Várkonyi István (MDF)
VÁRKONYI ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolkoztam - az idő előrehaladottságára való tekintettel -, hogy gyakorlatilag ezt az általános vitában pár perces mondandómat talán a részletes vitában is elmondhatnám, hisz a gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat és a szakképzési törvény összefüggéseiről szeretnék egy pár gondolatot mondani az általánosság vonatkozásában, tekintettel arra, hogy Körösfői László képviselőtársam az ellenzék oldaláról már érintette ezt a kérdést. Ígérem, hogy nagyon rövid leszek. A gazdasági kamarák a Polgári Törvénykönyv legutóbbi módosítása következtében a köztestületek egyik válfaját testesítik majd meg, a gazdasággal összefüggő közfeladatokat látnak majd el. A törvény elfogadása után a gazdaság szereplői által alakított, önkormányzattal rendelkező, az államigazgatás szerveitől elkülönülten működő szervezeti formák, a gazdasági kamarák - mint mindnyájan tudjuk, kereskedelmi és ipar-, agrár-, valamint kézműveskamarák - jönnek létre. A gazdasági kamarák arra hivatottak, hogy önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, az üzleti forgalom biztonságát és a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését, valamint ellássák a gazdaság működésével összefüggően azokat a közigazgatási feladatokat, amelyeket jogszabályok e feladatkörbe utalnak. A leendő kamarák a szakképzéssel kapcsolatosan jelentős feladatokat is ellátnak. Ez különösen azért fontos, mivel jelenleg mintegy 64000 fiatal - az elmúlt tanévben körülbelül 34000 a hagyományos kisiparban, körülbelül 30000 fiatal pedig más vállalkozásokban, kifejezetten kis- és középméretű vállalatokban - vesz részt gyakorlati képzésben, és ez a kör csupán közvetett módon volt eddig szabályozható. E ponton fontos utalni arra, hogy a két törvény összhangja érdekében a szakképzéssel kapcsolatos gazdasági kamarai feladatokat és hatásköröket a szakképzési törvény tartalmazza, a gazdasági kamarai törvény pedig csak utal - külön törvény rendelkezéseiben - erre. Ennek megfelelően a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény tételesen felsorolja a gazdasági kamarák feladatait. Engedjék meg, hogy a törvény szerint utaljak erre, hogy például a gazdasági kamara elláthat - a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján - egyébként miniszteri hatáskörbe utalt feladatokat, például javaslatot tehet szakképesítésre, azok szakmai tantárgyaira, meghatározza a szakképesítés szakmai követelményeit, megbízza a vizsgabizottság elnökeit - és sorolhatnám még. Ez lehetővé teszi, hogy a kamarai rendszer kiépülésével szinkronban a gazdaság közvetlenebb szerepet, hatást gyakoroljon a szakképzés irányítására. E funkció lehetővé teszi a szakmaszerkezet gazdasági igények szerinti megújítását és a szakképzési folyamatok reális értékelését. Meghatározhatja azokat a szakképesítéseket és azoknak a körét, amelyekbe például a mesterképzést folytatható szakmák sorolhatók, a mestervizsgáztatás megszervezését például. (19.50) Részt vesz az Országos Képzési Tanács, valamint a szakmai vizsgabizottságok munkájában. Elősegíti a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodószervezet volt tanulóinak további gyakorlati képzését, amire korábban Körösfői képviselőtársam, valamint most áttételesen Kovács Magda képviselőtársam is utalt. Ez a feladat a szakképzésben érzékelhető gyakorlati oktatással összefüggő feszültségek keretében bővíti a megoldás lehetőségét. Elbírálja a tanulószerződést kötni szándékozó gazdálkodószervezetnél a feltételek meglétét, és azt ellenőrzi, ellátja e körben a gyakorlati képzés felügyeletét, amely most jelen pillanatban egy kicsikét bizonytalan. A tanulószerződés lehetősége a kamarai törvény hatályosulása után válik realitássá, s ezzel egyben ellenőrizhetővé is válik a köztestületek által. Ez az új momentum jelentős lépés lehet az oly gyakran elhangzott, itt, Boros képviselőtársam által is többször interpellációban is idézett feketeszerződések felszámolásának a megszüntetésében. Nyilvántartja a tanulószerződést a gazdálkodószervezeteknél. Ezek csak utalásképpen hangzottak el részemről, hogy milyen fontos a gazdasági kamarák létrejötte a szakképzés szempontjából. A szakképzési törvény a jogbiztonság érdekében úgy rendelkezik, hogy a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzésre első ízben a gazdasági kamarákról szóló törvény hatálybalépését követő tanévben kerülhet sor, a gazdasági kamarákra vonatkozó rendelkezéseit is az új törvény hatálybalépésétől kezdődően kell alkalmazni. Tehát ebből mindnyájan érzékelhetjük, hogy milyen fontos ennek a törvénynek a mielőbbi elfogadása a képzés szempontjából. A kamarai törvény jól illeszkedik a közelmúltban törvényi szinten elfogadott szabályozáshoz. Mivel az állam a koordináció és a szakmai infrastruktúra biztosításával e sokpólusú tevékenység szakmai, tudományos, valamint köztestületi hátterét kívánja megteremteni és egyúttal elősegíteni, hogy az európai integrációba, kvalifikációs rendszerekbe a magyar szakképzés nemzetközi szerződésekkel bekapcsolódhasson. A szakképzésre vonatkozó sajátos állami szabályok, például szakmai irányítás, szakmajegyzék kidolgozása, jóváhagyása, vizsgáztatás, finanszírozás, munkaerő-fejlesztő központok létrehozása és működése esetében a törvények illeszkedése adott, s a piacgazdaság igényei szerint szabályozza a hatásköröket és a felelősséget. Tisztelt képviselőtársaim! Végezetül köszönöm, hogy a gazdasági kamarák és a szakképzési törvény összefüggéseire figyelmet fordítottak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)