Ómolnár Miklós (EKgP)
ÓMOLNÁR MIKLÓS, DR. (Kisgazda) Mindenekelõtt köszönöm a lehetõséget. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A demokrácia alapvetõ ismérve a törvények uralma mellett a politika kiszámíthatósága, az azonos mérce, mellyel mindenekelõtt a kormányzati politika megítéli az eseményeket.
Körülbelül két esztendeje annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének újrajelölésére nyilvánvalóan azért nem került sor, mert politikailag minõsített cselekedetre szánta el magát. Aláírását adta egy polgári kezdeményezéshez, mely közvetve ugyan, de mégiscsak bírálta a Kormányt.
Másfél éve már annak is, hogy az Országgyûlés elfogadta a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvényt, melynek bevezetõ szövege többszörösen is hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy a közügyeket pártpolitika-semleges, pártatlan tisztviselõk intézzék. Nem szükséges részletezni, mennyire fontos ez a politikai semlegesség nemcsak a köztisztviselõk, de minden döntési helyzetben lévõ közalkalmazott számára is. Képzeljük csak el, miféle világ lenne az, amelyben a köztisztviselõk és közalkalmazottak pártpolitikai elkötelezettségüket nyíltan hangoztatva hoznának köztudomásúan politikailag elfogult döntéseket. Mindezt azért tartottam fontosnak elõrebocsátani, mert úgy vélem, hogy a demokrácia egy nagyon fontos, kikezdhetetlen alapelvérõl van szó.
Tisztelt képviselõtársaim! Magyarország egy fontos beosztású közalkalmazottja az elmúlt hetek során egyértelmûen politikai szerepet vállalt. Pártgyûlések szónokaként lép fel, mikor is például bírálja a Kormányt, következetlennek nevezve annak politikáját, sõt azt állítva, hogy a Kormány nem rendelkezett a rendszerváltás forgatókönyvével. E magas beosztású közalkalmazott a vele vitában állókat politikai alapon minõsíti, egyszerûen csak nemzetárulónak bélyegezve õket.
Kérem, lehet e nézetekkel vitába szállni vagy azonosulni. Egy bizonyos, hogy véleményem szerint egy magas beosztású közhivatalnok politikai gyûlések szószékérõl mindezt nem engedheti meg magának. Vagy ha megengedi, akkor elveszíti politikai ártatlanságát. Súlyosan elfogultnak tekinthetõ innentõl kezdve. E perctõl kezdve nem lehet képes megfelelni a közhivatalnoki tevékenység pártpolitika-semlegességéhez fûzõdõ kívánalomnak.
Sokszorosan így van ez, ha az illetõ egy közszolgálati rádiót vezet, mint Csúcs László, a Magyar Rádió elnöki jogokat gyakorló alelnöke teszi, aki miatt mindezt kényszerültem itt elmondani. (Közbekiáltás a jobb oldalról: Na, na!)
Csúcs László az elmúlt napokban egyértelmûen politikai szerepet vállalt, pártpolitikusként nyilvánult meg, sõt az egyik gyûlésen a legnagyobb kormányzópárt elnökét megnevezve politikai segítséget kért.
A demokrácia egy fontos alapelvébõl kiindulva, véleményem szerint, akkor járt volna el következetesen, ha már politikai szerepvállalása elõtt lemondott volna tisztérõl. Mivel erre nem került sor, talán még nem lenne késõ, ha néhány órán belül ezt megcselekedné. Ha erre nem kerül sor, akkor viszont a Kormánynak kellene kezdeményeznie a felmentését, az egykori Surányi-ügy logikájából egyértelmûen ez következne. Köszönöm a figyelmet! (Taps a bal oldalon.)