Kőrösi Imre (független)

1993. december 7.

DR. KÖRÖSI IMRE (független): Elnök Úr! Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Több oldalról hangzott el - kevésbé szakmai vagy másmilyen érzelmekkel telített - helyzetértékelés. Azt hiszem, én azon képviselők közé tartozom, akik az elmúlt években elég sokszor igyekeztek szakmailag felkészült anyagot előadni a magyar Parlamentben, illetve más körökben. Nagyon örülök, hogy ez a mai agrárnap létrejött, mert ha más nem, több érdekvédelmi szervezet és Kormányunk is megmozdult. Kormányunk utolsó - a privatizációs miniszter úr által kibocsátott - privatizációs anyagát mindenkinek figyelmébe ajánlom. Részemről elemzést nem kívánok adni, miután azt már megtettük ez év elején az Agrárkamara közgyűlésén. Ez a "zöld" anyag mindannyiunk előtt ismert; annyira ismert, hogy ezt a Kormány akkor még vádiratnak minősítette. Nagyon boldog lennék, ha ebből bármilyen pont nem igazolódott volna, és ebből bármilyen pontot vissza tudnék vonni; nemcsak képviselőtársaim, hanem az egész ágazat és kicsit saját jövőnk érdekében. Mindezen túl még azt tudnám mondani a jövő szempontjából - ha már mindannyian ismerni fogjuk -, rendkívül fontos lenne, hogy az 1994-es állapotokat, már a költségvetés figyelembevételével, elemzően vizsgálat alá tudnánk venni. Nehogy az történjen, hogy a következő, alakuló parlament egy ismételt koncepcióváltással, ismételt koncepciókidolgozással kezdje. Úgyis meg fog ez történni a költségvetés esetleges átdolgozásával. Ez az agrárágazat vonatkozásában ne történjen meg. Részemről azt szeretném mondani, hogy a '94-es elemzés alapján a jelenlegi Parlament, a jelenlegi parlamenti pártok, valamint az érdekképviseletek legfontosabb szerepe: részt venni az agrárstratégia kialakításában a '94-es tényadatok alapján. Ez nagyon-nagyon fontos, mert ezek a tényadatok az elfogadott költségvetés, az elfogadott törvénykezés szerint már eleve kiszámíthatók, előre tervezhetők. Tudomásul kell venni a nyugati piacszabályozási rendszert, amelyhez szavakban mindig csatlakozni kívánunk. A közös piaci rendszert kell alkalmaznunk, hiszen erre az agrárpiaci rendtartási törvény lehetőséget adott. Ezek után a tulajdonviszonyokat kell a lehető leggyorsabban átalakítani, mert a törvényalkotás rendje szerint a kárpótlási törvény, a szövetkezeti törvény, az átalakulási törvény miatt jelentős földtulajdon került nem a földtulajdon használatával foglalkozó tulajdonoshoz. Ennek preferálását, ezek tulajdonkiváltását a mezőgazdasági ágazatban jelenleg főfoglalkozással dolgozók részére meg kell valósítani. A példa adott. A kis- és középvállalkozók valóban olyan szituációba kerültek: Kormányunk hirdeti azt, hogy legfontosabb a kis- és középvállalkozások előnybe helyezése, ezzel szemben - ebben a pénzügyminiszter úr biztosan meg tud támogatni engem - az államkötvényeknek sokkal nagyobb a hozadéka és nincs a kötvénynek kockázati oldala. Jelenleg a tőkekivonás folytatódik, sajnálatos módon abból az ágazatból, ahol a tőke hasznosulása és a koncentráció nem ment végbe, sőt bizonyos polarizáció és szétosztás következett be az elmúlt három évben. E stratégia meghirdetése - ismervén az állapotokat - valamennyiünk legfontosabb problémája. Tudniillik a Közös Piachoz való csatlakozásunk és agrárpiacunk működtetése nemcsak a belső piac problémáit jelenítik meg, hanem a termőalapok elfogyása miatt a közös piaci integrációba sem tudunk csatlakozni. Az a mi legnagyobb gondunk, bajunk, hogy egy belső, 30-40%-os csökkenés mellett az exportalapjainkat sem tudjuk biztosítani. Hogy ez mit jelent, azt hiszem, önöknek nem kell mondani. Valamennyien jól látják - én mindig csak kormányadatokból dolgozom -, hogy időközben a sokat emlegetett piacvesztés mellett a kelet-európai piacokat és a túltermelt, agyonprotekcionizált és már jó tulajdoni szerkezetben működőket a Közös Piac tőlünk elvonja, állami garanciákkal és sajnálatos módon - meg kell mondani - a mi termékeinknek jelentős mértékben az ő piacaikra, volt piacaikra juttatásával. A hitelszféra szerepe. Lehet itt Vidékbankról, mindenről beszélni. A tőkekoncentráció a bankokban is végbemegy. Lehet Földhitel Intézet, Vidékbank, meg nem tudom mi. Azt merem mondani - '91 februárjában mondtam el még amonnan -, ameddig a földtulajdon értékét, a földhitel intézeteket nem hozzuk létre, a földjelzálog intézményét nem hozzuk létre, addig hosszú távú hitelezési rendszert - bármilyen tőkeinjekcióval próbáljuk is megoldani - képtelenség létrehozni. Leszünk szívesek végre dönteni ezekben a kérdésekben, mert e kérdések nélkül a magyar agrárágazat egy nagyon negatív folyamatnak egyszerűen a végére ér 1994 júniusában. Itt mondanám azt, hogy ma már könnyebb szabályozni a jelenlegi törvényalkotási rend és keretek között a magyar agrárpiacot, mint öt vagy hat vagy tíz évvel ezelőtt. Tudniillik oly mértékben csökkentek a termékalapok, oly mértékkel csökkent a belső fogyasztás, hogy ennek a szabályozása lényegesen egyszerűbb a költségvetési pluszforrások nélkül. Leszünk szívesek tudomásul venni, hogy vannak bizonyos garanciák. Azt az adót nem lehet kivetni, aminek nincs hozadéka. Itt mondanám először a földadót. Ezt amikor két évvel ezelőtt mondtuk, nagyon-nagyon mérges válasz volt rá. Most azt mondom: nem lehet a gázolajat illetően, legalábbis közép- európai normák szerint, nem közelíteni az adóvisszatérítést, amely jelenleg is a költségvetési adottságok szerint biztosított. A ciklusok szerinti termelést, a termékmennyiséget pedig csak úgy lehet felhalmozni, hogy az adott állapotban a tenyészállományt - szarvasmarhára, sertésállományra, baromfiágazatra, egyebekre gondolom - ismételten helyreállítjuk egy jól működő piacgazdaság keretei között. Vegyük tudomásul, történelmi lehetőséget szalajtottunk el. Tudniillik a kárpótlási törvény meghozatalakor - ha kárpótlási ígérvényben vagy bármiben gondolkozunk - igenis nem politikai ellenfeleket kellett volna a szövetkezeti tulajdonban keresni, akár termelőszövetkezeti formában, hanem részeseikké kellett volna tenni az élelmiszer-gazdasági feldolgozásban és privatizációban. Azért fejezném be rendkívül gyorsan, mert a nyolc perc eltelt és ennyit gondoltam elmondani a magam részéről. Higgyék el, valahol precedenst kellene teremteni egy ilyen országnak a jövőre vonatkozóan, hogy ne a költségvetés egy része legyen az agrárágazat és az élelmiszer-gazdaság helyzete. Ezért üdvözlendő ez a parlamenti agrárnap. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps.) (11.10)