Szigethy István (SZDSZ)
DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Eredetileg nem kívántam felszólalni, de Salamon László és Trombitás Zoltán az alkotmányügyi bizottság vitájában néhány olyan kérdést felvetett, amelyek kapcsán még szeretnék reagálni néhány további gondra. Bevezetőként meg kívánom említeni, hogy a Kormány eredeti koncepciójának egyik sarkalatos része volt a külföldiek választójogával kapcsolatos alkotmánymódosítás. A lefolytatott vita után teljesen egyértelmű, hogy semmi esélye annak, hogy ez az alkotmánymódosítás keresztülmenjen. Ugyanakkor azonban a bizottsági vitában az egyes módosító indítványok elbí- rálásának a kormánykoalíció által biztosított többség részéről zsinórmértéke volt, hogy ehhez az alkotmánymódosításhoz hogyan viszonyulnak az egyes módosító javaslatok. Nos, az eddigi ismertetés során nem derült ki, hogy az alkotmányügyi bizottság rugalmasan kezelte azért ezeket a kérdéseket, mert azokat a javaslatokat, amelyek nincsenek ugyan összhangban ezzel az alkotmánymódosítási elképzeléssel, de egyébként hasznosak, általában egyharmaddal támogatta, tehát adva van a lehetőség, hogy az alkotmánymódosítási javaslatnak a leszavazása után is a megfelelő módosításokat az Országgyűlés megszavazhassa. Ez jelentős részben a Tölgyessy Péter-féle csomagra, jelentős részben pedig a Magyar Bálint-féle csomagra is irányadó. Visszatérve az alkotmánymódosításra, néhány szót. Bizonyos értelemben veszélyesnek tűnik, hogy a Tölgyessy Péter-féle alkotmánymódosítási javaslatot, amelyik a megnyugtató kompromisszumot tartalmazza, az alkotmányügyi bizottság nem támogatta. Tölgyessy Péter javaslata azt tartalmazta, hogy azok a magyar állampolgárok, akiknek van ugyan lakóhelye Magyarországon, de valamiféle tevékenységük miatt külföldön tartózkodnak - munkát végeznek, tanulnak, gyógykezelésen vannak és még sorolhatnám ezeket a lehetőségeket, tehát ezek a magyar állampolgárok - külföldön is szavazhassanak. Ezzel, azt hiszem, mindenki egyetértett a Parlamentben. Azonban ennek a keresztülviteléhez is alkotmánymódosítás szükséges. Tehát itt fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogyha a Kormány alkotmánymódosító javaslata nem megy keresztül, ennek a kérdésnek a megoldására a Tölgyessy Péter-féle módosító javaslat még mindig rendelkezésre áll, annak ellenére, hogy az alkotmányügyi bizottság ezt a javaslatot nem támogatta. A másik kérdés, amire feltétlenül még ki szerettem volna térni, a kisebbségek választásával kapcsolatos kérdés. Többen ráéreztek arra a problémára, amely abból ered, hogy egy kisebbségnek gyakran több, néha egészen sok szervezete van, és éppen ezért a különböző nemzetiségi szervezetekre tekintettel nagyon nehéz a listaállítás. Ebben a helyzetben általában nem értettek egyet a Kormány eredeti előterjesztésével, azonban a megoldási javaslatok meglehetősen eltérőek voltak. Itt egy eléggé lényeges kérdésre föl szeretném hívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét. Amíg a Kormány képviselője például nem támogatta a Tölgyessy Péter és Mészáros István László által előterjesztett javaslatot, amelyik egy bizonyos kompromisszumot jelentett ismételten, addig támogatta Salamon László 121-es számú javaslatát. Ez a javaslat a következőket tartalmazza. Csak az érdemi részét olvasom fel: ha egy kisebbséghez tartozó kisebbségi szervezetek több kisebbségi listát jelentenek be, az a kisebbségi lista indulhat a választásokon, melynek a (3) bekezdésben előírt határidőig a legtöbb írásbeli ajánlója van. Hangsúlyozni szeretném, hogy a Kormány ezt a javaslatot az alkotmányügyi bizottság ülésén támogatta. Az alkotmányügyi bizottság ülésén azonban rá kellett mutatnunk arra, hogy ez a megoldás minden valószínűség szerint ellenkezik az Alkotmánnyal, hiszen gyakorlatilag ez nyílt szavazást jelent. Nyílt szavazást jelent, hiszen már az aláírásgyűjtés meghatározza, hogy melyik lista szerezhet a későbbiekben mandátumot, az aláírásgyűjtés pedig teljesen nyilvános. (19.30) Mivel pedig ez, igaz ugyan, hogy közvetve, de nyílt szavazási elemet tartalmaz, ezért az Alkotmánynyal nem egyeztethető össze. Éppen ezért az alkotmányügyi bizottság végül is a Kormány támogatása ellenére ezt a javaslatot sem támogatta. Tehát azért szeretném hangsúlyozni, hogy az előkészítettség jelenlegi stádiumában is több olyan kérdés van, amelyben még a megoldás lehetősége adott. Éppen ezért, akik az alkotmányügyi bizottságban tartózkodtunk, azért tartózkodtunk, mert lehetőséget látunk arra, hogy megoldás szülessék, de semmiképpen sem a Kormány alkotmánymódosító előterjesztése alapján. Tehát ha valamiféle megoldás még járható utat jelent, természetesen ezekhez a javaslatokhoz a kétharmados többséget tudjuk biztosítani az ellenzék részéről is. Azonban ez az előterjesztés, amelyhez a Kormány előterjesztője és több esetben a jelen lévő kormánypárti képviselők ragaszkodtak, az ellenzék számára több tekintetben elfogadhatatlan volt. Végül szeretném hangsúlyozni azt a lényeges elemet, hogy ez a módosítási javaslatcsomag egymástól viszonylag független csomagokat tartalmaz. Tehát az is járható út, hogy ezekből néhány csomag bekerül a választási törvénybe, néhány nem. Természetesen az a végszavazásnál fog eldőlni, hogy a szükséges kétharmad számára az így megszavazásra kerülő csomagok is egészükben mennyiben elfogadhatók. Tehát hangsúlyozni szeretném: az alkotmányügyi bizottságban tudatosan tartózkodtunk, nem ellene szavaztunk a javaslatnak, azonban a tartózkodóknak nagyobb száma volt, mint a javaslattal egyetértőknek. Tehát az alkotmányügyi bizottság emiatt nem támogatta jelenlegi állapotában sem ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.