Petrenkó János (független)

1993. november 14.

PETRENKÓ JÁNOS (független) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A villamosenergia-törvény megalkotása fontos feladat. Épp ezért azt úgy kell megalkotni, hogy a piaci viszonyok érvényesülését biztosítsa.

Ez a törvénytervezetben nem történik meg, az döntõen az áramszolgáltatással foglalkozik.

A gázszolgáltatási törvényhez hasonló módon a tervezet egyes részei részletesen, néha talán túl részletesen kidolgozottak, más részei viszont kidolgozatlanok, felületesek és néha ellentmondásosak. A privatizációt csak nyomokban lehet megtalálni, és nagyon kidolgozatlan a vállalkozói érdekeltséggel foglalkozó része.

A javaslat a fogyasztói érdekek védelmét, a gázenergiához hasonlóan, a létrehozandó Magyar Energiahivatal keretein belül kívánja megoldani. Mivel ennek ellátását a leírtak alapján nem látjuk biztosítottnak, fontosnak tartjuk, hogy a fogyasztói érdekvédelem szervezeti kereteinek pontos és konkrét meghatározását, valamint a személyi feltételek biztosítását vegyék figyelembe.

A törvényjavaslatban a villamosenergia-termelés, -elosztás, -szállítás részterületeit markánsabban külön kell választani, és ezek kapcsolatrendszerét pontosabban, részletesebben kidolgozott szabályokkal kell megteremteni.

A javaslat legnagyobb hiányossága és feltétlenül pótlandó része az árszabályozás és az árképzés kérdésköre, amelynek rendezése a termelõk, szolgáltatók, befektetõk és a fogyasztók szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen. Ahol a monopolhelyzet miatt nincs versenyár, ott az árat szigorúan ellenõrizni és elemezni kell, amibe a fogyasztói érdekképviseleteket is okvetlenül be kell vonni.

Megkérdõjelezhetõ annak a jogossága, hogy már a 200 megawatt feletti erõmû létesítése döntését is kormányhatáskörbe utalja, miáltal ez nehézkesebbé és bürokratikusabbá váló intézkedési folyamat lesz.

Ugyanilyen jelentõségû kérdéskörök a hálózatfejlesztési hozzájárulás, illetve ennek ellensúlyozása. Éppen ezért kívánatos lenne a törvényjavaslatok között ennek a megnyugtató rendezése.

A törvényjavaslatból hiányzik az áramszolgáltatás minõsége, a termékfelelõsség rögzítése. A villamosenergia-szolgáltatás minõségének paramétereit, a gázszolgáltatásnál javasolthoz hasonlóan, a szolgáltatások körébe kellene vonni.

Szintén a törvénybe kellene vonni a korlátozás és szüneteltetés feltételeit is, mivel egy jelentõsebb korlátozás vagy szüneteltetés esetén az ezek következményeit elszenvedõ vállalkozások szélsõ esetben több száz millió forintos kárt is szenvedhetnek anélkül, hogy ezt bármi módon, akár a tarifás engedmények formájában, feléjük kompenzálnák.

Véleményünk szerint a törvényjavaslat fontosságára való tekintettel részletesebben kellene foglalkozni a hõenergia-termeléssel és a távhõellátással is.

A villamos energiáról szóló törvénytervezet az energiakoncepcióban megfogalmazott takarékossági elvek ellenére nem teremti meg még a kereteit sem a gazdaságilag fejlett országokban már jól bevált fogyasztói érdekbefolyásolási rendszer alkalmazásának.

Szintén rendelkeznie kell a törvénynek a lekötési tarifarendszer témakörében is, amely a különbözõ vállalalkozások mûködõképességét, eredményességét alapvetõen befolyásolja. Példaként megemlítenék két céget, amelyeket szeretnék itt megnevezni. Egyiknek a magam cégét vettem, e közepes vállalkozásnak 25-30 millió forint lekötési díjat kell fizetnie, míg a Tiszai Vegyi Kombinátnál 400-450 millió forintot kell fizetni anélkül, hogy egyetlen kilowattóra energiát is elfogyasztanának. Azt hiszem, hogy nem kell azt magyarázni, hogy ezzel a rendszerrel hogy lehet a magyar ipart gyakorlatilag versenyhelyzetben tartani.

Végezetül megemlítem, hogy etikátlan, megmagyarázhatatlan az 55. § (2) bekezdése, amely a villamos erõmûvek bezárásával, elbontásával kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségek teljesítését, garanciális költségeit a fogyasztókra akarja hárítani.

(17.00)

Ezekkel a kérdésekkel a környezetvédelmi törvényben kell foglalkozni. Kérem, támogassák hozzászólásomat. (Taps.)