Kapitány Ferenc (EKgP)

1993. október 31.

KAPITÁNY FERENC (Kisgazda): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Bevezetőben egész röviden a bizottsági egyeztetések során szerzett tapasztalatok közül azokról szeretnék említést tenni, amelyek befolyással lehetnek a törvény elfogadásának, valamint a pénztárforgalom fejlődésének további sorsára. A tisztelt Ház előtt álló, az előterjesztő által is támogatott, a módosító javaslatokban megfogalmazott törvényszöveg a lényeges állításait tekintve nem különbözik attól a szövegtől, amelyet a Kormány majd egy éve elfogadott és a tisztelt Ház elé terjesztett. A szöveg jobb, mint az előterjesztés, de a változtatás messze nem olyan mértékű, ami indokolná azt a majd egyéves késleltetést, amit a törvénytervezet a bizottsági viták során szenvedett. Azt is tudjuk, hogy amíg az üzleti biztosítók és tanácsadó cégek szakemberei és a módosításokat beterjesztők a módosító javaslatok tömegének elkészítése során a törvénytervezet szövegét, ismétlem, lényegi változtatás nélkül átfogalmazták és a Kormány képviselőivel hosszasan megvitatták, addig képviselőtársaim tapasztalhatták, hogy választókörzeteikben az üzleti biztosítók tömegesen kötöttek nyugdíjszolgáltatásra szerződéseket. (18.40) A törvénytervezetnek ez az elhúzódó vitája megfosztotta választópolgáraink jelentős részét attól a lehetőségtől, hogy mérlegeljék: az üzleti szférában vagy a tágabb értelemben vett közhasznú, úgynevezett nonprofit szférában előnyösebb számukra öregkorukról gondoskodni. Az általános vita során hozzászólásomban előadtam, hogy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakra vonatkozó törvény jó néhány más törvénnyel igen szorosan összefügg. Kifejtettem, hogy ezeket az összefüggő törvényeket egyszerre tárgyalni nem lehet, de összehangolásukról gondoskodni kell abban a sorrendben, ahogy a Parlament elé kerülnek. Többek között az adótörvények, a polgári törvénykönyvek közhasznú szervezetek működésével foglalkozó módosítása, a társadalombiztosításról szóló törvény, az egészségügyi törvények, a befektetési alapokról szóló törvény, a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény, valamint a biztosítási törvény együttes alkalmazása dönti majd el az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak sikeres működését. E törvények legtöbbjének meghozatala során messzemenően figyelembe vettük, illetve figyelembe vesszük a fejlett országok törvénykezését, így törvényeink sok szempontból hasonlítanak az európai országok törvényeire, amelyeket volt módunk tanulmányozni Brüsszelben az Európa Parlament biztosításfelügyeleti hivatalának jóvoltából. Amennyiben az alkalmazásuk sem tér majd el az európai országok gyakorlatától, ez azt jelentené, hogy mindazok az üzleti cégek, amelyeknek szakemberei részt vettek a törvényszövegek megfogalmazásában, nem vehetnek néhány évig részt olyan üzleti tevékenységben, ami a pénztárak alapításával és működtetésével kapcsolatos. Ellenkező esetben a cégeket és a velük szerződéses kapcsolatba kerülő pénztárakat egy harmadik fél tisztességtelen piaci magatartásra, tisztességtelen előnyszerzésre hivatkozva megtámadhatja, és ezek a perek olyan permanens zavarok forrásává válhatnak, ami tovább nehezítené a pénztárforgalom beindítását, másrészről lehetőséget adna az ebben érdekelt cégeknek a törvényalkotás során tapasztalható, a pénztárak kifejlődését akadályozó magatartás folytatására. A törvénytervezet bizottsági vitája többnyire a pénzügyi kérdésekre, ezen belül is a nyugdíjalapokra koncentrálódott. Ahogy ezt az általános vitában előre jeleztem, a bizottsági vita során arra törekedtem, hogy a pénztárak alapítását ne nehezítse a felügyelet túlméretezett adminisztrációja, ne sikkadjanak el szociális szempontok, a törvény vegye figyelembe az egészségpénztárak sajátosságait. A módosító javaslatainkat a Kormány képviselőivel megvitattuk, és sikerült kielégítő kompromisszumot találni. A köztünk létrejött megegyezést a további viták során képviselték, és ezek beépültek a később beterjesztett csatlakozó módosító javaslatokba. E tárgyalásokkal és eredményükkel elégedettek vagyunk, sikerült az általános vitában megfogalmazott céljainkat érvényesíteni annak ellenére, hogy az általunk beterjesztett módosító javaslatok jelentős részét a vita során formálisan visszavontuk az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében. Azt tartjuk, hogy nem az a fontos, hogy kinek a neve alatt kerül beterjesztésre, hanem az, hogy milyen jobbítást végez az eredeti törvényjavaslaton. Úgy a fent említett kompromisszumok az alábbi, Szarvas Béla képviselő és a Kormány által egyeztetett csatlakozó módosító indítványokban nyertek megfogalmazást. Szabó Lajos képviselőtársammal együtt ezeket nyújtottam be. A 9554-es számú módosító javaslatunkkal azt akartuk elérni, hogy ne a pénztáralapítás, hanem az egyes tevékenységek legyenek engedélyhez kötve. Ezzel az egyszerűbb működésű pénztárak alapítási folyamatát szerettük volna leegyszerűsíteni. A kompromisszum eredményeként a Szarvas Béla által beterjesztett csatlakozó módosító indítvány egyszerűsített engedélyezési eljárást javasol az egészségpénztárak esetére, ezért a mi módosító javaslatunkat vissza is vontuk. Két módosító javaslatunk célja a törvénytervezetben az alapok kezelésével kapcsolatos ellentmondások feloldása volt. A javaslatunknak megfelelő szöveg került a 12916-os és a 12937-es számú csatlakozó módosító javaslatokba, amely szöveg feloldja az általunk is jelzett ellentmondásokat. A 9556-os számú módosító javaslatunkkal a pénztárak szabadságát hangsúlyoztuk az ügyvezető kiválasztásában. Céljainknak megfelelően a módosító javaslat, amely az ügyvezető kinevezése esetén engedélyezési, bejelentési kötelezettséget javasol, megszületett. 9558-as számú módosító javaslatunk azt célozta, hogy a pénztártagok, kérésükre, mindenkor kaphassanak tájékoztatást számláik állásáról. A 12916-os számú csatlakozó módosító javaslat ezt tartalmazza. 9560-as számú módosító javaslatunkkal elő szeretnénk segíteni, hogy a felügyelet vezetőinek kiválasztásánál szakmai szempontok érvényesüljenek. Javasoltuk, hogy e vezetőket a pénzügyminiszter pályázat útján jelölje ki. Javaslatunknak megfelel Grezsa Ferenc képviselőtársunk csatlakozó módosító javaslata. 9561-es számú módosító javaslatunk arra vonatkozott, hogy a pénztár alkalmazottjai számára ne írjanak elő olyan speciális társadalombiztosítási végzettséget, ami nem felel meg a pénztár működtetéséből származó követelményeknek. Alapgondolat ebben az, hogy ilyen oktatás Magyarországon nem is folyik. Javaslatunknak megfelelően a törvénytervezetből az említett előírás kimaradt. A pénztármozgalom gyors felfuttatása és a pénzügyi szempontok mellett az emberi tényezők hangsúlyozása érdekében kérem a felsorolt, általunk is kezdeményezett csatlakozó módosító javaslatok elfogadását. A törvény megszületésének esetleges késleltetése nem szolgálja társadalmunk érdekeit. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Kisgazdák padsoraiban.) (Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)