Szabó Lajos (MDF)
SZABÓ LAJOS, DR. (Kisgazda) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Két közérdekû dolgot szeretnék megemlíteni. Az elsõ a földadó aktuális problémája.
Az újságokban, legalábbis a Csongrád megyei lapokban az APEH egy felhívást tett közzé, hogy azok a földhasználók - és ebbe beleértve az ideiglenes földhasználókat a kárpótlásra jogosultak közül - november 15-ig fizethetik pótlékmentesen, büntetésmentesen a földadót. Ez rendkívüli módon megdöbbentette az ideiglenes földhasználókat.
Egy évvel ezelõtt sikerült a magyar Országgyûlésben olyan törvényt elfogadtatni, amelyik lehetõvé tette, hogy azok a kárpótlásra jogosultak, akik nem a saját hibájuk miatt, hanem a kárpótlási törvény végrehajtásának az elhúzódása miatt nem jutottak hozzá a földtulajdonukhoz, nem tudtak földet vásárolni, azok jogosultak a kárpótlási földalap terhére ideiglenes földhasználatot vállalni olyan esetben, amikor a földet egyébként használó termelõszövetkezet a földhasználati jogáról lemond. Az ideiglenes használatot vállalók ezzel együtt jelentõs kockázatot is vállaltak, nemcsak a gazdálkodás kockázatát, hanem azt a kockázatot is, hogy vajon az a föld, amibe õk munkát fektetnek bele, ami az esetek egy jelentõs részében egyébként parlagon maradt volna, az az árverés során az õ végleges tulajdonukba kerül-e vagy nem.
Ezért nagyon méltánytalannak tartom - a mi frakciónk annak tartja, és annak tartják az ilyen ideiglenes földhasználók is -, hogy most õnekik földadót kell fizetni az 1993-as évi földhasználat után, szemben azokkal, akiknek a szerencse úgy kedvezett, hogy a kárpótlási jegyüket hamarabb megkapták, vagy a kárpótlási hivatal korábban tudta az általuk kijelölt földre vagy kiszemelt földre az árverést megtartani.
Én kérném a pénzügyminiszter urat - miután a beosztottjai szerint ez az adótétel teljesen jelentéktelen az államháztartásban -, hogy nyugtassa meg az ideiglenes földhasználókat, akik jutalmat érdemelnének, nem büntetést. Ha legalább a tavasszal közöltük volna velük, hogy: "hé, emberek, vigyázzanak, mert itt adót is kell majd fizetni a földhasználat után", akkor ennek tudatában vállalták volna ezt a kötelezettséget; de abban a tudatban vállalták, hogy - mint kárpótlásra jogosultak - három évig adómentességet élveznek. Ezért kérném a pénzügyminiszter urat, hogy intézkedjen ebben a kérdésben lehetõleg úgy, hogy ne kelljen az ideiglenes földhasználóknak adót fizetni, ugyanis Kádár Béla miniszter úr naponta mondja, hogy hiányzik az exportárualap. Ezek az emberek pedig bizony segítenek abban, hogy több legyen ennek a mezõgazdaságnak az exportra elõállított terméke.
A másik, amit röviden szeretnék említeni, a földárverésekkel kapcsolatos problémák. Nagyon szomorúan tapasztalom, hogy olyan módon megnõtt a föld iránti igény, hogy a kárpótlásra jogosultak egy-egy árverésen az eredeti szándékuknak sokszor csak a negyed-ötöd részét tudják megvásárolni. Én magam is így jártam, amikor a családi örökséget szerettem volna visszavásárolni. Ez tulajdonképpen azért nagy baj, mert az általuk megvásárolni kívánt földet - ami, sajnos, egyébként sem nagy darab, amúgy is elaprózódott - négy-öt részletben tudják visszavásárolni. Olyan eseményekrõl tudok beszámolni, hogy 4 méter 60 centi széles és 1010 méter hosszú földparcellát tudott valaki vásárolni egy ilyen árverés során.
(15.10)
Én kérném a Kormányt, hogy nagyon figyeljen föl erre a jelenségre, és minél sürgõsebben tárgyaljuk a földtörvényt, ami lehetõséget ad majd az ilyen földterületek összevonására.
Tavaly ilyenkor a földrendezõ bizottságokkal kapcsolatos törvény elõterjesztésénél próbáltunk tenni egy kísérletet. Sajnos, ez egy kétségbeesett kísérlet volt, hogy a földrendezõ bizottságoknak adott hatáskörrel megelõzzük ezt a problémát. Sajnos, nem találtunk megértésre sem a koalíciós partnereknél, sem az ellenzék képviselõcsoportjainál. Ezért mi nem tudjuk vállalni a felelõsséget, mert, még egyszer hangsúlyozom, mi kísérletet tettünk arra, hogy ezt a problémát megelõzzük. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)