Jakab Róbertné (MSZP)
JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP): Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Kellemesnek nem mondható intermezzo november 23-án fél kilenc tájban, amikor a Pénzügyminisztérium államtitkára szembeáll velünk, és megszámol minket, hogy körülbelül hányan is vagyunk, akiket végig kell hallgatnia még (Dr. Becker Pál ismét feláll, és szembefordulva a bal oldalon ülőkkel, onnan kezdve ujjal mutatva sorra a jelenlévőkre, végigszámolja a teremben tartózkodó képviselőket.) Nem irigylem, államtitkár úr, de ön se irigyeljen minket. Valóban kevesen vagyunk (Dr. Becker Pál, befejezve a számolást, bólintással nyugtázza a felszólaló szavait, és leül.) és így családias légkörben elmondjuk egymásnak - úgy látszik -, hogy mi az, ami fáj, és min szeretnénk segíteni. Tisztelt képviselőtársaim! Először is szeretném bejelenteni, hogy a 14517- es számon kézhez kapott együttes jelentésben szereplő 60., 102., 112., 113. számon nyilvántartott módosító indítványaimat ezennel visszavonom. Nem vonom vissza viszont a 136. szám alatti indítványt - és erről szeretnék beszélni. Ennek hátterét Mészáros István SZDSZ-es kollégám ma reggel már ismertette. Arra is utalt, hogy ez évben fogadtunk el egy kisebbségi törvényt. Ennek 62. � (2) bekezdésének szövegét szó szerint felolvasta. Igen: július 7-én 96%-os igennel fogadott el a magyar Parlament egy kétharmados törvényt. Az említett törvény 62. �-a kötelezi a Kormányt 500 millió forint beépítésére a '94-es költségvetésbe. Természetesen nincs benne az 500 millió. Mit tesz ilyenkor a képviselő - ebben az esetben jómagam: gyárt egy módosító indítványt, amellyel próbálja a hiányzó - idézem -: "kisebbségi kompenzációs keretet biztosítani". Milyen forrásból? - hangzik el a kérdés a bizottság és az előterjesztő részéről következetesen. Válaszom, természetesen: a költségvetés általános tartalékából. Természetesen - mondom újra, mert szándékosan nem akartam hozzányúlni sem az alapítványi, sem az egyházi, sem a kormányzati beruházásokra betervezett többmilliárdos öszszegekhez. Itt csak 500 millióról van szó. Csak! A múlt heti válasz a PM részéről a következő: az államháztartási törvény előírásait is figyelembe véve, természetesen nem nyúlhatunk a költségvetés általános tartalékához. Indítványomat ezennel - mármint a múlt héten - a bizottság természetesen elvetette, sőt, minden bizottság leszavazta. Gondoltam, keresek másik forrást, s kapcsolódó módosító indítványt nyújtok majd be. Most azonban bejelentem, és már tudom magam is: nem fogok benyújtani újabb indítványt. Miért is, tisztelt Ház? Mert eljöve a tegnap, s lőn, hogy újra összeült ugyanaz az emberi jogi bizottság, amelynek terítékén most már más, számos indítvány szerepelt, s amelyek forrása ugyancsak a költségvetés általános tartaléka volt és - innen ez már tegnapi rádióhír is, sőt, mai újsághír is, ilyenként ismerhetik a képviselőtársak, ha elolvasták - csodák csodája, ezeket az indítványokat mind a Kormány, mind a koalíciós képviselőtársak támogatták. Kérdésemre - megváltoztatta-e általános érvényű álláspontját a Kormány múlt hét szerda óta, ami a költségvetés általános tartalékát illeti - a következő válasz hangzott el a PM képviselője részéről: "Álláspontunk nem változott. Amikor azonban a társadalom számára igen fontos ügyről van szó, hozzá lehet nyúlni a tartalékhoz is." Tessék megnézni a jegyzőkönyvet: így van benne. Így! Én ezen már nem is csodálkozom, uraim, hölgyeim. Ízlés kérdése is lehet végül is, ki mit tart a társadalom számára fontos ügynek. Ez a Kormány azonban nem támogatta az aprófalvak terheit könnyítő módosítványokat, milliárdos adóbevételekről megfeledkezett - ahogy azt Soós Károly Attilától ma hallottuk -, nem fogadta be az MSZP adósságcsökkentő csomagját stb., stb. Nyilvánvalóan nem fontos ügyről van szó Én azonban az ellenkezőjét vallom, s míg más módon a pénzügyminiszter úr nem gondoskodik a hiány pótlásáról, indítványomat fenntartom. Természetesen a tisztelt Ház megteszi - megteheti -, hogy le fogja majd szavazni. Van azonban az említett kisebbségi törvénynek még egy, ugyancsak a '94-es évre kötelezettséget előíró része - idézem: "A központi költségvetésnek kell gondoskodnia a nemzeti és etnikai kisebbségi alapról is. Az alap forrása a központi költségvetés." - mondja a törvény. A törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül. Mindenki kiszámíthatja, hogy ez vastagon benne van '94-ben, sőt, '94. október 20-án jár le az a határidő, ameddig be kell építeni a kisebbségi alapot is. Nos, ezt sem tartalmazza természetesen a '94-es költségvetés - illetve amit annak nevez indoklásában, azt Sápi képviselő úr a 61., 104., 441. számú módosító indítványaival átcsoportosítja. Kérem tehát, ne szavazzák meg ezeket az indítványokat, mert ezzel a kisebbségi alap esetleges morzsái megszűnnek létezni. Tisztelt Ház! Amennyiben ugyanis a '94-es költségvetés tervezetét ilyen formában megszavazza a Parlament, véleményem szerint alkotmányossági szempontból is aggályok merülhetnek fel. Az történik ugyanis nevezetesen, hogy egy feles törvény - mert hiszen a költségvetési az - megváltoztatja a kétharmados törvény tartalmát. (20.50) Ezzel sérül a törvényalkotási rendszer hierarchiája, s ilyen értelemben akár alkotmányellenességről is beszélhetünk. Végezetül: arról, hogy saját programját a Kormány törekszik-e teljesíteni, nem szeretnék nyilatkozni. Megkérdezem azonban: milyen bőrrel - csak pirulásra gondolok, nem vastagságra -, esetleg milyen gerinccel áll ki ezek után a magyar Kormány nemzetközi fórumokon kisebbségi ügyekben? S ugyancsak megkérdezném Csapody Miklós kollégámat - már nincs itt -, biztos-e abban, hogy az általa emlegetett nemzeti diplomáciához, valamint hatékony külpolitikához csupán az a 100 millió forint hiányzik. Meggyőződésem, hogy valami egészen más hiányzik itt. Önökre bízom, hogy kitalálják, mi az, ami hiányzik. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)