Kádár Béla

1993. december 19.

DR. KÁDÁR BÉLA, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mai ülésnapjának első napirendi pontja az Európai Közösségekkel s azok tagországaival kötött társulási megállapodás, úgynevezett Európai Megállapodás kihirdetése törvénnyel. Ezt a szerződést két évvel és négy nappal ezelőtt írta alá Brüsszelben Antall József, aki Magyarország európai integrációjának mindig elkötelezett híve és motorja volt, aki mindvégig figyelemmel kísérte a tárgyalások alakulását, és személyes beavatkozásával is elősegítette a megállapodás létrejöttét. Az elmúlt héten az Európai Közösségek Magyarország mellé rendelt, akkreditált nagykövete kézhez vette azt a diplomáciai értesítést, amely partnereinknél a társulási szerződés jóváhagyási eljárásának befejezését jelenti. A társulási szerződést ratifikálta mind a 12 tagállam parlamentje, mind pedig a három közösség. Ily módon a társulási szerződés 123. cikkelyének rendelkezése értelmében 1994. február 1-jén hatályba lép. Tudjuk, hogy a maastrichti szerződés hatálybalépése folytán létrejött, illetve fokozatosan létrejön az Európai Unió. A pontosság kedvéért itt szeretném megjegyezni, hogy Magyarország nem az Európai Unió társult tagja lesz, hanem az Európai Közösségekkel és azok tagországaival lép társulási viszonyra. Az Európai Unió keretében ugyanis három közösség, nevezetesen az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség, valamint az Európai Atomenergia Közösség megőrizte nemzetközi jogalanyiságát, azzal az eltéréssel, hogy az Európai Gazdasági Közösség elnevezése Európai Közösségre változott. Ugyanakkor, ha ennek eljön az ideje, Magyarország már nem az Európai Közösségek, hanem az Európai Unió tagja lesz. Az elmúlt év novemberében az Országgyűlés csaknem egyhangú szavazattal ratifikálta a társulási szerződést. Ezt a szavazást mind a házbizottságokban, mind a plenáris ülésen részletes és alapos vita előzte meg. Így arra számítok, hogy a társulási szerződés szövegét, amelyet a törvényjavaslat 2. �-a tartalmaz, az Országgyűlés most nem kívánja megvitatni. Úgy vélem, hogy a törvényjavaslat 3., 4. és 5. �-aiban foglalt rendelkezések kivételével a társulási szerződés végrehajtásának kérdése szintén nem lesz a mai vita tárgya, hiszen az Országgyűlés - véleményem szerint igen bölcsen - úgy döntött, hogy a végrehajtás kérdéseit elválasztja a társulási szerződéshez kapcsolatos formális jogi aktusoktól. (15.50) Ennek célja az volt, hogy a végrehajtással kapcsolatos belső vitáinkat, amelyekben elkerülhetetlenül megjelenik a pártpolitika is, függetlenítsük az Országgyűlésnek azon ünnepélyes megnyilvánulásaitól, amelyeknek a szerződéses partnereink felé üzenetértéke van, amelyeknél a nemzeti egység demonstrálása elsődleges érdek. Az Országgyűlés ebben a szellemben hozta meg ez év februárjában az Európai Megállapodás végrehajtásáról szóló 10/1993-as számú határozatát, amelyben pontos és ismétlődő határidőkkel megszabta a Kormány tájékoztatási, illetve beszámolási kötelezettségeit. Szeretném emlékeztetni az Országgyűlést, hogy a Kormány ez év márciusában a 9503-as számú tájékoztató benyújtásával már eleget tett az első ilyen kötelezettségének, és természetesen az említett országgyűlési határozat által megszabott tartalommal és határidőkben kötelezettségeinek a jövőben is eleget fog tenni. Minderre nem azért hívom fel a tisztelt képviselők figyelmét, mert a Kormánynak nem lenne miről beszámolnia. Itt és most csupán jelzésszerűen szeretném megemlíteni, hogy a társulási szerződés hatálybalépésétől függetlenül, azt mintegy megelőlegezve, már ténylegesen több szinten és több csatornán megindult a politikai párbeszéd. A társulási szerződés kereskedelmi részének továbbfejlesztésére három új szerződést hoztunk létre. Így 1992 decemberében jegyzőkönyv született a textil- és ruházati termékek kereskedelméről, amely meghatározott időrendben előírja az e szektorban alkalmazott mennyiségi korlátozások teljes felszámolását. Ez év júliusában az Európai Közösségek koppenhágai csúcsértekezletének határozatai nyomán a társulási szerződéshez és az ideiglenes kereskedelmi megállapodáshoz kiegészítő jegyzőkönyvet hoztunk létre, amely felgyorsítja a Magyarország számára a társulási szerződésben rögzített kedvezmények életbelépésére meghatározott időrendet, lerövidíti azokat az időszakokat, amelyek alatt az érzékenynek tekintett magyar termékek megkapják a teljes vámmentességet. Végül éppen három héttel ezelőtt Brüsszelben két megállapodást írtam alá: az egyik kölcsönös védelmet nyújt a Magyarországon, illetve az Európai Közösségek tagállamaiban használatos bormegnevezéseknek, a másik a borkereskedelem fejlődését könnyíti meg a vámok fokozatos csökkentésével. Szeretném megragadni ezt az alkalmat a következők kifejtésére: Míg az elmúlt évben a társulási szerződés, illetve az annak kereskedelmi részét hatályba léptető ideiglenes megállapodás pozitív hatását az exportadatok meggyőzően mutatták, az idén az Európai Közösségbe irányuló magyar export nagymértékben visszaesett. A partnereinkkel szembeni korrekt magatartás megkívánja, hogy leszögezzük: e visszaesés oka nem a közösség valamiféle protekcionizmusa vagy a társulási szerződés nem kielégítő rendszere. E jelenségnek belső és külső oka egyaránt van. Külső oka annyiban, amennyiben a nyugat-európai általános gazdasági recesszió negatív hatásai természetesen a magyar kivitelben is érzékelhetők. Ez azonban partnereink részéről nem tudatos kormányzati politika következménye. Figyelmünket a törvényjavaslatra fordítva megállapíthatjuk, hogy annak 1. és 2. �-a a kihirdető törvények szokásos és ismert szövege, amely különleges magyarázatot nem igényel. Újdonság viszont a 3. és az 5. �. A 3. � (1) bekezdése a társulási szerződés primátusát kívánja kifejezni az egyéb nemzetközi szerződések és hazai jogszabályok rendszerében. A feltétlen követelmény, miszerint Magyarország a társulási szerződéssel ellentétes más nemzetközi szerződést nem köthet, illetve nem alkothat olyan jogszabályt, amely a társulási szerződést sértené. Ezzel szemben a 3. � (2) bekezdése enyhébb kötelezettséget: jogharmonizációs kötelezettséget fogalmaz meg. Bár a jogszabályok közelítése Magyarország integrációja szempontjából rendkívül fontos, de nem abszolut, hiszen a társulási szerződés maga is azt a kifejezést használja, hogy "amennyire lehetséges". A jogharmonizáció követelményét támasztja alá eljárási oldalról a törvényjavaslat 5. �-a, amely módosítja a jogalkotásról szóló törvényt, és elősegíti, hogy a törvényalkotásban kellő hangsúlyt kapjon a harmonizáció az Európai Közösség jogszabályaival. A 4. �-ban a Kormány a társulási szerződés végrehajtására különféle felhatalmazásokat kér. Ezek magyarázatát a törvényjavaslat írásos indoklása megadja. A törvényjavaslatot az Országgyűlés illetékes bizottságai megvitatták, és ezekben egyértelmű támogatást kapott. Itt szeretném megköszönni valamennyi bizottságban, de különösen az európai közösségi ügyek bizottságában a Kormány képviselői és a bizottság tagjai közötti rendkívül korrekt, szakszerű és eredményes együttműködést. A törvényjavaslat 5. �-ában foglalt szöveg valójában az európai közösségi ügyek bizottságában a Kormány képviselői és a bizottság tagjai közötti párbeszédben fogalmazódott meg, hiszen korábban a bizottság maga is foglalkozott azzal a gondolattal, hogy ilyen értelemben önálló indítványt nyújtson be. Tisztelt Országgyűlés! A társulási szerződés hatálybalépése lehetővé teszi számunkra, hogy egyre konkrétabban foglalkozzunk végső célunk elérésével, amely Magyarország teljes jogú tagsága az Európai Unióban. Itt szeretném bejelenteni, hogy a társulási megállapodás végrehajtásával Magyarország európai integrációjának kormányzati stratégiája és az intézkedési terv tervezete elkészült. Jelenleg - egyelőre a kormányzaton belül - tárcaközi egyeztetés alatt áll. Az előterjesztés alapján a Kormány 1994 januárjában hoz határozatot. A Kormánynak változatlanul az a célja, hogy megteremtse a feltételeket Magyarország tagságához az Európai Unióban még az évtized vége előtt. Az említett kormányzati stratégia és intézkedési terv éppen arra hivatott, hogy a tagság belső feltételeinek megteremtése és az alkalmazkodási folyamat felgyorsítása érdekében felvázolja az előttünk álló utat, és meghatározza feladatainkat. Tisztelt Országgyűlés! Bár hosszabb távú céljainkat és a perspektívát nem téveszthetjük szem elől, most még csupán arra kérem önöket, hogy szavazzanak a társulási szerződés kihirdetéséről - törvénnyel. Remélem, hogy e törvényjavaslatra ugyanolyan meggyőző többséggel mondanak igent, mint ezt a társulási szerződés megerősítésekor is tették. Befejezésként hadd idézzem fel Kossuth mondását: a nemzetek életébe vágó kérdéseknél mindig csak egy megoldás lehetséges. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)