Gáspár Miklós (KDNP)
DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Előzőleg néhány mondatban szeretnék reagálni főképpen az MSZP felszólalóinak a mondanivalóira. Egy nyugati politológus véleménye szerint a kommunizmusban az a legrosszabb, ami utána következik. (Szórványos derültség.) Tisztelt MSZP-felszólalók! Az önök pártjának jogelődje egy önkényuralmi rendszer keretében az európai civilizációval, az európai fejlett államokkal ellentétes kolhozrendszert hozott létre Magyarországon, amely kolhozrendszer 1990-ben, a rendszerváltozás évében a csőd szélén állt. Ki a felelős tehát a mezőgazdaság helyzetéért? Azok, akik ezt a csődöt fölszámolni akarják - vagy azok, akik ezt a csődöt okozták? (Vargáné Piros Ildikó: Akik három évig nem csináltak semmit!) A mai, a mezőgazdaság helyzetéről szóló politikai vitanapon a mezőgazdaság egyik alapvető kérdésére, éspedig az Országgyűlés által a lehető legsürgősebben megalkotandó földtörvény néhány lényeges kérdésére szeretnék koncentrálni. Mi a föld? Egy amerikai szakértő szerint a föld tér, amelyben és amelyen az élet megvalósul; az emberi közösségek és az élővilág élettere; a föld a természeti környezet alapja, a fogyasztói javak egyike, helyzetmeghatározó tényező, a tulajdon tárgya és tőke, kincsképző és vagyonmegőrző eszköz. Egy amerikai közgazdász szerint a föld az egyetlen eszköz, amelynek általában nem csökken, hanem nő az értéke; spekulációs befektetésre használható áru - olyan, mint az arany. Az amerikai mezőgazdaság nem a földet, hanem az értékét szereti. Mindehhez hozzátehetjük, hogy a föld az összes anyagi erőforrás közül a legjelentősebb és a legkülönlegesebb, a legértékesebb és a legértékállóbb. A föld olyan erőforrás, amelyet az ember nem képes létrehozni, ennélfogva korlátozottan áll rendelkezésre, és az összes felsoroltak miatt a föld nemzeti kincsünk. A rendszerváltozás egyik alapvető célkitűzése az ökoszociális piacgazdaság megteremtése, amelynek keretében az állami tulajdon döntő hányada a privatizáció keretében magántulajdonba kerül. Minden privatizáció alapja viszont a földtulajdon rendezettsége. Nemzeti érdek és a jövő magyar generációk iránti történelmi felelősségünk, hogy a termőföldek magyar tulajdonban maradjanak, és ne kerüljenek külföldi érdekeltségek tulajdonába. A külföldiek termőföld-tulajdonjogának megengedése - a piacgazdaság hiánya, a valós értéken mélyen aluli termőföldárak és a hazai tőkehiány miatt - gyakorlatilag a hazai termőföld szinte ingyenes kiárusítását jelentené a külföld számára. Magyarországon egy hektár termőföld ára mintegy 100000 forint; ezzel szemben Ausztriában 1 millió forint, Németországban pedig 2 millió forint magyar pénzben kifejezve. Magyarországon 6,5 millió hektár termőföld van - erdő nélkül -, Magyarországnak tehát, ha német áron számoljuk, 13 000 milliárd forint értékű termőföldvagyona van. Csak megjegyzem, hogy Ausztriában nemhogy termőföldet, de még házat és telket sem vásárolhatnak külföldiek, pedig ott van ára, valós értéke a termőföldnek. A rendkívül alacsony magyarországi termőföldár miatt tehát az e földekért kapható külföldi tőke nem jelentene komoly segítséget; ugyanakkor viszont a külföldieknek történő eladás esetén óriási veszteség érné a magyar társadalmat. A kérdés tehát úgy merül fel, hogy a termőföldek jövőbeli, szinte biztos és óriási értéknövekedése miatti várható hasznot meg akarjuk-e tartani a magyar állampolgároknak vagy nagyvonalúan külföldieknek ajándékozzuk-e. A sikeres mezőgazdasági vállalkozáshoz egyébként is nem a földtulajdonra, hanem a föld használatához való hozzáférhetőségre és megfelelő működési feltételekre van szükség. Ehhez viszont valóban kellene egy jól átgondolt, a befektetőknek biztonságot nyújtó földbérleti törvény. Természetesen semmi sem indokolja, hogy a külföldiek számára a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően 99 évre szóljon a haszonbérleti szerződés, hiszen ez a hosszú távú időtartam csaknem a föld tulajdonba adásával egyenértékű. A modern állattenyésztési épületek műszaki élettartama nem több 15-25 évnél, az intenzív gyümölcsösöké pedig 15-20 évnél. Bármilyen tőkebefektetéshez elegendő tehát 25-30 éves maximális bérleti idő. Örömmel várjuk tehát a külföldi tőkét, béreljenek földet, telepítsenek korszerű, jövedelmező szőlőt, gyümölcsösöket. (12.00) Azt azonban valóban nem akarjuk, hogy a külföldi tőke ne a mezőgazdasági termelés folytatására, hanem csupán az olcsó termőföld tulajdonba való megszerzésére és a termőföld értéknövekedéséből való meggazdagodásra, spekulációs célból jöjjön ide. Végül - álláspontunk szerint - termőföldtulajdonra mindenki csak olyan mértékben jogosult, amely mérték biztosítja a tulajdonos tisztességes megélhetését, ugyanakkor másokat nem korlátoz abban, hogy hasonló mértékű földmagántulajdonhoz jussanak. Nem kívánatos, hogy az ideális családi és farmergazdaságok helyett nagybirtokok alakuljanak ki, s ezért a termőföld-koncentráció felső határát a közjó érdekében szabályozni szükséges. A földmagántulajdon korlátozása gyakorlatilag az összes fejlett országban megtalálható. A sok tekintetben mintaországnak tekinthető Dániában például a földbirtok nagysága legelő esetében 250 hektár, egyéb művelési ág esetén 125 hektár lehet. Ezen belül azonban az egyes külön telekkönyvi betétben szereplő földbirtoktestek nagysága legfeljebb 70 hektár lehet. Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt részéről már az idén tavasszal törvényjavaslatot terjesztettünk a Parlament elé, amelynek lényege az volt, hogy termőföld tulajdonjogát csak belföldi magánszemély, önkormányzat és a magyar állam szerezhesse meg. Az egy személy által tulajdonba megszerezhető termőföld maximuma legföljebb 300 hektár legyen, amelynek értéke a 6000 aranykoronát ne haladhassa meg. Külföldi magán- vagy jogi személy pedig legföljebb 30 évre bérelhessen termőföldet. Meg kívánjuk e törvényjavaslattal akadályozni azt is, hogy a szövetkezetek a tagok, illetve az alkalmazottak részaránytulajdonát a tényleges érték alatt felvásárolhassák, valamint azt is, hogy a termőföldet különböző gazdasági társaságokba vagyoni hozzájárulásként, illetőleg apportként be lehessen vinni. Végül szeretném a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója nevében örömömet kifejezni amiatt, hogy a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott, a mezőgazdaság helyzetéről szóló háttéranyag szerint a Parlament elé végre benyújtandó földtörvénytervezet a leglényegesebb pontokban szinte azonosult a KDNP előzőekben vázolt koncepciójával, a Kereszténydemokrata Néppárt előzőleg benyújtott törvényjavaslatában foglaltakkal. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)