltaná, hogy a képviselőként is tevékenykedő miniszter vagy politikai államtitkár ne terjesszen elő politikailag abszurd módosítási indítványt a saját Kormányának az előterjesztéséhez - jelenleg nincs miről tárgyalnunk éppen ezért. A Kormány addig, amíg nem vállalja a felelősséget testületi döntésével, nem egy államtitkárának a módosító indítványával ezért a 100 milliárd forintért, amellyel meg kívánja növelni a költségvetés várható hiányát, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy bármiről is tárgyalni tudjunk, mert nincs előterjesztett költségvetési javaslat. A pénzügyminiszter az előterjesztettről saját maga kijelentette, hogy ez nem az. Ebben az esetben pedig azt hiszem, teljes egészében érthető az ellenzéki képviselőknek az a következetes magatartása, amelyet ma is itt tanúsítottak: erről a törvényjavaslatról, amely nincs előterjesztve, nem lehet vitatkozni. Köszönöm szépen. (Taps.)