Salamon László (MDF)
DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt elnézést kérek a bizottság nevében amiatt, hogy a vita kezdetekor nem voltunk jelen, de bizonyára ismeretes a tisztelt Ház előtt, hogy az alkotmányügyi bizottság a mai plenáris üléssel párhuzamosan tárgyalt, és a honvédelmi törvényt és az azzal kapcsolatos alkotmánymódosító törvényjavaslathoz benyújtott csatlakozó módosító javaslatokat vizsgálta, hiszen ebben a kérdésben holnap várható szavazás. Tehát elnézést, hogy emiatt a vita kezdetekor nem voltunk jelen, és nem tudtunk számot adni erről a törvényjavaslatról. Az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta az országgyűlési képviselők választásával kapcsolatos törvényjavaslattal összefüggésben benyújtott alkotmánymódosító törvényjavaslatot, melynek gyakorlatilag egyetlenegy tárgya van, az, hogy az Alkotmány biztosítsa a külföldön élő magyar állampolgárok számára a választójogi jog gyakorlásának a lehetőségét. A bizottság ebben a kérdésben szoros szavazási eredménnyel - 8 igen szavazattal 7 tartózkodással szemben - akként döntött, hogy támogatja az alkotmánymódosító javaslatot, tehát támogatja a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati lehetőségének alkotmányos biztosítását. Megtárgyalta az alkotmányügyi bizottság az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosítása tárgyában előterjesztett és most tárgyalt 12248-as törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokat is. E javaslathoz mintegy 170 módosító javaslat érkezett, a törvény számos pontját kívánták és kívánják érinteni. Lényegében kapcsolódtak a fő kérdésekhez, a külföldön élő magyarok választójogának gyakorlásával kapcsolatos kérdésekhez, kapcsolódtak a nemzeti és etnikai kisebbségek közvetlen parlamenti képviseletével kapcsolatos törvényi elemekhez, kapcsolódtak a küszöb szabályaihoz, kapcsolódtak a technikai szabályokhoz, sőt az alaptörvény jó néhány más rendelkezését is érinteni javasolták, a fordulók számát, módját, az érvényességi küszöböt, sok minden kérdést, gyakorlatilag az alap választójogi törvény legtöbb rendelkezését. Az alkotmányügyi bizottság a módosító javaslatok tárgyában kialakított véleményét az egységes jelentésben bocsátja tisztelt képviselőtársaim rendelkezésére. Én ezért az egyes részletkérdésekben elfoglalt álláspontokat és döntéseket nem ismertetném. Egyetlenegy kérdésre térnék ki külön, mert az kommentárt kíván. A választójogi törvény 37. �-ának (10) bekezdése kiegészítése kapcsán a törvényjavaslat két változatot tartalmaz. Mind a két változat a választási, pontosabban a választók névjegyzékének a hozzáférhetőségét kívánja szabályozni. Nem az alapesetet, tehát azt, hogy a választópolgárok névjegyzékét ki kell függeszteni, és ennek közszemlére tételét lehetővé kell tenni, mert ez nem volt vitás, hanem azt, hogy ezt a névjegyzéket hogyan és milyen feltételek mellett kaphatják meg az egyes pártok vagy kisebbségi szervezetek. Az A variáció díjfizetés ellenében korlátlanul biztosítaná ezt a lehetőséget a választás napja előtt harminc nappal bármelyik pártnak, bármelyik kisebbségi szervezetnek azonos feltételek mellett, természetesen azzal, hogy csakis a választási kampány céljaira használható fel a névjegyzék. A B változat akként rendelkezne, hogy kizárólag tudományos és közvélemény- kutatás céljára adható ki, és csak a névjegyzék 10%-a, természetesen itt is díjfizetés, tehát államigazgatási bevételt jelentő díjfizetés ellenében. (19.10) Az alkotmányügyi bizottság egyik javaslatot sem támogatta. A B változat nem kapta meg a bizottsági tagok egyharmadának a támogatását sem. Tehát ezt a változatot - hogy úgy mondjam - teljes mellszélességgel vetette el a bizottság. Az A változatnál viszont az történt, hogy gyakorlatilag az A változatot támogató szavazatok száma megegyezett az azt ellenző és tartózkodó szavazatok együttes számával, ami együttesen azt jelenti, hogy a bizottság az A változatot sem támogatja. A törvény egészét illetően a bizottság tagjainak ugyancsak szoros szavazati eredménnyel meghozott állásfoglalása negatív volt. A törvényjavaslatot heten támogatták, egyébként nyolcan tartózkodtak a szavazásban, ami a Házszabály jelenlegi rendelkezései szerint csak úgy értelmezendő, és ezt kellett konstatálni és megállapítani, hogy az alkotmányügyi bizottság ilyen szavazati aránnyal a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek ebben a formájában nem javasolja elfogadásra. Köszönöm. (Taps az MDF soraiban.)