Kuncze Gábor (SZDSZ)
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálatosnak tartom, hogy egy külföldi lapban megjelent nyilatkozat, amelynek a tételes szövegét valószínűleg nem ismerik a koalíciós pártok még, illetve a nyilatkozat körülményeit sem, egy levél formájában kerül úgy a Parlament elé, hogy a köztársasági elnök urat közvetlenül erről nem keresték meg, és nem adják meg számára a lehetőséget, hogy erre a nyilvánosság előtt elhangzott levélre azonnal a nyilvánosság előtt válaszolni tudjon. (Közbeszólás a jobb oldalról: Hol?) Másrészt szeretném helyesbíteni Kónya Imrét annyiban, hogy ő felolvasott egy idézetet a köztársasági elnök nyilatkozatából, amellyel a koalíciós képviselők egyetértenek; természetesen az idézetnek csak az egyik felét olvasta fel, ezért én most felolvasom a másik felét is. Az idézet a következőképpen hangzik: "Az ellenzéket megfosztották a lehetőségtől, hogy tömegtájékoztatási eszközökön keresztül az emberekhez fordulhasson." (Közbeszólás a bal oldalról: Óriási! - Derültség és taps a bal oldalon.) Ez, tisztelt képviselőtársaim, ha önök figyelemmel kísérik a Rádióban és a Televízióban történteket, és figyelemmel kísérik az országban történtekről beszámoló hírműsorokat, attól tartok, könnyedén igazolható, és egyre inkább igazolható lesz, ha az események ebben a mederben folynak tovább, amelybe önök terelték, mindenféle egyeztetés nélkül, noha mi többször elmondtuk, hogy ezekre az egyeztetésekre készen állunk. (15.10) Hadd emlékeztessek arra, hogy önök sem a vizsgálóbizottságról nem voltak hajlandók pozitívan állást foglalni, sem nem támogatták a médiatörvény újbóli Parlament elé kerülését. Márpedig ezek azok a parlamentáris módszerek, amelyekkel ez a párbeszéd lefolytatható, és amelyekkel az a helyzet, ami a Rádióban és Televízióban kialakult, rendezhető. Amíg önök ezekről a kérdésekről nem hajlandók tárgyalni, addig azok a megjegyzéseik, amelyek azt mondják, hogy önök készek a párbeszédre, valótlanok, nem állják meg a helyüket; kár ezeket itt, a Parlament előtt elmondani, amikor az ország nyilvánossága egyébként tudja, hogy nem reálisak ezek a kijelentéseik. (Derültség a jobb oldalon.) Ilyen irányban szíveskedjenek a közeljövőben mozdulni. Köszönöm a figyelmüket! (Taps a bal oldalon.)