Weszelovszky Zoltán (Fidesz)

1993. november 15.

DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (FIDESZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Mint ismeretes, 1988 őszén az akkori Művelődési Minisztérium az iskolai szintű innováció ösztönzésére létrehozta a közoktatás-fejlesztési alapot. A magyar iskolaügy történetében ekkor fordult elő először az, hogy az oktatásért felelős minisztérium a saját hatáskörében - de nem hivatali módszerekkel - kívánta előmozdítani az oktatásügy korszerűsítését, megújítását. A közoktatás-fejlesztési alap fő célkitűzése volt az oktatási reformfolyamatok alulról jövő kezdeményezéseinek támogatása, az innovációs szigetek szigetvilággá egyesítése és a támogatáselnyerés paternalista módjának szakértői döntésekkel való helyettesítése. A pályázati felhívás 1989-ben a Köznevelés című szakmai folyóiratban jelent meg. A hazai pedagógusok, oktatók és kutatók innovációs aktivitását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a közoktatás-fejlesztési alap működésének első ciklusában, azaz '89 és '91 közötti időszakban összesen 2473 pályázatot nyújtottak be tanítói, tanári munkaközösségek, iskolák, óvodák, megyei pedagógiai intézmények, iskolaszövetségek és egyéni pályázók. A pályázatokat kuratórium bírálta el, és 1283 pályázat támogatására tett javaslatot. A pályázatok támogatásának összege a ciklus időszakában több mint 320 millió forint volt. A benyújtott és támogatott innovációs pályázatok fejlődési trendjéből kitűnik, hogy a közoktatás-fejlesztési alap első három éve a magyar pedagógiai innováció tömegessé válásának olyan korszaka volt, amely lehetővé tette azt, hogy napjainkban az úgynevezett önálló iskola megvalósítása pedagógiailag is igazolható célkitűzés. A közoktatás-fejlesztési alapot az első ciklus időszakában - tehát '89-91 között - a tartalmi nyitottság és a pénzügyi támogatások relatív bősége jellemezte. Feltehetően éppen ezen körülményeknek köszönhető, hogy ez a periódus az extenzív innovációgerjesztés időszakává vált. A szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy meglevő továbbfejlesztés után az alap alkalmas arra, hogy szervesen beépüljön az oktatásügy fejlesztési, korszerűsítési mechanizmusába. Az első ciklus végén a kuratórium javaslatot tesz arra, hogy a prioritások megfogalmazásával a következő szakasz váljék a kívánatos intenzív innovációgerjesztés időszakává. Ehhez képest a közoktatás-fejlesztési alap, mint ahogy a közoktatás fejlesztésének támogatási rendszere is, '92 óta fokozatosan átláthatatlanná vált. Ezért kérdezem a miniszter urat: 1. Mi történt a közoktatás-fejlesztési alappal '92 óta? 2. Milyen módszerrel válogatták ki a támogatásra érdemes pályázatokat? 3. Volt-e kuratóriuma? Ha igen, kik voltak ennek a tagjai? 4. Milyen összegű támogatásban részesültek ezek a pályázatok? Tisztelettel várom válaszát. (Taps az SZDSZ soraiban.)