Csapody Miklós (MDF)

1993. november 21.

DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. Kevés szóval és egészen röviden szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik a vajdasági gyűjtőakciónkról tudomást szerezve nemcsak Budapest XI. kerületéből, hanem az egész fővárosból, az egész országból, Soprontól Martonvásárig és Szigethalomtól Csornáig a segítségünkre siettek abban, hogy a Vajdaságban élő szűkölködőket ezekben a nehéz időkben megsegíthessük. Azt hiszem, azok, akik ott voltak, és akik adományaikkal támogattak minket ebben a munkában, jól tudhatták és pontosan érezhették azt, hogy utoljára ilyen élménye a magyar társadalom túlnyomó többségének 1989 karácsonyán volt, amikor a romániai eseményeket követően pártsemlegesen, pártpolitikai meggondolások és nemzetiségre való tekintet nélkül gyűltek össze az aluljárókban, az irodákban, a teherautók platóin azok az adományok, amelyeket sietve eljuttathattunk a rászorulóknak. Sajnos, ezen a télen és ebben a helyzetben a Vajdaságot illetően sokkal nehezebb helyzetben vagyunk, hiszen embargó nehezíti azt, hogy teljes egészében kifejthessük általános emberi és nemzeti szolidaritásunk tanúbizonyságait. Pusztán azért kértem szót, hogy köszönetet mondjak azoknak az ezreknek, akik eddig, ezen az elmúlt két szombaton támogatásukkal segítségünkre siettek, és jelezzem azt, hogy a gyűjtőakció folytatódik; jelezzem azt, hogy az anyaország általános emberi és nemzeti együttérzéstől vezettetve nemcsak szavakban, hanem tettekben is a segítségére siet mindazoknak, akik erre ezekben a nehéz időkben rászorultak. Köszönöm, hogy meghallgattak, és még egyszer köszönök minden eddigi és leendő segítséget. (Taps.)