Boros László (MSZP)
BOROS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításához két módosító javaslatot nyújtottam be. Ezek fogadtatásáról, a javaslatok lényegéről szeretnék önöknek tájékoztatást adni. Avval a javaslatommal kezdem, amely a bizottságoknál kedvezőbb fogadtatásra talált, így talán beépülhet a törvénybe. A 15. � (1) bekezdése a szavazás törvényi időkeretét határozza meg - jelenleg 6 órától 18 óráig -, egyúttal a korábbi kezdés elrendelését a választási bizottság, a későbbi befejezés elrendelését a szavazatszámláló bizottság mérlegelési jogához köti. Ennek érintetlenül hagyása mellett meghatározott esetben a választási bizottság kötelező időmeghosszabbítását szeretném törvénybe iktatni. Konkrétan arról van szó, hogy a szavazatszámláló bizottságok látószögében csak saját szavazókörük áll, a választókerület egészére rálátásuk nincsen. A választási bizottság viszont kötelességszerűen folyamatosan figyelemmel kíséri a hozzá tartozó összes szavazókör szavazási részvételi arányát. Ha tehát a szavazási bizottságok 16 órai jelentése szerint az átlagolt, a szavazóköri megjelenések átlagában számolt részvétel 5%-kal megközelíti az érvényességhez szükséges részvételt, akkor a választókerület valamennyi szavazókörében köteles elrendelni a 20 óráig történő meghosszabbítást a választási bizottság. Így van esély arra, hogy a meghosszabbított időlehetőséggel élve a választás érvényes lehet. Ha az első fordulót veszem figyelembe, már itt is csökkentheti a további költségeket, hiszen az érvényesség már három főre csökkenti az egyéni jelölteket, így a második forduló akár dönthet is. Ha viszont az első forduló érvénytelen, akkor gyakorlatilag garantált két további választási forduló. Még praktikusabb a javaslat a második forduló tekintetében. Gondoljanak bele, képviselőtársaim, feltételezve a jelenlegi 40%-os megjelenés érvényben maradását, ha nem kerül be a törvénybe a javaslatom, a szavazatok összeszámlálásakor derül ki: a forduló például 37,3%-os részvétel mellett érvénytelen, ebből következően eredménytelen. Nincs képviselő, jöhet a következő év áprilisában az időközi választás, az újabb plakátháború tetemes többletkiadással. De azt hiszem, az időközi, évi egyszeri választások tekintetében is jó eséllyel mérlegelhető a javaslatom. Természetesen - ezt a módosított szöveg is előírja - ha a választási bizottság a 16 órai jelentések átlagolása után a törvény erejével kötelezetten dönt a hosszabbításról, egyidejűleg intézkednie kell, hogy a helyben szokásos módon, minden lehetőséget kihasználva, erről a döntésről, valamint annak indokáról értesítsék a választópolgárokat. Itt elsősorban a helyi kábeltelevíziókra, a hangosbemondóra stb. gondolok. Mindezek alapján kérem képviselőtársaimat, mérlegeljék abszolút politikamentes, kizárólag az érvényesség elérését és költségmegtakarítást szolgáló javaslatomat, és a szavazás során támogassák. Azt is nagyon remélem - mert az az együttes jelentésből kiderült, hogy a Kormány tisztelt képviselője a két bizottságban, ahol ezt tárgyalták, ellentétes álláspontot foglalt el; az önkormányzati bizottságban támogatta, az alkotmányügyi bizottságban nem - én nagyon remélem, hogy egyöntetű támogatásra találok. Tisztelt Ház! Hölgyeim és uraim! A második javaslatom a 6. � (2) bekezdésének kiegészítésére irányul. Mint tudják, ez a bekezdés rendelkezik arról, hogy a jelölt a választási bizottsághoz történő bejelentkezéskor személyi adatait köteles átadni. Javaslatom szerint ezzel egyidejűleg csatolnia kellene egy harminc napnál nem régebbi elmeorvosi szakvéleményt. Képviselőtársaim! Megvallom, javaslatom fogadtatása meglehetősen felemásra sikeredett. Sokan - fülig érő szájjal - kifejezték egyetértésüket, félre nem érthető párhuzamokat vonva a javaslat és néhány képviselőtársunk megnyilvánulásai között. (Derültség.) Szeretném egyértelműen leszögezni - hiszen a törvénymódosítás is ezt célozza -: az 1994-ben megválasztandó parlamentre vonatkozik a javaslat. Kiindulási alapként az szolgált, hogy a Magyar Köztársaságban számos olyan foglalkozás létezik, melynek betöltése szigorú orvosi előírásokhoz kötött. Példaként sorolnék néhányat: háromévente orvosi vizsgálatra kötelezettek a mozdonyvezetők, vonatvezetők, forgalomirányítók, a cukorbetegség kizáró ok a pilótáknál; a vadászati engedély orvosi vizsgálathoz kötött, de megfelelő gyakorisággal vizsgálják a katonákat és a rendőröket is. A példákból nyilvánvaló, hogy elsősorban olyan szakmákban, foglalkozásoknál és tevékenységeknél szigorúak az előírások, ahol az egyén tevékenysége folytán mások biztonsága, netán élete kerülhet veszélybe. (19.00) Márpedig a Magyar Köztársaság Országgyűlése képviselőinek kezébe az egész ország sorsa van letéve. Ha tehát a képviselő - elmeállapotát tekintve - nem megbízható, akkor tevékenységével, döntéseivel az egész társadalmat veszélyezteti. Már hallom az ellenvéleményt, hogy törvényileg szabályozott a választásból, illetve a választhatóságból kizártak köre, köztük az elmebetegek is. Nos, esetünkben nem a komplett elmebetegekről van szó, hanem az állapotukat remekül titkolókról, akik talán éppen ezért éreznek indíttatást a képviselőségre. Természetesen a javaslat benyújtását követően - sajnos, csak akkor - konzultáltam ideggyógyásszal és alkotmányjogásszal is. Orvosi megállapítás szerint a vizsgálat irányulhatna teljesítménytesztre, ezen belül intelligenciamérésre, különös tekintettel az időskori szellemi hanyatlásra, de irányulhat személyiségtesztre is. Sok honfitársunk küszködik személyiségzavarral, náluk a személyiségjegyek kórosan fejlődtek ki. De szorosan idetartoznak a szenvedélybetegek is, nem elsősorban a szenvedélyből fakadó veszélyeztetettség okán, hanem a következmények, például a delírium, a hatványozottan veszélyesek. Azt hiszem, elég egyértelmű: ezek a tünetek a napi életben talán nem, de későn kiderülve a képviselői tevékenységre, ennek következtében a társadalomra lehetnek veszélyesek. Képviselőtársaim! Sajnos, jogi eszközökkel nehéz vagy lehetetlen meggátolni, hogy elmebeteg emberek képviselők legyenek, noha ez igen kívánatos lenne. A képviselői megbízatás ugyanis nem egyszerűen egy foglalkozás vagy szakmai hivatás, hanem a passzív választójognak gyakorlati realizálása. A választójog - legyen az aktív vagy passzív választójog - állampolgári és emberi jog, olyan alanyi jog, amit csak igen szűk körben lehet korlátozni. Ilyen módon nem köthető olyan alkalmassági feltételekhez, melyek egyes foglalkozásokhoz előírhatók. A választójogból kizárható személyek minden kategóriájában a kizárást bíróság mondja ki, elmebetegség esetén a kizárást a bíróságnak kellene megállapítania. Erre tulajdonképpen van is lehetőség, tudniillik a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés esete. Ez azonban csak a nyilvánvaló őrültek esetében alkalmazható. Az Országgyűlés működőképességét gátló esetekben nem erről lehet szó, hanem a kórosan perlekedőkről, az örökké sértettekről, az üldöztetéses téveszmékben szenvedőkről. Hiába volt valaki három-négy alkalommal orvosi kezelés alatt, ettől még van választójoga, és így választható is. Esetleg papírt is hozna, hogy az intézetből gyógyultan távozott, így a választópolgár választójogát nem lehet korlátozni. Ha volna arra szabály, hogy a képviselő visszahívható, a visszahívhatóság eseteiben elvileg lehetne egyik ilyen ok az elmebetegség, amelynek fennállásáról a bíróság dönthetne elmeszakértők bevonásával. Mivel a visszahívhatóságot jelen jogunk nem ismeri, így ez az út sem járható, arról nem is beszélve, hogy a visszahívhatóság csupán utólagos kontroll, ami persze több lenne a semminél. Hölgyeim és uraim! Sajnos, itt a kör bezárult. Rá kellett jönnöm arra, hogy javaslatom - bármennyire szükség lenne rá - sem orvosilag, sem jogilag nem tartható, ezért fájó szívvel bár, de visszavonom. Nagyon remélem azonban, hogy a pártok belső szűrőrendszere működni fog, hisz minden pártnak saját érdeke, hogy a nevében politizáló személyek normálisak legyenek. Abban is bízom, hogy az állampolgárok veszik a fáradságot, és a jelöltek meghallgatása során, ösztönösen vagy tudatosan, kiszűrik mindazokat, akikről megnyilvánulásaik alapján joggal feltételezik, hogy - "baj van az emeleten". Még egyszer kérve a mondandóm első részében vázolt módosító javaslatom támogatását, megköszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)